Autós kifejezések

Az abroncsnyomás ellenőrző rendszer folyamatosan ellenőrzi a kerekekben uralkodó nyomást. Minden járműhöz egy gyárilag betáplált gyári érték tartozik, ha az érték ettől eltér, akkor a jármű figyelmezteti a vezetőt. A tűréshatár általában 0.2 bar, a 0.4 baros eltérés már kritikusnak minősül. Rendszerint a gyári teljes értékű pótkerekek is fel vannak szerelve a rendszerrel.

Anti-lock Brake System. Egy elektronikusan vezérelt rendszer, ami megakadályozza a gépjármű kerekeinek blokkolását, ezzel segítve a fékezendő gépjármű egyenesben tartását. Az ABS mára már sokat finomodott, hiszen képes a fékerőt a kerekek között külön-külön elosztani. A számos biztonsági elektronikával felszerelt modern autókban fontos szerepe van, hiszen az ABS-re épül a kipörgésgátló és a menetstabilizáló (ESP) is.

Air Conditioning, vagyis légkondicionálás. Egy olyan folyamat, melynek során egy zárt térben a külső hőmérséklethez képest alacsonyabb hőmérsékletet hozunk létre. A mesterséges légállapot elérését eleinte épületekben alkalmazták, de manapság elengedhetetlen, hogy a gépjárműveket is légkondicionáló berendezésekkel lássák el a komfortosabb utazás érdekében.

Adaptive Cruise Control - A sebességtartó elektronika egyik fejlettebb változata, mely az előre beállított sebességtartás mellett képes megfékezni, vagy gyorsítani a járművet az előtte feltűnő, vagy folyamatosan haladó gépjárműhöz igazodva. A rendszer radarok, lézeres szenzorok, kamerák alapján tudja tartani a biztonságos követési távolságot.

Olyan befecskendezési eljárás, amelyet még ma is forgalomban lévő turbódízeleken alkalmaztak, ezeket a motorokat PD TDI-nek is hívják. Az adagoló és a porlasztóelem egybe lett építve, hengerenként egyet építettek be. Pontosabb, gyorsabb és hatékonyabb, nagynyomású porlasztást biztosít, elektromos szabályozással. A nagynyomású befecskendezés elősegíti a porlasztást is. A szigorodó emissziós szabályokkal a PD elemek nem bizonyultak megfelelőnek, helyét a közös nyomócsöves dízelmotorok vették át.

Az adaptív fényszóró rendszer lehetővé teszi az út nyomvonalának jobb bevilágítását. A kormány mozgásának megfelelően forgatja a fényszórókat, ezzel javítva a látási viszonyokat. A rendszer összetett, a sebesség, kormányzási szög és a függőleges tengely körüli elfordulást is figyelembe veszi. Az első kanyarkövető fényszórót a Citroen DS-be szerelték 1955-ben.

A baj aktív megelőzése. Abban játszanak szerepet, hogy a vezető elkerüljön egy lehetséges balesetet. Ebbe a kategóriába tartozik az ESP, ABS, EBV és az EDS is. Fontos még a jó futőműbeállítás, jó kerekek, fékek, és a vezetést a lehető legoptimálisabbá tevő alkatrészek és körülmények is. Az aktív és passzív biztonság közös optimalizáltsága teszi lehetővé az utasok teljes védelmét.

Az aktív biztonsági öv automatikusan előfeszíti az övet. Az öv így szorosabban követi az utas testét, ezáltal a terhelés egyenletesebben oszlik el a lassulás alatt. Ennek hatására kisebb a test tehetetlensége is, így a lassulás hamarabb történik a járművel együtt, illetve nem olyan hirtelen. A sérülések valószínűsége drasztikusan csökken. Az övfeszítőket a jármű biztonsági rendszere aktiválja.

Az aktív fejtámlával együtt működő rendszer szintén ráfutásos balesetek esetén enyhíti az utasokat érő hatásokat. Az ülés támlája elmozdul hátrafelé, majd hátrabillen, ezzel enyhítve az ütközés erőhatásait, így az egész gerincoszlop vonalán csökkenti a sérülésveszélyt. A rendszert a Volvo fejlesztette ki.

Az alapjárat a motor üresjáratát jelenti. Ilyenkor a motor nem végez munkát, illetve le van kapcsolva a hajtás többi részéről, ezáltal nem hozza mozgásba a járművet. Az alapjárat akkor megfelelő, ha egyenletes, ezért az alapjárati motor felel. Gyakori tévhit, hogy a jármű leállítása és indítása nagy üzemanyag veszteséggel jár, de valójában egy indítás 10 másodpercnyi alapjáratnak felel meg.

Az állandó összkerékhajtás elve, hogy a hajtóerőt automatikusan és folyamatosan mind a négy kerékre elosztva juttatja a vezérlő. Ha az egyik kerék elveszti a tapadást, akkor a hajtóerő a jobban húzó kerékre irányul. A rendszer kiváló kanyarstabilitást és gyorsulást biztosít.

Ha az első tengelyen nagyobb a kúszási szög, az autó orra a kanyar külső íve felé sodródik ilyen esetben. Gyakorlatilag a jármű elfordított kerekekkel egyenesen akar továbbhaladni. Gázelvétellel, a kormányszög csökkentésével korrigálható.

Az alvázas karosszéria a legrégebbi kocsiszekrény típus, amelynél a teherhordó alkatrész egy nagy szilárdságú alsó vázszerkezet. Ehhez van rögzítve a motor, a hajtás és a futómű is. A felépítmény általában kisebb szilárdságú, így azt csavarozzák az alvázhoz. Egyszerűsége miatt tökéletesen alkalmas a tömeggyártáshoz. A személyautók világából szinte teljesen eltűnt, terepjáróknál és teherautóknál tűnhet még fel. Balesetvédelmi szempontból előnytelen, mert az alváz szinte alig deformálódik merevsége miatt, így az ütközési energiát sem nyeli el.

Az alvázszám a gépjárművek legfontosabb egyedi azonosítója. Angolul vehicle identification number, nemzetközi rövidítése: VIN. Ez a 17 számból és betűből álló karaktersorozat egységesen határozza meg a legpontosabban a szóban forgó gépjármű összes gyártáskori paraméterét.

Az alvázszámban a karakterek jelentése gyártótól függően különböző lehet, illetve az EU-ban és Észak-Amerikában használt felépítés is különbözhet. 

