Legalábbis a személyautókban, ahol az elektromosság elkezdte kiszorítani a hagyományos üzemet.
Ismered a szállóigévé vált mondatot: „Gyorsan, szépen és olcsón dolgozunk. És ezek közül egyet választhatsz.” Ennek mondanivalóját az autókra is rá lehet húzni. Nincs tökéletes autó, ami gyors az általában se nem olcsó és se nem gazdaságos, ami praktikus általában nem gyors, ami olcsó az meg nem jó. Az elektromos autók megjelenésével annyiban javult a helyzet, hogy a praktikus autók is lehetnek gyorsak (lásd Tesla Model S), de persze azok meg egyáltalán nem olcsók.
De az elektromos autók nem csak a fent említett teórián borítottak, hanem elkezdték szépen lassan kiszorítani a belső égésű motorral szerelt személyautókat a piacról. Csodálkozol? Azt gondolod, túl vannak értékelve a villanyautók? Akkor a most következő listát neked készítettem. Íme, azok az okok, amelyek miatt a belsőégésű motoroknak nincs jövőjük az autózásban:
1. Az elektromos autó jól megy
Ha már ültél villanyautóban, akkor tudod, hogy van bennük kakaó rendesen. A gázpedál lenyomására azonnali reakció a válasz és a ma kapható elektromos autók egyáltalán nem mennek rosszul. Ennek okait az elektromos hajtáslánc működésében kell keresni. A villanymotor maximális nyomatéka már „alapjárattól” 100%-ban rendelkezésre áll, azaz álló helyzetből lehívható a maximális teljesítmény, nincs optimális üzemi tartomány (hőmérséklet és fordulat) mint a hagyományos belső égésű motoroknál. A komplett hajtáslánc egyszerű, a kerekeket sokszor áttétel nélkül közvetlenül hajtja a villanymotor, nincs hatásfokot rontó váltó, kuplung, stb. Az eredmény pedig menés és azonnali megindulás.
2. A villanyautó hatékony
A hatékonyság kiszámításánál érdemes egyetlen tényre fókuszálni, mégpedig arra, hogy mekkora hatékonysággal képesek az autók a rendelkezésre álló energiát mozgásra fordítani. Ha kerekeknél mérik, akkor a belső égésű motorral szerelt járművek körülbelül 20%-os hatékonysággal képesek üzemelni, míg ez a szám az elektromos autók esetében 60%. Hogy ezt szemléltessem egy jól érzékelhető példával, a Tesla Model 3 Standard Range Plus akkumulátor kapacitása egyenlő 7,5 liter benzinnel és ennyiből elmegy legalább 340 km-t. Az átlag hagyományos autók ennyi üzemanyaggal 100 km körül tudnak csak elmenni.
3. Az elektromos autók olcsóbban „tankolhatók”
Ezt a kijelentést természetesen befolyásolják az üzemanyagok és az elektromos áram mindenkori egységárai. Ha viszont a jelenlegi árakat veszem alapul, akkor egy 7 litert fogyasztó átlagautó esetén 2 800 Ft-ba kerül 100 kilométernyi megtett út. Ugyanez a táv egy átlagos villanyautó esetében mindössze 600 Ft-ba kerül otthoni töltés esetén, ha az átlagos 15 kWh-ás fogyasztással és a most érvényes lakossági árral számolok (nappali áram esetén). De ha például az ELMŰ-ÉMÁSZ töltőit veszi valaki igénybe, akkor a mostani áremelkedéssel számolva is 1 500 forintból kijön egy 100 km-es út. Ha valaki munkahelyen vagy máshol „okosba” meg tudja oldani a töltést, akkor lényegében az amortizációval és értékvesztéssel nem számolva ingyen is autózhat, valamint az ELMŰ oszlopait leszámítva még számos töltőoszlopot találni melyek díjmentesen igénybevehetők.
4. A villanyautó környezetkímélő
Ki ne találkozott volna már huszonéves berhelt dízelekkel, amelyek egy komolyabb elinduláskor füstbe borítják a környéket. De nem kell ahhoz részecskeszűrő, katalizátor és mindenféle környezetvédelmi berendezés nélküli mókolt autó, hogy belásd, a hagyományos autók helyi szinten (is) környezetkárosítóak. A belső égésű motorok szennyező hatása főleg zsúfolt nagyvárosokban érhető tetten, nem véletlen, hogy a téli szmogriadók során előszeretettel tiltják ki az alacsonyabb környezetvédelmi besorolású járműveket az utakról. Hozzá kell tennem, hogy a villanyautók ugyan nem pöfögnek a környezetbe semmit, de környezeti lábnyomuk jelentősen függ attól, hogy milyen forrásból származó árammal töltik őket.
5. Az elektromos autó high tech
Ez a megállapítás annyiban sántít, hogy természetesen egy 7-es BMW is tele van pakolva mindenféle földi jóval, de valahogy a villanyautók számítanak technológiailag igazán fejlettnek. Itt van például a Tesla Model S, sorolom miket tud. Először is ott az a hatalmas tablet a középkonzolon, akarom mondani a középkonzol maga egy tablet. Ilyet korábban sehol nem látott a világ, hogy az olyan funkciók kezelése, mint a klimatizáció egy érintőképernyőn történik. Az autóban programozható a fűtés, a hűtés, ráadásul egy telefonos alkalmazással ez távolról is lehetséges. Az autó a ma elérhető legmagasabb szintű önvezetésre képes, sőt már vezető nélkül is képes parkolni. Tovább is van, mondjam még?
