2019. november 17. | 14:20

Mit takar az enyhe hibrid, full hibrid, plug-in hibrid és egyéb hibrid fogalmak erdeje?

Egyre több és többféle hibrid autó szaladgál az utakon, az egészen kicsi városi cirkálóktól a hatalmas autópálya ragadozó SUV-ig. Az új autó vásárlók jelentős része vált, a klasszikus belsőégésű motorral szerelt járgányokról, a kínálat valamilyen elektromos hajtással kiegészített hibrid változatára. A teljes elektromobilitás megvalósulása még komoly technológia fejlesztéseket igényel, most viszont a hibrid technológiával felszerelt járművek minden bizonnyal meghatározzák az autóipar jövőjének útját. Ezt támasztja alá a tény, hogy lassan minden autógyár használja a technológiát elsősorban benzin, de egyes esetekben dízel üzemű járművekben is.

A hibrid rendszerű járművek rengeteg előnnyel járnak. Amellett, hogy átlagos üzemanyagfogyasztásuk alacsonyabb, mint tisztán belsőégésű társaiké, ezzel arányosan a lokális károsanyagkibocsátásuk is lényegesen alacsonyabb. Nem beszélve arról, hogy az adók és parkolási díjak szempontjából is előnyt élveznek a hibridek tulajdonosai.

Az első nagy szériában eladott hibrid a Toyota Prius volt, még az ezredforduló előtt. Japánban értékesítették a kezdetekben, majd 2001-től terjedt tovább a világban. A korai szériás hibridnek, mára már a 4. szériája rója az utakat világszerte. A több mint 3 millió eladott darab alapján jól látható sikerrel megy az értékesítés. A 4. generációs Prius technológiája jelentős fejlődésen ment keresztül az 1997-es megjelenés óta, mára már kétféle hibrid változatot is választhatnak belőle a vevők. A különbség nem csak a változatok árazásában szembetűnő, hiszen a plug-in hibrid Prius verzió a sima hibriddel kis elektromos hatótávjával szemben, képes akár 50 km-t is megtenni tisztán elektromos hajtással.

A különféle hibrid verziók mellett találkozhattál már a REX kifejezéssel, ami nem mást jelent, mint egy hatótáv növelő technológiával felszerelt elektromos autót. Kissé megzavarja a határvonalat a tisztán elektromos és a különféle hibrid autók között. Ilyen például az alapvetően elektromos autóként forgalmazott BMW i3 REX verziója, amit tavaly áprilisban volt lehetőségünk tesztelni. A 650 köbcentis belsőégésű motorral szerelt járgány hatótávolsága jelentősen nő a benzines aggregátornak köszönhetően, bár így a lokális károsanyagkibocsátást nehézkes lenne nullának tekinteni, ami ugye a tisztán elektromos járművek egy fontos előnye.

Mi is az a hibrid?

Tulajdonképpen egy olyan jármű, ami használat közben két eltérő működésű erőforrást használ a mozgatáshoz egyszerre, így maximalizálva a hatékonyságot. Jellemzően ez egy, a belsőégésú motor hajtásrendszerébe épített elektromotort jelent, melynek áramellátását az autóba épített akkumulátor cellák biztosítják, valamint egy klasszikus belsőégésű motort, ami lehet benzin vagy dízel üzemű. A hibrid autók többféleképpen csoportosíthatók: működési elvük alapján soros, párhuzamos, megosztott soros-párhuzamos vagy vegyes hajtás szerint különböztethetjük meg őket.

Milyen típusú hibridek vannak?

A soros hibridhajtás nagyon közel áll a villanyautókhoz, itt ugyanis a belsőégésű motor generátorként üzemel és nincs összeköttetésben a kerekekkel, helyette a kerekek meghajtására szolgáló elektromotornak termel áramot. A hatótáv növelt elektromos autókra jellemző technika, például a BMW i3 vagy a Renault Kangoo Elect’Road is ezen az elven működik.

A párhuzamos hibridhajtás jelenleg a legelterjedtebb megoldás, jobb hatásfokkal működik, mint a soros rendszer. Többnyire a generátorként is üzemelő villanymotor egy egységet alkot a hagyományos belsőégésű motorral, ezzel kiváltva az önindító és a generátor szerepét is. Ennél a rendszernél különféle mechanikai összekapcsolásokat alkalmaznak. Előfordul, hogy a közvetlen a motor után csatlakozik a hajtásláncba, de olyan megoldás is van, amikor az elektromotor külön hajtja az egyik tengelyt a belsőégésű pedig a másikat.

Párhuzamos hajtású hibrideknél induláskor a villanymotor hozza lendületbe a járgányt. Bizonyos tempó felett a két motor együttesen végzi a munkát, nagyobb tempó felett pedig a belsőégésű motor veszi át a munkát. Amennyiben extra teljesítmény kell az autó gyorsításához, vagy a sebesség tartásához – például egy autópálya emelkedőjén -, a villanymotor rásegít a belsőégésű motor működésére. Fékezéskor a motor teljesen vagy részben leáll, az elektromotor generátorként működve felhasználja az autó mozgási energiáját az akkumulátorok töltésére.