Így épül fel az alvázszám kódja:

• 1-2 karakter: ország
• 3. karakter: gyártó
• 4-7. karakter: a gépjármű modellje, a motor fajtája, biztonsági rendszer
• 8. karakter: piac
• 9. karakter: check digit
• 10. karakter: modellév
• 11. karakter: üzem
• 12-17. karakter: a gépjármű egyedi azonosítója

Az alvázszámot a személygépjárműveken újabban a következő helyeken találhatod meg: 

• a motorblokk elején,
• a szélvédő mögött,
• a vezetőoldali ajtóoszlop belső oldalán,
• az első kerékjárati ív belső oldalán (régebbi járműveknél),
• a tűzfal (egyes régebbi járműveknél).

Ezen kívül az alvázszám szerepel a jármű okmányain is, például a forgalmi engedélyen (E mező) és a biztosítási kötvényen.

Az üzemanyag ellátásért felelős rendszer. A sofőr gázpedál kezeléséből kapott jeleknek megfelelően szabályozza a hengerekhez jutó hajtóanyag mennyiségét. Lehet közvetlen és közvetett rendszer. A befecskendezett keveréket a gyújtógyertya szikrája lobbantja lángra.

A biturbó kifejezés olyan motort jelöl, amelyen két kipufogógázzal hajtott turbófeltöltő található. Általában a két turbó eltérő fordulatszám tartományban dolgozik, ezáltal a nyomaték és a teljesítmény is jól optimalizált.

Az első funkcionális darabot Felix Wankel építette meg 1957-ben. A motorban nincs hagyományos értelemben vett szelep, henger, dugattyú és vezérműtengely sem. A főtengelynek megfelelő excentrikus tengelyhez csatlakozik egy forgótárcsa amely egy domború oldalú háromszögre hasonlít. A három oldalánál végzi a motor a sűrítés, munkavégzés és kipufogás folyamatait. Modern kori Wankel motorok fejlesztésében a Mazda végzett kimagasló munkát.

Ritkább, bizonyos gyártókra jellemző hengerelrendezési mód. Két egymással szembefordított, teljesen 180 fokban elhelyezkedő motorfelépítési forma. Legfőbb előnye az alacsony súlypont és a kiegyensúlyozott járáskultúra.

Elektromos, számítógépes jeleket alkalmazó rendszer, amely az autó egyes funkciói és egységei között biztosítja a kommunikációt, információcserét. A jelzések egy közös adatgyűjtő és vezérlő központba érkeznek be, ahonnan a megfelelő irányba egy alkatrészhez, berendezéshez, visszajelzőhöz érkeznek. Így kevesebb kábelre, elektromos csatlakozóra van szükség, ami csökkenti a jármű tömegét és a lehetséges meghibásodások számát.

A coming home egy fényszórókon alapuló funkció. Hazaérkezéskor a lámpatestek késleltetve kapcsolnak, amely a gyújtás elvétele után kísérőfényt biztosít a jármű utasai számára. Általában 30 másodperc után automatikusan lekapcsol.

A dízelekhez korábban alkalmazott adagolókat váltotta a közös nyomócsöves befecskendezés, amit a közvetlen befecskendezésű dízelmotorokhoz fejlesztettek ki. Egy közös nyomástárolóban szabályozott nyomást hoznak létre, innen kapják az elektronikus vezérlésű befecskendezésű fúvókák a gázolajat.

Az egyik legújabb autókategória, a kombi és a terepjáró közötti átmenet. Általában magas felépítésűek, de a hasmagasságuk alacsony. Tereptulajdonságaik nem kiemelkedőek, leginkább családi autónak alkalmasak. Valójában csak a kinézetük és biztonságérzetük említésre méltó.

A CVT (Continuously Variable Transmission) szó szerinti fordításban folyamatosan változó áttételt jelent. Lényege a két változtatható átmérőjű kúptárcsában és a közöttük feszülő szíjban rejlik. A kúptárcsák az egymástól való távolságukat képesek változtatni, ezáltal a sugár változik, ezekre a szíj felfekszik, így változtatva az áttételt. Differenciálzár: Féltengelyek közötti oldható mechanikus kapcsolat. Nyitott diffivel a nyomaték a kisebb ellenállású kerékre összpontosul, ilyenkor a nem a tapadó kerék fog csak pörögni, ha azonban zárjuk differenciálmű két oldalát, akkor mindkét kerék egyenlő arányban hajt majd.

Digitális rádiósugárzás, a jövő rádiózási formája. Leginkább a nyugati országokban elterjedt, de már Magyarországon is fogható.

A merevhidas futóműnél az ívkülső és ívbelső kerék ugyanolyan sebességgel forgott, ezáltal a tapadásvesztés veszélye igen nagy volt. A differenciálmű, azaz a kiegyenlítőmű különböző áttételek segítségével megszünteti a fordulatszám különbséget. Persze ez hátrányokkal is jár, hiszen ha az egyik hajtott kerék laza útfelületen áll, oda a differenciálmű nyomatéktöbbletet küld, ezáltal a jármű nem fog tudni elindulni. Ennek kiküszöbölésére fejlesztették ki a differenciálzárat, amely mindkét kereket tudja hajtani a nyomaték százalékos elosztásával, ha szükséges.

Féltengelyek közötti oldható mechanikus kapcsolat, ami lehet részleges vagy teljes. A féltengely közötti hajtónyomaték kiegyenlítését végzi oly módon, hogy növeli a jobb tapadással rendelkező kerekekre ható nyomatékot. Működése lehet automatikus, manuális, elektronikusan vezérelt.

A BMW duplakuplungos váltórendszere.

A dobfék a gépjárművekre szerelt fékek egyik fajtája. Feladata a jármű álló helyzetbe lassítása és rögzítése. A fékdob együtt forog a kerékkel, a fékpofák álló tárcsára vannak szerelve. A fék munkahenger olajnyomása a fékpofákat nekifeszíti a fékdobnak és a keletkező súrlódó erő fékezi azt. Hatásfoka gyengébb a tárcsaféknél, és könnyeben el is melegedhet, ami a fékezőerő romlásához vezet.

Kettős felülfekvő vezérműtengely. Hengersoronként két vezérműtengely intézi a szelepek vezérlését.

