8. Claudio Langes
A nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején számos olyan F1-es pilóta szerepelt a sorozatban, akik több egymást követő futamra sem tudták kvalifikálni magukat. Akkoriban péntek reggel még előkvalifikációt is tartottak, hogy a rengeteg indulni kívánó csapat közül kiszűrjék az arra alkalmatlanokat. Ebből az etapból a négy leggyorsabb versenyző vehetett részt a rendes időmérő edzésen, a többiek versenyhétvégéje korán véget ért.
Claudio Langes teljes Forma-1-es pályafutása előkvalifikációs edzésekből állt. Az olasz pilóta egy közepes F3000-as teljesítményt követően az 1990-es idényben kapott lehetőséget az EuroBrun csapatánál, mely az előző évben egyetlen versenyen sem állhatott rajthoz. Langes nagyon szenvedett, messze ő volt a selejtező leglassabb résztvevője. Csapattársához, Roberto Morenóhoz képest átlagosan (!) 5,7 másodperces lemaradást szedett össze.
Való igaz, hogy az EuroBrun csapatának alig volt pénze arra, hogy akár egy versenyképes autót is fenntartsanak. A közel 6 másodperces időkülönbséget így is nehezen lehet magyarázni. Moreno ötször is átjutott az előkvalifikációs rostán, sőt, egyszer a futamon is rajthoz állhatott.
Ez a tény azt bizonyítja, hogy még egy gyenge autóval is lehet szép eredményeket elérni, ha megfelelő pilóta ül a volán mögött - Langes azonban nem ilyen versenyző volt. A csapat a ’90-es bajnokság vége előtt összeomlott, ezzel az olasz versenyző sikertelen F1-es pályafutása is véget ért. Langes negatív csúcstartó: ő vett részt a legtöbb versenyhétvégén úgy, hogy egyetlen futamon sem állhatott rajthoz. Nézzük a következőt!