A harmadik típus a megosztott soros-párhuzamos hibrid, vagy vegyes hibrid hajtásrendszer. A neve egyértelműen utal a működési elvre, ez a rendszer egyesíti a két előbbi hajtás tulajdonságait. Vegyes hibrid hajtással működő járművek esetében nem feltétlen hagyományos Otto-ciklussal működő motort használnak, a Toyota korábbi hibridjeiben Atkinson-ciklusú motorokat mutattak be, de mostanra már olyan belsőégésű erőforrással rukkoltak elő, ami Otto és Atkinson-ciklusban is képes működni. A hagyományos Otto ciklusban működő motorokhoz képest ezek alacsonyabb károsanyagkibocsátással és üzemanyagfogyasztással működnek, de szűkebb fordulatszámtartományban. Alacsony tartományban tökéletesen kompenzálja a belsőégésű motor nyomatékszegény teljesítményét az elektromotor, így alacsony üzemanyagfogyasztás mellett képes működni a rendszer.

Mennyire hibrid egy hibrid?

Nem csak a működési elvük alapján különböznek egymástól a különféle hibridek. Az sem mindegy mekkora teljesítménnyel járul hozzá az autó mozgatásához az elektromotor. Meghatározó különbség az elektromos áram raktározásához használt akkumulátor mérete is.

Start-Stop rendszeres hibridek

Start-Stop „hibrid” rendszerrel rendelkező autók jellemzően azok, amelyek elektromos berendezéseit az elektromotor hajtja meg, start-stop funkciónál képes megfelelő fordulatra emelni a motor fordulatszámát ahhoz, hogy akár egy alacsony tempónál is képes legyen visszaindítani azt, ne kelljen megállni a folyamathoz. Ezek a hibrid típusok nagyon kismértékben járulnak hozzá a fogyasztás és károsanyag kibocsátás csökkentéséhez, az energia tárolására általában egy növelt kapacitású hagyományos akkumulátort használnak. A gyártók előszeretettel használják marketing célra a hibrid megnevezést ezekre is, ami elég megtévesztő.

Hajtást segítő elektromotor(-ok)

Enyhe hibrid technológiával felszerelt járművek, hasonlóan a fentihez elsősorban a belsőégésű motorból nyerik a teljesítményt. Az indítómotor-generátorként működő rendszer segítségével működik a start-stop funkció, a motor működésétől függetlenül működnek az elektromos berendezések és a klíma, a villanymotor teljesítményszükség esetén támogatja a belsőégésűt. Az enyhe hibrid technológiával szerelt járművekben leggyakrabban 48V-os rendszert használnak, amit a generátorként működő villanymotor tölt vissza. Ez a legolcsóbban hibrid technológia, amit megtalálhatsz, alsó- és felsőkategóriás járművekben egyaránt.

Teljesen hibrid rendszerű járművek képesek pusztán akkumulátorról üzemelni, vagy csak a belsőégésű motorral üzemelni, de akár mindkettővel egyszerre is működnek. Az akkumulátorokban tárolt energiát képes regeneratív fékezésből visszanyerni, amit utána az autó mozgatására tud felhasználni. Az üzemanyagfogyasztás és károsanyagkibocsátás csökkentését a fékezéskor visszanyert energia akkumulátorban tárolásával, majd újra felhasználásával végzik. Jellemzően rövidebb távolságok megtételére képesek tisztán elektromos hajtással, de rohamosan fejlődő technológiának köszönhetően egyre inkább nő az elektromos hatótávuk.

A hatótáv növelt elektromos autók (REX-Rage Extender) teljes értékű elektromos autóként használhatóak, a hajtásért az elektromotorok, a motorok energiaellátásáért pedig az akkumulátorok felelnek. Ezek a típusok ki vannak egészítve egy kisteljesítményű belsőégésű motorral, ami arra szolgál, hogy szükség esetén vissza töltse az akkumulátorokat. Előnyük, hogy nem függenek teljesen a szegényes töltőhálózattól, hátrányok pedig maga a belsőégésű motor megléte és az abban rejlő meghibásodási lehetőség.

A hálózatról tölthető, „konnektoros” hibridek (PHEV – Plug-in hybrid EV) képesek tisztán elektromos üzemben közlekedni. A teljesen hibrid rendszerekkel szemben, jellemzően nagyobb akku pakkal rendelkeznek és megvan a lehetőség az autó akkumulátorainak hálózatról történő töltésére is. A PHEV előnye csak akkor használható ki, ha a tulajdonos kellően odafigyelve, rendszeresen tölti hálózatról a járművet. Ha nincsen hálózatról töltve, a teljesen hibrid járművekhez hasonlóan tölti vissza akkumulátorait.

Ha te vennél magadnak hibrid autót, milyent választanál?