A gumiabroncs gyártási idejét jelölő számsor. A vulkanizálás során kerül fel a gumi oldalfalára, az adott év és a hét jelölésével. A mellette lévő kódsor mindent elárul az abroncs származásáról, azonban a gyártási országot szöveges formában is fel kell tüntetni.

Olyan berendezések összessége, ahol a mechanikus és hidraulikus kapcsolat helyett elektromos jelekkel váltják ki, így jelezve a vezető szándékát a beavatkozó szervekhez. Ilyen lehet az elektromos gázpedál, az elektromos fékrendszer és sok más modernizált rendszer.

Robotizált mechanikus, duplakuplungos sebességváltó, melynek neve a német Doppelschaltgetriebe kifejezésből ered. A Volkswagen és a BorgWard közös fejlesztése valójában két összeillesztett manuális sebességváltóból áll, melyhez két kuplung és egy-egy bemenő tengely csatlakozik.

Egy dupla turbós, hathengeres motor esetében általában egy-egy feltöltő három hengert lát el, ezt hívjuk twin, azaz ikerturbónak. De van, hogy egy-egy turbó az összes hengert táplálja, ilyenkor általában van egy kisebb és egy nagyobb feltöltő. A nemzetközi szóhasználatban azonban keveredhetnek a fogalmak.

Az első duplakuplungos automata váltókat a VolksWagen fejlesztette ki. Gyakorlatilag két váltót építettek össze, a hozzátartozó 1-1 kuplunggal. Ezek külön-külön kapcsolják a páros és páratlan sebességeket. Amíg az egyik aktív, addig a másik előre bekészítve tartja a megfelelő fokozatot, majd gyors oldással és zárással kapcsolja azt. Hatásfoka igen magas, ezért a többletfogyasztás elenyésző.

Elektromos motorvezérlő egység.

Olyan vezető segítő biztonsági berendezés, amely a hadiiparból lett átvéve az autógyártásba. A rendszer infravörös technológiára alapul, egy kamera segítségével biztosít jobb látási viszonyokat. Aktív és passzív típust különböztetünk meg. Az aktív infravörös sugarakat bocsát ki és érzékeli a visszaverődő sugarakat. Az élettelen környezetről tud éles, jól látható képet visszaadni, közepes hatótávolságban. Rossz időben kevésbé hatékony. A passzív rendszer a tárgyak által kibocsátott hőt érzékeli, ezáltal nagyobb távolságban alkalmas leginkább az élő környezet érzékelésére.

A főtengely és egyéb motor segédberendezéseket összekötő erős szíj.

Olyan fékrendszer, amely a fékpedáltól érkező elektronikus jel alapján határozza meg a szükséges féknyomást. A rendszer figyelembe veszi a különböző fékezést segítő berendezések behatását is. A pedál ellenállását általában egy rugó biztosítja. Elektromos meghibásodás esetén az ilyen esetekre beépített főfékhenger lép működésbe.

A jármű ellopása elleni védőberendezés. A gyújtókulcs, vagy valamilyen megfelelő indítóberendezés eltávolítása után a rendszer aktivál és meggátolja az elektromos berendezések és a gyújtás használatát. Modern kódtechnikát alkalmaz, amely minden indításnál új kódot alkalmaz. A kulcs nélküli rendszernél a folyamat teljesen automatikusan, észrevétel nélkül működik.

Az elektronikus fékerő-elosztó a blokkolásgátlóval működik együtt. Az optimális fékerőt biztosítja, a kerekekre jutó fékerő szabályozásával. Megakadályozza azt is, hogy a jármű hátulja túlfékezetté váljon és kifaroljon. A rendszer figyeli a fékek hőmérsékletét is, ezáltal elkerülhető a fékek túlmelegedése, ami a fékerő rovására mehet.

Olyan jármű, amelynek az első tengelyen lévő kerekeit hajtja a motorerő. A leggyakoribb hajtástípus a szedánoknál, kisbuszoknál és a legtöbb személyszállításra szánt járműnél. Térhódítása azért ilyen nagymértékű, mert egyszerűbb, és biztonságosabban vezethető a hátsókerék hajtású járműveknél, főleg rossz útviszonyoknál.

Az alacsony sebességnél történő kisebb ütközések elnyelésére tervezett lökhárítók. A műanyag felület benyomódási pontokkal van tervezve, ezáltal például a parkolásoknál keletkező horpadások javítás nélkül visszaugranak eredeti állapotukba.

Elektromos rögzítőfék.

Motorhoz illesztett rendszer amivel a motorban előállított energiát eljuttatják oda, ahol arra szükség van. Általában mechanikai elemekből áll, de létezik hidraulikus és elektromos erőátvitel is.

A modern járműveknél a szélvédőbe integrált berendezés, amely érzékeli az esőcseppek mennyiségét és méretét. Az ablaktörlőt tudja vezérelni teljesen automatikusan, a vezető beleszólása nélkül. Megválasztja a törlési sebességet is a körülményeknek legmegfelelőbben.

Az ET-szám vagy besajtolási mélység a felni függőleges felezési síkjának és kerékagyra való felfekvési síkjának mm-ben mért távolsága.

Az európai kibocsátási normák határozzák meg az Európai Unió államaiban eladott új gépjárművek károsanyag-kibocsátásának elfogadható szintjét. A kibocsátási normákat egy sor uniós irányelv határozza meg, az idő előrehaladtával egyre szigorúbb határértékeket megállapítva.

A járműben található információs rendszer, amely a legfontosabb adatokat. Jelezheti a hőmérsékletet, pillanatnyi és átlagfogyasztást, tartalmazhatja a navigációt és minden egyéb funkcióját a járműnek. A modern autókban már érintőkijelzős vezérlés a megszokott. Bizonyos járművek fedélzeti számítógépe egymással is képes kommunikálni, például az útinformációkkal kapcsolatban is.

A fékasszisztens Mercedes-Benz fejlesztés, de mára már a legtöbb autógyártó átvette. A rendszer lényege az, hogy az elektronika elemzi a vezető fékpedál használatát, és ha az átlagosnál gyorsabban tapossa a pedált, akkor a fékasszisztens maximális féknyomást juttat a fékek felé, ezzel drasztikusan rövidítve a fékutat.

Tájékoztatja a sofőrt, arról ha a fékbetét elhasználódott és cserére szorul. A fejlettebb rendszerek a fék pillanatnyi állapotáról is tud közlést adni. Lehet elektromos és mechanikus. Az elektromos rendszereknél a fékpofa áramkört nyit vagy zár, a mechanikusnál vibráción alapuló jelzést küld.