6. Kedvezmények
Tény, hogy a villanyautók, elsősorban az akkumulátoraik miatt drágák. Még úgy is, hogy az állam legfeljebb 1,5 millió forintos árengedménnyel támogatja a megvásárlásukat. De ha az egyenlethez hozzávesszük, hogy sok nagyvárosban ingyenesen lehet parkolni, az autók után nem kell regisztrációs adót, átírási illetéket és gépjárműadót fizetni, akkor javul az összkép. Ha beleszámoljuk az elektromos autók lassabb értékvesztését, az alacsony szervizigényt, az olcsóbb „üzemanyagot” vagy az esetenként teljesen ingyenes töltést, akkor már reális alternatíva lehet egy elektromos autó megvásárlása.
Az igazságosság és az objektivitás fenntartása érdekében, had soroljak fel néhány ellenérvet is az elektromos autókkal kapcsolatban. Ezek alapján mindenki döntse el maga, hogy inkább a hagyományos modellekhez vagy a villanyautókhoz húz jobban a szíve:
1. Ritka nyersanyag
Az autóiparban ma használatos akkumulátorok fő alapanyaga a lítium. Bányászata sajnos közel akkora terhet ró a környezetre, mint az olaj kitermelése. Az alkálifémek közé tartozó elem a Földön nem számít ritka anyagnak (a kéreg 25. leggyakrabban előforduló eleme), mégis sokszor nehézkes a kitermelése az okból kifolyólag, hogy nagyon alacsony koncentrációban fordul elő. Ráadásul a szállítását egyelőre környezetszennyező dízelüzemű járművekkel oldja meg az emberiség. Ha egy autó előállítására fordított környezeti terhelést is belevesszük a képletbe, a villanyautók nem állnak jobban, mint a belső égésű motorral szerelt társaik, sőt.
2. Áram előállítása
Az elektromos autók töltésére használt elektromos áram egyelőre nem eléggé tiszta. Ha 100%-ban napelemek vagy szélerőművek szolgáltatnák a szükséges energiát, akkor minden szép és jó lenne, de a valóság sajnos közel sem ilyen rózsás. Ameddig atomerőművek, illetve kőszén, kőolaj és földgáz alapú üzemek termelik az elektromos áramot, addig hiába lesz egy villanyautó helyi emissziómentes, ha működéséhez szükséges villany előállítása komoly környezetterheléssel jár. Magyarországon a hálózatba kerülő villanyáram energiamixe 2012-es adatok alapján így néz ki: 10% alatti a megújuló forrás, atomenergia 60%, a maradék 30% pedig földgáz és szén.
3. Relatíve kis hatótáv
Azért mondom, hogy relatíve, mert sok embernek bőven elegendő az a hatótáv, amit a mai átlag elektromos autóval meg lehet tenni egy töltéssel. De nem egy napra, hanem akár egy hétre is. Aki 15 kilométert ingázik a munkahelyére, az heti 5 munkanappal számolva se megy többet 200 kilométernél beleszámolva a heti egy bevásárlást is. Ezt pedig a legtöbb ma kapható villanyautó bőven tudja. A probléma ott van, hogy az emberek érthető módon nem csak munkába járnak az autójukkal, néha hosszabb távokra is el kell valahogy jutni. Ez akkor is fontos, ha csupán évi néhány alkalomról van szó, a töltőtől töltőig tervezett nyaralásra pedig még nincsenek berendezkedve az agyak és kevesen engedhetik meg maguknak, hogy második autót is fenntartsanak.
4. Nagy tempónál az egekbe szalad a fogyasztás
A városi dugóban nincs párja egy csendes és környezetbarát elektromos autónak, amelyet ilyen körülményekre terveztek. Ekkor szinte alig eszik valamit, ácsorgáskor pedig nem eregeti az ártalmas gázokat a környezetbe. De autópályázáskor, főleg nagyobb tempónál (értsd: 120 km/h fölött) drasztikusan csökken a hatékonyságuk. A nagy légellenállás miatt megugrik a fogyasztás és vészesen esik a megtehető hatótáv. Ki kell mondani, a tisztán elektromos árammal hajtott autók nem alkalmasak nagytempójú közlekedésre, inkább városba valók.
De mindettől függetlenül hiszek abban, hogy a jövő közlekedése helyi szinten is és globálisan nézve is teljesen emissziómentes lesz. Feltételezhetően – a kormányok intézkedései miatt - először a belvárosokból szorulnak ki a bűzös és zajos belső égésű motorral hajtott járművek, de idővel talán a teljes személyszállítás és közúti árufuvarozás is zölddé válik. Ez egy hosszú folyamat lesz, a villanyautózás még messze nem tart ott, hogy a távolsági közlekedés illetve az áruk mozgatása megoldható legyen vele. Mégis, ha egyszer így lesz, azzal közel 75%-kal lehet visszaszorítani a jelenlegi, közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást világviszonylatban.
Az Alapjárat szerkesztőségében is járt már elektromos autó. A Renault Zoéról készült tesztet és a srácok érdekes tapasztalataikról szóló videót itt tekintheted meg:
