A legdurvább Opelt Lotusnak hívják - Lotus Carlton

Közzétéve:
2019-12-29, 08:33

A Lotus Carlton a 90-es évek egyik leggyorsabb szedánja volt, az Opel Omega alapjaira épített csúcsgépből a Lotus közel 400 lóerőt préselt ki!

Az angol autókat sosem a megbízhatóságuk miatt szerették, a British Leyland termékei évtizedeken keresztül a hitvány minőség és trehány összeszerelés megtestesítői voltak. Szóviccek is megjelentek, a Lotust sokan mozaikszónak tartják: „Lot of Trouble Usually Serious”, vagyis rengeteg probléma, általában komoly (jellegű). De, ha túllendülünk a szellemes megjegyzéseken és mélyebben elmerülünk az említett márka történelmében, akkor rájövünk, hogy azért számos említésre méltó modellt köszönhet a Lotusnak az autóipar. Például az Elise-t, a pihekönnyű pályaautózásra készült sportkupét, ami új szintre emelte a vezetési élményt és az agilitást. De ott van az Esprit is, az ékalakú szupergép, az Egyesült Királyság Ferrarija, amivel egykoron James Bond is hasított. Vagy a Carlton, amiről ugyan sokan hajlamosak teljesen megfeledkezni, pedig a 90-es évek egyik leggyorsabb szedánja volt!

Lotus Carlton

Első pillantásra semmi veszélyes nincs benne, egy átlagos Opelnak tűnik, ami némi boyracer-tuning áldozatává vált. Jogosan merülhet fel benned a kérdés, hogy akkor ez most Opel vagy Lotus? Hát igazából mindkettő. A Carlton műszaki alapját az angol piacos Vauxhall Omega adja, de persze nem a harmatos 1,8-as négyhengeres motorral. Nem-nem. A neves sportautógyártó a kínálat legcombosabb erőforrását, a 3,0 literes 24 szelepes sorhatost vette kezelésbe, hiszen ebben rejlett a legnagyobb potenciál. A GSi már gyárilag sem volt gyenge, de a kategóriaelsőkhöz képest nagy volt a lemaradás. Ezért darabokra szedték az egységet, hengerűrtartalmát 3,6 literre növelték, és a biztonság kedvéért két turbófeltöltővel vértezték fel (Garrett T25) a hathengerest, hogy a végeredmény garantáltan ütősre sikeredjen. A feladatot maradéktalanul elvégezték, a Carlton, amikor készen lett 382 lóerős teljesítményre volt képes, viszonylag alacsonynak mondható 0,7 baros töltőnyomás mellett.

Lotus Carlton

Természetesen egy ilyen mértékű növekedés szükségessé teszi, hogy a motor bizonyos alkatrészeit megerősítsék. A főtengelyt kapásból kicserélték, a korai példányoknál acélt használtak, majd kovácsoltvasból készítették el az említett fődarabot. A dugókat a német Mahle szállította, a hajtókarok pedig a Lotus házon belüli termékei voltak. A hengerfejet többnyire változatlanul hagyták, a hengerenként négyszelepes konstrukció megfelelőnek bizonyult. A hajtáslánc kvalitását kitűnően mutatja, hogy azt a 6 gangos ZF kéziváltót párosították vele, amit a kortárs Corvette ZR-1-ben is használtak. A Carlton a hátsó kerekeit hajtotta, a hatékony működés érdekében önzáró differenciálművel szerelték fel.

Lotus Carlton motor

A C36GET kódjelű motor 568 Nm-es forgatónyomaték leadására volt képes, a 0-100-as gyorsulást 5,2 másodperc alatt futotta. Érdekesség, hogy a váltó hosszú áttételezése miatt első fokozatban 89 km/h-ig lehetett huzatni a Carltont! Ez a teljesítmény még ma is tiszteletre méltó lenne, gondolj csak bele 1990-ben milyen reakciót válthatott ki az emberekből! Nem véletlen, hogy éveken keresztül a világ második leggyorsabb szedánjaként említették az Alpina B10 Biturbo mögött.

Lotus Carlton belső

Ilyen menetteljesítmények mellé komoly futómű is dukált. Az Omega többlengőkaros felfüggesztését már alapváltozatában is magasztalta az autósmédia, de a Lotus ezt a részét sem hagyta változatlanul az Opelnak, a Senator terhelés esetén automatikusan szintező konstrukcióját adaptálták a sportszedánba. Ettől jelentősen javult az autó stabilitása nagy tempónál és kanyarban egyaránt. Külön innovációnak számított a Servotronic kormányzás, ami maximális rásegítést biztosított parkoláskor, viszont magas sebességnél már alig, vagy egyáltalán nem könnyített a sofőr dolgán. A hatékony lassulást elől 328, hátul pedig 300 mm átmérőjű tárcsafékek biztosították.

Lotus Carlton

A Carlton értékesítése 1990-ben kezdődött meg (négy évvel az Omega után), az Opel bízott abban, hogy sikerül 1100 darabot eladniuk a különleges modellből. Sajnos ez nem adatott meg számukra, a magas előállítási költség miatt 48 ezer fontos (mai árfolyamon kb 18,5 millió forint) áron kínálták a vásárlók számára. Horribilis összeg volt egy olyan autóért, amely egykoron Omegaként kezdte karrierjét. Így nem kapkodták annyira, mindössze 950 példányt adtak el, amikor a gyártó úgy döntött, hogy nyugdíjazzák a teljesítményorientált modellt 1992-ben.

Lotus Calrton

Így, közel két évtizeddel később a Lotus Carlton népszerű youngtimerré vált a rajongók körében. A kevés kilométeres, megkímélt példányokért már igencsak komoly összegeket kérnek, de nem elég egy pénzzel teli buksza, egy jó adag szerencse is kell, hogy találj magadnak egy ilyen sportkupét. De, ha Fortuna rád mosolyog és a bolygók egy vonalba állnak, akkor egy olyan gépjármű tulajdonosa lehetsz, ami bemutatása óta egyedülálló. Opel talán azóta se volt ennyire brutális, az angol gyártó közreműködésével soha nem látott közelségbe kerültek az M5 és az 500E által meghatározott szuperszedánokhoz!

Az autós világ friss híreiért tekintsd meg az Alapjárat hírműsorát!

Kapcsolódó írások

Lotus Evija
2019. július 18.
A Lotus Evija limitált számban fog készülni, és mondanom sem kell, nem lesz olcsó mulatság…
Tesla Model 3
2019. május 22.
Még időpontot is foglal neked a szerelőnél a Tesla legújabb kiegészítője

További hírek