A fékek használata a sofőr által kifejtett erővel nem mindig biztosítja a teljes hatékonyságot. A főfékhengerre épített fékrásegítő ebben nyújthat segítséget. A szívórendszerben uralkodó vákuumot egy membránon keresztül segéderőként hasznosítják a fékrendszerben. A fékek kezelése ennek eredményeképp sokkal komfortosabbá válik.

A főtengely percenkénti fordulatainak a száma a fordulatszám. Minél magasabb a fordulatszám, annál többször van a motorban robbanás, tehát elvileg annál több erőt tud kifejteni.

Szerencsére a modern autók szinte mindegyikébe ilyet szerelnek. Néhány teherautónál és terepjárókban található régi merev tengely. A modern személyautók kerekei között mára már nincs merev kapcsolat, így azok mozgása egymástól független. A kerekeket lengőkarok vezetik meg, amelyek lehetnek hossz- vagy keresztirányúak, illetve ferde lengőkarok.

A jármű akkumulátorának töltéséért felelős alkatrész, annak üzeme közben. Mechanikai erőt alakít át elektromos energiává. A legtöbb járműben váltakozó áramú generátor van, de az akkumulátor csak egyenárammal tölthető. Az áram átalakításáért diódák felelősek. A modern jármű elektromos rendszerei enélkül nem tudnának működni. Számos egyéb alkatrésszel van kapcsolatban, azok meghibásodása is okozhatják a töltés kimaradását. Jelzőlámpa figyelmezteti a nem megfelelő működését, meghibásodás esetén azonnal javítani kell. Érdekesség, hogy az első egyenáramú generátort Jedlik Ányos fejlesztette, de találmányát nem szabadalmaztatta így a Siemens gazdagodott meg belőle.

Globális helymeghatározó rendszer, a műholdas navigáció alapja. Járművekben célja a gépjármű pontos meghatározása és a kívánt úti célra a legegyszerűbb/leggyorsabb lehetséges út összeállítása. Ehhez műholdak szolgáltatják a jeleket, amelyeket a navigáció rendszer dolgoz fel és hasznosít. Meglehetősen gyors és pontos módja a térkép használatnak.

Az adott abroncs főbb paramétereit magában hordozó adat. Járművenként, felnitípusonként eltérő számsor. Az egyik legelterjedtebb méret a 205/55 R16. A 205 az abroncs futófelületének szélessége, a /55 az oldalfalmagasság, vagyis a futófelület 55 százaléka. Az R jelű adat pedig a gumi átmérője, colban.

Olyan vezető segítő biztonsági berendezés, amely kamerarendszer és radarok segítségével felismeri a gyalogosok helyzetét, mozgási irányát és sebességét. A helyzet elemzése után, ha vészhelyzet áll fenn értesíti a vezetőt figyelmeztető jelzésekkel. Reakció hiányában a gázolás elkerülése érdekében üzembe helyezi a fékeket.

Olyan berendezés ami egy elektromos szikra segítségével gyújtja be az égéstérben a keveréket., a gyertya azon végével ami a hengerbe ér.

A jármű teljes karosszériája az utasok védelmét szolgálja. Baleset esetén a jármű első és hátsó fele úgy van megtervezve, hogy az esetleges ütközés esetén a lehető legnagyobb energiát nyeljenek el. Tervezéskor a gyűrődési zónák javításának egyszerűségét és a költségek minimalizálását is figyelembe veszik.

A jármű alacsony sebességű manőverezhetőségének javítása érdekében, valamint a kisebb fordulókör elérése miatt bizonyos modelleknél a hátsó kerekeknél is megvalósítottak enyhe kormányzó hatást. Az eltérés általában 1-3 fokos, és iránya megegyezik az első kerekekkel, de léteznek ellentétes irányú rendszerek, ahol a fordulókör csökkenés drasztikus

A hátsókerék-hajtás (RWD) a motorok és a sebességváltók elrendezésének olyan formája, amelyet a gépjárművekben használnak, ahol a motor csak a hátsó kerekeket hajtja.

A HDC a fékek automatikus működtetésével juttatja le a terepjárót a veszélyes lejtőn. Fő célja egy kontrollált sebesség fenntartása, így elkerülhetővé teszi a megcsúszást. A vezető feladata csupán a kormányzás marad, a rendszer minden mást kezel.

Eredetileg katonai technológia, melyet a gépjárműgyártásban is hasznosítanak. Legtöbb esetben a szélvédőre, de bizonyos esetekben a kormány mögötti plexi lapra vetítenek információkat, prizmák segítségével. Segítségével a sofőrnek kevesebbszer kell levennie tekintetét az útról.

Valamilyen belsőégésű motor(dízel, benzin) mellé szerelt elektromos hajtás. A legtöbb hibrid jármű képes kizárólag az elektromos motor segítségével közlekedni, ilyenkor károsanyag kibocsájtás mentes haladást biztosítva. Az elektromos hajtás nagyban javítja a belsőégésű motor hatásfokát.

A tükrök holtterét és az autó oldalánál haladó járművek észlelésére és a vezető figyelmeztetésére hivatott vezetőtámogató berendezés.

A napsugarakat kevésbé áteresztő, általában enyhén zöld színű üvegezés. Elsősorban a komfort javítása a fő célja, de meggátolja a kárpitok kifakulását is. Kellemesebb klímában persze a sofőr koncentrálóképessége is hosszabb ideig fenntartható.

A hűtőfolyadék fő feladata, hogy bármilyen hőmérsékleti viszonyok között szabályozza a motoralkatrészek és olajok hőmérsékletét. Ez egy olyan adalékolt folyadék, ami jóval 0 fok alatt is és 100 fok felett is folyékony halmazállapotú kell legyen. Fontos, hogy korróziógátló szerepe is van amely a motor épségét őrzi meg.

Az infotainment, precízebben fogalmazva az integrált infotainment rendszer felelős azért, hogy információkat, valamint szórakozást nyújtson az autó sofőrje és utasai számára. Az infotainment rendszerek gyakran Bluetooth technológiát használnak és/vagy okostelefonokhoz kapcsolódnak. Az infotainment hangvezérléssel, érintőképernyővel, vagy gombokkal is vezérelhető.

