A 12 leghíresebb magyar az autózás világából – 2.rész: Csonka János és Bánki Donát

Ujj Péter újságíró
Közzétéve:
2020-08-30, 12:40

Magyar zsenik és legendák, akikre méltán lehetünk büszkék, mert maradandót alkottak a világ autóiparában.

Ha a magyar autógyártás nem is lett világszerte ismert, a magyar emberek rengeteget tettek az autók, az autózás és az autóipar fejlődéséért. Legfrissebb sorozatunkban összeszedtem azt a tizenkét magyar személyt, akiknek a nevét illik ismerni, mert jelentőset alkottak, munkásságukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ma kényelmesen eljuthatunk úticéljainkhoz. Megérdemlik, hogy ismerjük tevékenységüket az autózás vonatkozásában.

Bánki Donát és Csonka János
Bánki Donát (bal) és Csonka János (jobb) koruk legjelentősebb mérnökzsenijei közé tartoztak

Csonka János (1852-1939) a magyar autógyártás úttörője, a Bánki-Csonka-féle karburátor megalkotója és a Csonka-féle gáz- és petróleummotor feltalálója, neve gyakorlatilag egyet jelent a hazai autó- és motorgyártás kezdetével. Tevékenységéből azonban nem csupán a magyar ipar profitált, legjelentősebb találmánya az egész világon elterjedt és forradalmasította a belső égésű Otto-motorok működését.

Ez a legjelentősebb találmány maga a karburátor vagy más néven (működési elvét tükrözendő) porlasztó volt, amely a motor üzemeléséhez szükséges benzin-levegő keverék előállítását szolgálta. A szerkezet megalkotása azonban nem egyedül az ő nevéhez fűződik, hanem a kor egyik legjelentősebb gépészmérnökével, Bánki Donáttal (1859-1922) való közös munkájának a gyümölcse.

Csonka és Bánki 1893. február 11-én szabadalmaztatta a forradalmi szerkezetet, ezzel közel fél évvel megelőzve a híres német feltalálót, Wilhelm Maybachot, aki szintén elkészítette saját porlasztóját. Később mindkét, egymáshoz egyébként nagyon hasonlító megoldás elterjedt a világban. Érdekesség, hogy a közelmúltban felmerült a brit Edward Butler neve, mint a karburátor igazi feltalálója, hiszen ő már 1887-ben készen volt a találmánnyal.

karburátor működési elve
A karburátor működési elve a következő: a dugattyú beszívja a levegőt (1); az áramlat apró cseppek formájában (2) kiszippantja az üzemanyagot az erre a célra tervezett fúvókából (6), ami a levegővel keveredve robbanóképes elegyet alkot; a fojtószelepet (7) a gépjárműveken a vezető a gázpedállal szabályozza; az üzemanyag mennyiségét az ún. úszóházban (3) egy üres lemezhenger (4) szabályozza, ha csökken a szint, lefelé mozdul és a tűszelep (5) nyit biztosítva az üzemanyag-utánpótlást

De miután az ő megoldása bonyolultsága okán végül nem terjedt el és nem került továbbfejlesztésre, a Bánki-Csonka-féle, illetve a Maybach-féle porlasztó lett a befutó, amelyek a sikerüket pont az egyszerű felépítésnek és működésnek köszönhetik. Ahogyan az korábban is volt, ma a nemzetközi porondon is a két magyar zsenit tekintik az alkatrész feltalálóinak.

Nem lenne igazságos azonban, ha nem beszélnék kettejük további találmányairól és munkáiról, amelyek ugyan nem vetekedhetnek a karburátor jelentőségével, de mindenképpen említést érdemelnek. Csonka János szakmunkásként kezdte pályáját édesapja kovácsműhelyében, majd dolgozott fűtőházakban és megfordult számos európai nagyvárosban.

az első magyar autó
A képen a Csonka János által tervezett első magyar autó látható

Folyamatosan képezte magát, amelynek köszönhetően 1877-ben megkapta a József Műegyetem tanműhelyének vezetői állását. A következő három évben végighallgatta ugyan az egyetemi előadásokat, de sosem diplomázott le. A Mérnöki kamara csak évtizedekkel később 1924-ben, nyugdíjba vonulása előtt a kiemelkedő mérnöki teljesítménye és életpályája elismeréseként nyilvánította gépészmérnökké.

Csonka további érdemei közé tartozik az első magyar gázmotor megépítése (1877), a Csonka-féle gáz- és petróleummotor feltalálása (1884), majd – már Bánki Donáttal közösen – a Bánki-Csonka-féle benzinmotor elkészítése is. Az 1890-es években aztán szintén Bánki segítségével elkészítette az első magyar motorkerékpárt és az első motorcsónakot is. A motorkerékpárokat motoros triciklik követték, 1899-től kezdődően pedig gépkocsialvázak és gépkocsik gyártásába kezdett.

Csonka János a saját készítésű kisautójában
Csonka János a saját készítésű egyhengeres gépkocsijával a műegyetem udvarán valamikor a ’10-es években

1904-ben autót szerkesztett a Magyar Posta részére, amely mint postaautó 1905. május 31-én indult el első sikeres próbaútjára. Ettől a dátumtól és ettől az eseménytől datálódik a magyar autógyártás története. Ezt további gépjárművek megalkotása követte, Csonka készített postaautókat, csomagszállító kiskocsikat, buszokat és egyéb autókat is. Nyugdíjba vonulása után autójavító műhelyt nyitott, amelyből később a Csonka-gépgyár fejlődött ki.

Bánki Donát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát, amelyet követően a MÁV-gépgyárban (később Ganz-gépgyár) szerkesztőmérnökként helyezkedett el. Emellett 1879-tól a Műegyetem mechanikai tanszékén tanársegédként tevékenykedett, majd 1899-től élete végéig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák professzoraként dolgozott.

Munkássága szorosan összekapcsolódott a korábban már említett módokon Csonka Jánossal (Bánki-Csonka-féle benzinmotor, karburátor), de 1894-ben ő szabadalmaztatta az világ első nagynyomású (növelt kompressziójú) benzinmotorját, az ún. Bánki-motort, amelyben a robbanókeveréket a hengerbe fecskendezett vízzel hűtötte, a vártnál is jobban javítva ezzel a motor hatásfokát.

Bánki-turbina
Maga Bánki Donát által készített rajzon látható a Bánki-turbina, amely egyszerű konstrukciója, olcsó bekerülési költsége és a széles tartományban biztosított jó hatásfoka révén ma is használatos

Sajnálatos módon a találmány széleskörű elterjedését nem sokkal később, Rudolf Diesel által kifejlesztett még hatékonyabb dízelmotor megjelenése akadályozta meg. Ezt követően a gőzturbinák, a hidraulika, a hidrogépek felé fordult. Erőfeszítései meghozták az eredményüket, 1917-ben az általa feltalált Bánki-turbina új lehetőségeket nyitott a vízerőművek fejlesztésében. A halála korán, 63 évesen cukorbaj miatt következett be. Minden bizonnyal további találmányokkal gazdagította volna a magyar mérnöki örökséget, ha kap még néhány évet, évtizedet az élettől.

Kapcsolódó írások

Mátyás király
2020. augusztus 16.
Magyar zsenik és legendák, akikre méltán lehetünk büszkék, mert maradandót alkottak a világ autóiparában.
A végtelenbe és tovább – Mercedes W124
2018. február 16.
Dízel vagy benzines, karburátoros vagy injektoros, a W124-es Mercedes esetében nehéz mellényúlni. Bármelyik motorral hűségesen szolgált/szolgál évtizedeken át!

További hírek