Már 2020 novemberében bejelentette a Forma-1, hogy a 2023-as szezontól kezdve fizetési sapka bevezetést szorgalmazzák az istállók. De valóban jót tesz majd ez a sportnak, vagy megvannak a hátrányai is az új rendszernek? Erre a kérdésre még a bukik is nehezen húzzák meg az oddsokat – de azért az aktuális futamokra itt tudunk az új felhasználók számára elérhető ajánlatokkal fogadni.

Hamilton

Mi a fizetési sapka legnagyobb hátránya a Forma-1 számára?

A fizetési sapkák sikere mellett szóló legnagyobb érv nagyon egyszerűen összefoglalható. A csapatok sportolóikra költhető pénzének korlátozása azért működhet jól, mert már rengeteg sportágban bebizonyították, hogy hasznos és sikeres stratégia a versenyegyenlőség kialakításában. Az amerikai major ligák mindegyike alkalmaz valamilyen fizetési sapka rendszert, bár a konkrét szabályozásban meglehetősen nagy különbséget láthatunk pl. az NBA, az NFL vagy éppen a Major League Baseball között.

A lényeg azonban mindegyiknél ugyanaz: a fizetési sapkákkal azt tudják sikeresen szabályozni, hogy a gazdag csapatok ne tudják felvásárolni a legjobb játékosokat a kevésbé tehetős csapatok elől. Ez pedig később nemcsak a „kis csapatokat”, hanem az egész ligát vagy bajnokságot segíti. Hiszen sokkal izgalmasabb párharcok alakulhatnak ki akkor, ha egyszerre több csapat is küzdhet a bajnoki címért.

Azonban van egy nagy különbség az F1 és az olyan látványsportok között, mint a foci, a kosár vagy éppen a jégkorong. Az autósport, és azon belül az F1, sokkal nagyobb mértékben támaszkodik a szponzorokra – és erre nem más, mint maga Lewis Hamilton is felhívta a figyelmet.

A Forma-1 nagyban különbözik az amerikai ligáktól, de a példájuk így is követendő lehet

A Forma-1 esetében ugyanis nincsenek hazai meccsek, ahol az egyes csapatok extra bevételeket tudnak keresni. Nincs egy arénájuk, aminek el tudják adni sokmillió dollárért cserébe az elnevezés jogát. De nem folyik be a jegyeladásból vagy az ételek és italok felszolgálásból sem bevételük, mint ahogy az az olyan sportcsapatok esetén alapvető, akik saját stadionjukban tudnak játszani. Az F1 emellett pedig kifejezetten drága sportnak is számít, hiszen mind a technológiai fejlődés, mint a rengeteg utazás miatt nagyon költséges a futamokon való részvétel.

A profit és a csapatok működésének sikere így egyértelműen a szponzorokra épít. Ezek a csapatszponzorok azonban erősen korlátozzák azt, hogy a pilóták aztán milyen saját szponzorációkat írnak alá. Gondoljunk csak arra, hogy ha mondjuk az egyik csapatot az Adidas szponzorálná, akkor az ott versenyző pilóta például garantáltan búcsút mondhatna egy Nike szponzorációnak. A saját imázsukat és sikerüket kiépítő pilóták jogosan próbálnák a fizetési sapka bevezetése esetén valamivel pótolni a kieső bevételeiket – ez azonban erősen korlátozott lenne a Forma-1 esetében.

Ennek ellenére az is biztos, hogy az óriási költekezést csökkenteni kell a Forma-1-ben. Nem hiába panaszkodnak arra a rajongók, hogy unalmassá és kiszámíthatóvá vált a sport. A nagy csapatok és a kis csapatok között már évtizedek óta nem volt ekkora a szakadék. Változtatás nélkül pedig ez csak egyre mélyülni fog a következő időszakban. Az amerikai ligák pedig sikeres példát mutathatnak arra, hogy a fizetési sapka miként alkalmazható egy-egy sportágban a hosszú távú versenyképesség biztosítására.

A fizetési sapka konkrét szabályozásának kidolgozása még várat magára, azonban ahogy minden vitában, itt is érdemes lehet meghallgatni a két egymással szemben álló oldal álláspontját.