Az ISO norma előírás két rögzítő sínt ír elő a gyermekülések megfelelő rögzítéséhez. Az autógyárak 1997 óta készítenek gyári rögzítési pontokat járműveikbe, azonban csak 2013 óta előírás a rögzítési pontok gyáron belüli kialakítása. Teljesen kiküszöböli a hibás rögzítés lehetőségét és az elmozdulást.

Elsőként a Porsche szerelte autóit ilyen fékekkel 2001-ben. A hagyományos fékek csúcsteljesítményű autóknál nehezen viselik a megterhelő fékezéseket. Könnyen túlmelegednek és ezáltal a fékezőerő drasztikusan csökken. A karbon alkalmazásával azonban kiváló fékteljesítményt érhetünk el komoly terhelés esetén is. Előnye a jó hővezetés, energiaelnyelő képesség és a kopásállóság, illetve a fékpor elenyésző mennyisége.

A karosszéria rövidebb megfelelője.

A katalizátor segít csökkenteni a jármű károsanyag kibocsájtását, kémiai reakciók segítségével. A reakciósebességet gyorsítják, ezzel olyan reakcióutakat nyitnak meg a kipufogógázok tisztítására, amik gáz hőmérsékletén katalizátor nélkül nem indulnának be. Ellenőrzésére fokozott figyelmet fordítanak. Nemesfémeket is tartalmaz, ezért sajnos gyakran lopják őket. A legtöbb esetben élettartama egyenlő a járműével, azonban előfordul, hogy cserélni kell.

Az oldalerők hatására a jármű karosszériája dől. Ezt hivatott a keresztstabilizátor meggátolni és csillapítani. Általában többszörösen hajlított, csavarodásra képes rúd, amely a felfüggesztés két oldalát hidalja át. Amikor a külső íven futó kerék felfüggesztése rugózik, a stabilizátor rákényszeríti a mozgást a túloldali felfüggesztésre is, amitől a kasztni dőlése enyhül.

A kipörgésgátló a hajtott kerekek és a tengelyek közötti eltérő fordulatszámkülönbség alapján számítja ki a megfelelő tapadási értékeket az ABS jeladók segítségével. Fő feladata a rendelkezésre álló nyomaték útviszonyokhoz való megfelelő értékre állítása. Rendszerint a kipörgésgátló együtt működik a fékekkel, ABS-el és a menetstabilizáló rendszerekkel is. Ezáltal, nem csak a motorerőt csökkenti, de a kerekeket is fékezi, ha szükséges.

Az égés és a motor ciklusának végterméke. Az égéstérből a leömlőkön át a kipufogóba áramlik, ahonnan a katalizátoron és kipufogódobokon át megszűrt gáz a légtérbe távozik. A járművek emissziós értékét is ez határozza meg.

A kipufogógázok égéstérbe történő ellenőrzött, kontrollált visszavezetése. Csökken az égési hőmérséklet és ezáltal a káros nitrogén-oxidok mennyisége is. Két lehetséges módja van. A belső visszavezetés, a szelepek nyitásidejének átfedései révén teszi lehetővé. Illetve a külső kipufogógáz- visszavezetés, külön visszavezető szelepek alkalmazásával.

Az a viszonyszám, ami megmutatja, hogy a motorba került üzemanyag- levegő keverék hányszorosára sűrűsödik össze a hengerekben gyújtási fázis előtt.

A benzinmotorok üzemzajától eltérő frekvenciájú kopogó hangja arra utal, hogy az égés folyamata nem megfelelő. Előfordulhat akkor, ha a keverék megfelelő, vagy a tankolt üzemanyag minősége gyenge. A motor közelében elhelyezett rezgésérzékelő ennek felismerésére hivatott. Az információt egyenesen a vezérlőhöz küldi, amely állít a motor folyamatszabályozásán, a kopogás megszüntetése céljából.

A hagyományos szívócsöves befecskendezéssel ellentétben, a közvetlen befecskendezéses motorok esetén az üzemanyag közvetlenül az égéstérbe jut. Csökkenti a motor fojtását és hőveszteségét ezáltal a hatásfok is jobb, így az üzemanyagfogyasztás és a károsanyag kibocsájtás is kedvezőbb. Fontos tényező a teljesítmény és forgatónyomaték növekedése is. Szabályozásáért a motorelektronika felelős.

A vezető aktív beavatkozása nélkül kezeli automatikusan az ajtózárak nyitását és zárását. A zárak a kilincs meghúzásával automatikusan nyílnak, ha a jeladó a sofőr zsebében van. Amint a rendszer érzékeli, hogy az indítóberendezés az utastérben van, a motor gombnyomásra indítható. Az első ilyen rendszer 1998-ban a Mercedes S-osztályban volt kapható.

A kuplung a közvetítő a motor és a hajtás között, ezen keresztül jut át az erő. Kéziváltós autóknál a kuplungpedál használatával lehet kezelni, a pedál lenyomásával lehetővé téve a váltást. Automataváltós járműveknél a váltási folyamat teljesen automatikusan történik.

A leaving home funkció a coming home párja. Amikor a sofőr készül elhagyni a házat és az autó távirányítójával kinyitja azt, a fényszórók automatikusan felkapcsolnak és megvilágítják a sofőr számára az utat.

LED, azaz világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás. Hosszabb élettartamot, könnyebb szerelhetőséget és természetesebb fényt biztosít a xenonhoz képest.

Turbós benzines motorokban alkalmazott szelep, amely gázelvételkor a zárt, nyomás alatt lévő levegő rendszert kinyitja, és a turbó által feleslegesen előállított, nagynyomású levegőt elengedi. Ezzel megakadályozza a turbólapát megtorpanását és a pillangószelepre nehezedő felesleges nyomást elengedi.

A motorba a megfelelő keverékarány érdekében precízen kell levegőt és üzemanyagot juttatni. A légtömegmérő ténylegesen érzékeli az áramló levegő mennyiségét és azt a motorvezérlő felé továbbítja. Természetesen a vezérlő kalkulálja a beszívott levegő hőmérsékletét is, és a keveréket annak függvényében állítja.

A hagyományos spirál vagy laprugós rendszer helyett az útegyenetlenségek követését gumitömlőbe zárt nagynyomású levegő látja el. A megfelelő mennyiségű sűrített levegőmennyiségről egy a járműbe szerelt kompresszor felel, amely egy tartályt tölt. A tartályból pneumatikus csövek segítségével jut megfelelő mennyiségű levegő a levegőtömlőkbe. A rendszernek köszönhetően könnyen állítható a jármű futóművének karakterisztikája, a rugózás mértéke és a hasmagasság is, akár menet közben is. Fontos, hogy a vizesedés meggátlása miatt vízleválasztóra is van szükség.

A biztonsági öv mellett az egyik legfontosabb biztonsági berendezés. Feladata, hogy az utas fejét és testét megóvja attól, hogy az autó belső elemeinek csapódjon. A modern légzsákokat elektromos gyújtószerkezet élesíti, a gyors reakcióban pedig gáz tölti meg azt. Ma már számos eltérő típusú és elhelyezésű légzsák létezik.

A kerekek és a futómű többi alkatrészét összekötő elem.

Két eltérő méretű turbófeltöltő eltérő fordulaton, eltérő nyomással juttat töltőlevegőt a motorba. Így egyenletesebb teljesítménygörbét lehet elérni. Alacsonyabb fordulaton a kisebb felöltő, magasabb fordulaton pedig a nagyobb tehetetlenségű turbó dolgozik.

A levegőszűrő feladata a motorra káros részecskék kiszűrése az égéstérbe jutó levegőből. Elsősorban szálló por, pollen, vízcseppek, homok, korom ellen véd, amelyek a finom elektromos berendezésekre is kártékony hatással lehetnek. Ezért fontos a jó minőségű alkatrész használata, illetve annak az előírt időn belüli cseréje.

Lézeres diódákból előállított fény, fénye a LED-es technológia fényértékének sokszorosa. Kiváló látótávolságot és tökéletesen fehér fényt biztosít.

A dugattyúk alsó és felső holtpontja közötti tér térfogata, megszorozva a hengerek számával.

Folyékony földgáz, alternatív üzemanyagfajta.

Az egyik legelterjedtebb felfüggesztési forma a személyautók körében.

A jobban felszerelt járművekben az ülés pozíciója, helyzete, a tükrök, övek, fejtámla és a kormánykerék elektromosan állítható. Az ilyen járművekben a memóriamodul minden egyedi beállítást el tud menteni, 3-4 eltérő személyre. A rögzített beállítások gombnyomásra bármikor választhatóak. A legfejlettebb eszközök az eltérő kulcsokat is megismerik, ahhoz állítva a vezető beállításait.

Számítógépes technológia, amely javítja a jármű stabilitását a tapadásvesztés csökkentésével. Amikor a rendszer érzékeli a tapadás vesztést, automatikusan aktiválja a fékeket, azokon a kerekeken, amelyeken szükséges, hogy javítsa az autó irányíthatóságát. A fejlettebb változatok a motor erejét is korlátozzák. A tévhitekkel ellentétben az autó kanyarodási képességét nem javítja, csak meggátolja a tapadás elvesztését.

A felfüggesztés azon típusa, ahol a jármű jobb és baloldali kereke között merev a kapcsolat, az egyik oldal rugózása nem történhet a másiktól függetlenül. Előnye, hogy teher és strapabírósága sokkal jobb a független felfüggesztésű autóknál. Hátránya a nagy rugózott tömeg, illetve kényelmetlensége.

A motor alsó része, tömbje. Fémből öntött, oldalról zárt elem, amiben helyet foglalnak a hengerek, mozognak benne a dugattyúk, és ebben forog a főtengely is, amelyhez a hajtókarok csatlakoznak. Többféle fémből is készülhetnek, a modern motorok általában alumínium blokkosak.

Multi Purpose Vehicle, többcélú, variálható járművek. Buszlimuzinnak is szokás őket nevezni. Első képviselőik a Chrysler Voyager és a Renault Espace.

Az Audi fokozatmentes váltója.

Olyan szenzor, amely a belső tér páratartalmát és nedvességét érzékeli. Segítségével automatikusan párátlanítja a szélvédőt ha szükséges, és az utastér klímáját is kellemesebbé teszi. Érzékeli a kicsapódási hőmérsékletet, és úgy szabályozza a szélvédő hőmérsékletét, hogy magasabb legyen a kicsapódási hőmérsékletnél.

A legnagyobb erő, amit a motor egy adott pillanatban ki tud fejteni.

Az a grafikon mely a motor teljes terhelésnél mért forgatónyomatékát mutatja a fordulatszám függvényében. A legtöbb autógyártó egyenletes nyomatéggörbére törekszik.

Az oktánszám, kompressziótűrés, a benzin nyomástűrésére, illetve öngyulladására vonatkozó mérőszám. Kémiailag azt jelenti, hogy a térfogatszázalékos eloszlásban mennyi oktán található. Nemzetközileg elismert mérőrendszer, melyet minden benzinkútnak fel kell tüntetni és meg is kell neki felelni. A benzin neve is árulkodó lehet, a normál benzin legalább 91-es oktánszámú, a szuper 95, a szuperplusz 98-as oktánszámú. A nem megfelelő benzin a motor kopogásához és annak meghibásodásához vezethet. A járművek tanksapkáján tájékoztatás található a motor megfelelő üzeméhez szükséges oktánszámról.

A motortérben elhelyezett pumpa, ami keringeti a motorolajat a motor mozgó részeihez. Kulcsfontosságú a motor épségének megőrzésében, ha nincs olajnyomás a motor könnyedén meghibásodhat.

Olyan kocsiszekrény típus, ahol a teljes terhelést a kocsiszekrény viseli. Ehhez rögzítik a futóművet, hajtást, motort és az idomokat is. Általában sajtolt acéllemezekből készül, amelyek átmentet képeznek a térváz és a héjszerkezet között. Előnyei a kisebb tömeg, merevség és az ütközési energia jobb elnyelése.

Kényelmi kiegészítő, amely a jármű aktív kormányzásának segítségével képes végrehajtani a parkolási folyamatot. Radar alapú érzékelőkkel felméri, hogy található-e a jármű lassú haladása során megfelelő parkolóhely. Alkalmas hely esetén a rendszer a váltó és a pedálok használatáról utasításokat közöl a vezetőnek, az elektromos kormányszervó automatikus kezelése mellett. Bizonyos rendszerek teljesen önállóan képesek parkolni.

Egy adott parkolóhelyre segíti a jármű megfelelő benavigálását. A legegyszerűbb rendszerek úgynevezett akusztikus parkolássegítők, amelyek ismétlődő hangjelzéssel tudatják a vezetővel a közeledő tárgy távolságát. A hangjelzés gyorsaságának növekedésével egyre közelebb kerül hozzánk a tárgy. Lehet első és hátsó parkolóradar is, de a legmodernebb rendszerek 360 fokos képet biztosítanak. Manapság létezik már kamerával szerelt változat is, amely akár a jármű teteje felől is képes képet készíteni.

A passzív biztonsági berendezések a baleset bekövetkezésekor lépnek működésbe. Ebbe a kategóriába tartozik a légzsák, az övek, fejtámlák és az ütközésvédelem. Minden gyári konstrukciós eljárás ide tartozik, amely az utasokat védi a sérüléstől, vagy csökkentik a sérülés veszélyét.

A Porsche duplakuplungos váltója.

A pollenszűrő feladata az utastérbe kerülő levegő szűrése. A beáramló levegőt folyamatosan szűri fizikai és kémiai (aktívszenes) módon. Hatékonyan véd az allergia kialakulásával szemben is.

A Ford és a Volvo duplakuplungos váltója.

Restoration + Modern parts/technology, azaz amikor egy régi autó karosszériáját és/vagy alkatrészeit teljesen felújítják, majd modern alkatrészeket és technológiát használva átalakítják azt.

A dízelmotorokban mára már követelt rendszer. Feladata a káros részecskék felfogása, és égetéssel történő megsemmisítése. Fő feladata a kedvezőbb fogyasztás és jobb porlasztás mellett, a mérhető küszöbig történő leszorítása a károsanyag-kibocsájtásnak. Szerkezete porózus, amely lehetővé teszi a fekete füstöt alkotó részecskék felfogását. A szűrő elkormosodása esetén a rendszer regenerálja magát, egy adalékanyagos rendszer segítségével. Ilyenkor a kipufogógáz hőmérséklete emelkedik, és a szűrő égetéssel regenerálódik. Ebből a vezető semmit nem vesz észre.

A riasztó elsődleges feladata a járműbe való jogtalan behatolás jelzése. Auditív és vizuális jelzéseket is adhat a külvilág felé. A rendszer figyeli az ajtók, a csomagtér és a motortér nyitását. A modern ultrahangos rendszerek az ablakok betörése esetén is érzékelik a behatolást. A legfejlettebb riasztók dölésérzékelővel is vannak szerelve, amelyek érzékelik a jármű pozícióváltozását is.

Kisméretű, kétszemélyes cabriolet.

Azon alkatrészek összessége, melyek a rugózáson kívülre esnek, a rugózás nem befolyásolja őket. Ilyen alkatrészek a csonkállványok, fékek, kerekek, kerékagyak. A gyártók arra törekednek, hogy a rugózatlan tömeg minél kisebb legyen.

Az Audi duplakuplungos váltója.

Sport Activity Coupe: Sportos szabadidő kupé, leginkább a SUV tulajdonságait képviselik, de tetővonaluk csapott, kupésított. Legjobb példa a BMW X6, ami a kategória népszerűségét fellendítette.

A BMW szekvenciális váltója.

Szimpla felülfekvő vezérműtengely. Hengersoronként egy vezérműtengely intézi a szelepek vezérlését.

Az egyik leggyakoribb henger elrendezési forma. Gyakorlatilag annyit jelent, hogy a hengerek egymás mögé/mellé vannak egy sorban elhelyezve.

A Mitsubishi duplakuplungos váltója.

Emissziócsökkentő rendszer, amely üresjáraton leállítja, majd szükség esetén újraindítja a jármű motorját. Amikor a jármű várakozásra utaló jelet érzékel, a motort automatikusan leállítja, ezzel csökkentve a károsanyag kibocsájtást és a fogyasztást is. A motor automatikusan újraindul, ha a vezető leveszi a lábát a fékpedálról, manuális sebességváltó esetén pedig, ha sebességbe helyezi azt. A rendszer csak üzemi hőmérsékleten működik, illetve ha a jármű áramfelvétele nem halad meg egy határértéket.

A BMW elnevezése a hagyományos, kézzel is kapcsolható bolygóműves váltókra.

Robotizált váltótípus. Olyan váltómechanizmus, ahol a fokozatválasztás nem H kulisszán történik, hanem elektronikus módon. A kuplungot is hidraulika működteti automatizálva. A váltókar, vagy a váltófülek megmozdítása esetén a hidraulika kinyomja a kuplungot, az elektronika pedig elvégzi a fokozatváltást.

A kormányzás erőszükségletét csökkentő technikai megoldás. A legtöbb szervokormány sebességfüggő, azaz nagyobb tempónál csökkenti a rásegítő erőt. Ezáltal precíz kormányzást biztosít, parkolásnál pedig könnyűvé válik így biztosítva a hatékony manőverezést. A legmodernebb kormányrásegítő berendezések már elektrohidraulikusak, így nem a motor hajtja a szivattyút, hanem egy villlanymotor. Ennek hatására a motorerő sem vész el és a fogyasztás is takarékosabb.

Olyan kamera alapú, optikai vezetőtámogató rendszer, amely érzékeli a vezetőre vonatkozó közlekedési jelzőtáblákat és azok jelentését. Az információt megjeleníti a műszerfalon és ha van, a HUD-on. A gyártók a technológia bevezetését a vezetői figyelem túlterheltségével indokolta. A fejlett technológiának köszönhetően rossz látási viszonyok között is tud működni.

A tachográf egy olyan elektronikus érzékelő, amely számos adatot rögzít, a műszerrel kötelezően ellátandó járművek használata során. A tachográf lap vagy korong a tachográf adatainak rögzítését megjelenítését archiválását teszi lehetővé.

Olyan mechanikus fékrendszer, ahol a féktárcsa a kerékkel együtt forog és az alvázhoz rögzített fékpofák lassítják azt, amikor a vezető a fékpedál használatával működésbe hozza a fékeket. Élettartama kisebb a dobfékeknél, de hatásfoka sokkal nagyobb.

Meghatározza, hogy a motor adott idő alatt mennyi munkát tud elvégezni.

Sebességszabályozó berendezés, amely elektromos úton tudja vezérelni a jármű sebességét. Segít betartani a sebességkorlátozásokat, illetve komfortosabbá teszi az utat hosszú távok, vagy vontatás esetén. A rendszer tárolja és tartja a vezető által kiválasztott sebességet. A sofőr szabadon növelheti, vagy csökkentheti a választott sebességet. A kikapcsoló gombbal, vagy a pedálok használatával kapcsolhatja ki a funkciót, majd egy gombnyomással a beállított értékre térhet vissza. A legmodernebb rendszerek már képesek a forgalomhoz is alkalmazkodni.

A tengelykapcsoló a közvetítő alkatrész a motor és a jármű hajtáslánca között, ezen keresztül jut át a motor által termelt energia a sebességváltóra, onnan pedig a hajtáslánc többi részére. Kézi váltós autóknál a kuplungpedál használatával lehet kezelni, a pedál lenyomásával a motor és a váltó között megszűnik a kapcsolat, lehetővé téve a váltást. Megfelelő működése elengedhetetlen az elinduláshoz, és a megfelelő fokozatkapcsoláshoz. Lehet hidraulikus, amely folyadéksúrlódással működik, illetve mechanikus, amely mechanikai súrlódást alkalmaz. Automataváltós járműveknél a váltási folyamat teljesen automatikusan történik.

A termosztát a motor és a hűtő között helyezkedik le. Meggátolja a hűtőfolyadék áramlását, amíg a motor üzemmeleg nem lesz. Amint eléri a működési hőmérsékletét, a termosztát nyit és a folyadék a motor felé áramolhat.

Egyre elterjedtebb felépítésmód, amely egy térbeli rácsos vázszerkezetet használ a kasztni kellő merevségéhez. Eltérő anyagokból is készülhet, az autógyártók előszeretettel használnak acél zártszelvényeket, csöveket, de az igazán könnyű változatok alumínium profilokból épülnek fel. További előnye, hogy a váz könnyen alakítható, több típusban is felhasználható.

Jelentősége meghatározó az autóipar számára. Lényege, hogy a közpénzeken megvásárolt új autókat valós körülmények szimulálásával összetörik, majd egy adott, azonos metódus szerint kiértékelik, képet kapva az adott jármű védelmi képességeit. Egy adott típusú autót négyféleképp törnek össze, így hiteles képet alkotva annak védelmi rendszeréről. Európában az NCAP a fő végrehajtó szervezete.

A motortérben, vagy a hátsó tornyokonál elhelyezett fém merevítő. A két rugótornyot köti össze. Szerepe a futómű megerősítése és a csavarodási szilárdság növelése.

TORque SENsing elnevezésből kapja a nevét. Lényege, hogy egyenletes nyomatékeloszlásnál nyitott differenciálműként működik, de ha az egyik kerék elveszti tapadását, összezár, így az erő leadása továbbra is megtörténik.

A váltókarral kézzel is kapcsolható automata váltók általános elnevezése. Elsőként a Porsche vezette be, de ezt később több gyártó is átvette.

A közlekedési körülmények mindig meghatározzák az ideális levegő-üzemanyag arányt, ami az égéstérbe jut. A cél mindig a lehető legtökéletesebb égés. Túl dús keverékről akkor beszélünk, ha a hajtóanyag aránya túl nagy a levegőhöz képest.

A keverék arányt akkor nevezzük túl szegénynek, ha az égéstérbe fecskendezett üzemanyagmennyiség nem elegendő az égéstérbe juttatott teljes levegőmennyiség elégetéséhez. A keveréket a lambdaszonda méri, az elfogadható eltérést nevezzük lambda ablaknak. A lamdba egy viszonyszám, melynek alapértéke 1.0.

Legfőképpen hátsókerékhajtású autóknál előforduló jelenség, főleg rosszabb tapadási viszonyok között. Túlzott gázadásnál a hátsó tengely kerekei elvesztik a tapadást, aminek hatására az autó fara kitörhet. Korrigálása gázelvétellel és megfelelő ellenkormányzással történhet.

Régebben kifejezetten a motorsportban terjedt el, a teljesítmény növelésére szolgált. Manapság a jobb fogyasztás és a károsanyag kibocsájtás az elsődleges szempont. Nagy nyomású többletlevegőt juttat az égéstérbe, fokozva ezzel a motor hatásfokát. A turbó lapátját a kipufogógáz hajtja, amely egy kompresszort forgat, ami a hengerekbe juttatja a levegőt. Töltőlevegőhűtővel tovább javítható a hatásfok.

Olyan motorvezérlési típus, ahol a gázpedál állás, a gyorsítás mértéke, a fordulatszám és számos egyéb tényező alapján határozza meg a szelepnyitási- és zárási időt a vezérlő. Manapság gyakori, hogy nemcsak a szívó, de a kipufogóoldali szelepeket is állítják. Segítségével javul a csúcsteljesítmény és a nyomaték, illetve a fogyasztás is.

Meghatározza a kapcsolatot a váltó és a motor között. A váltóáttételeket a gyártó választja ki, hogy a legmegfelelőbb karakterisztikát, teljesítményt és gyorsulást biztosítsák a mindennapokhoz. Fontos szempont a fogyasztás is. Ezeket csak fizikai módon lehet megváltoztatni, máshogy nem állítható.

A Lexus menetdinamikai rendszere. A biztonsági berendezések átfogó rendszere.

Olyan biztonsági berendezés, amely hirtelen, nagy erejű vészfékezésnél eltérő intenzitással jelzi a fékezés erősségét. Lassabban, majd gyorsabban villogó féklámpákkal, teljes fékező erő esetén gyors frekvencián villogó elakadásjelzővel figyelmezteti a jármű mögött autózókat.

A főtengely és a vezérműtengelyt összekötő áthidaló elem. A szelepek megfelelő nyitását és zárását szabályozza a legmegfelelőbb gyújtás elérése érdekében a vezérműtengely forgatásával. Szakadása tönkreteheti a teljes motort.

A főtengellyel vezérműszíjjal vagy vezérműlánccal összekapcsolt forgó alkatrész, amely működteti a szelepemelőket és a teljes vezérmű mechanikus működését szabályozza. Így nyitják, illetve ellenkező állásukban zárják a szelepeket. A felülvezérelt motorokban ez felül helyezkedik el. Egyes motorokban két felső (hengerfej fölötti) vezérműtengely is van, az egyik a szívó, a másik a kipufogószelepeket mozgatja. A modern motorok a vezérműtengely állítására is képesek, ezzel szabályozva a szelepek nyitását eltérő fordulatszám tartományokban, fokozva ezzel a motor teljesítményét.