A bliccelő nem először járt a bíróságon.
Bíróság elé került a bliccelés koronázatlan királya, aki 5 éven keresztül úgy utazott a vonaton, hogy soha nem vásárolt magának jegyet. A férfi 870 ezer forint, a pótdíjakkal együtt összesen 11 millió forint kárt okozott a MÁV-nak.
A blicckirály 2011 szeptembere és 2016 augusztusa között legalább 760 alkalommal utazott jegy nélkül a Nagykáta-Budapest vasútvonalon. A legalább szóból én arra következtetek, hogy az a 760 alkalom nem teljesen felel meg a valóságnak, ami azért ez elég durva.
A kalauzok gyakorlatilag már előre köszöntek a férfinak egy idő után, pontosan tudták, hogy az illetőnek nincs jegye. A bliccelő soha nem volt erőszakos, mindig együttműködött a jegyellenőrökkel, de persze azzal is mindenki tisztában volt, hogy soha nem fogja utólag befizetni a jegy árát és a bírságot.
Mivel a férfi minden egyes alkalommal kedvesen aláírta az úgynevezett utasleadási lapot, a jegyvizsgálók nem szállíthatták le őt a vonatról, vagyis 5 éven keresztül pénzkiadás nélkül ingázott a fent említett útvonalon. A hivatalos maszlag szerint a bliccelő együttműködő magatartásával jogosultságot nyer arra, hogy eljusson a szándéka szerinti célállomásra.
A vasúttársaságnak azonban betelt a hócipője a férfival, akit bíróság elé rángatott. Mint kiderült, a bliccelőt egyszer már elítélték nagy kárt okozó csalás és közokirat-hamisítás miatt, felfüggesztett büntetést kapott, annak hatálya alatt lógott állandóan a vonaton.
A másodfokú bíróság aztán felmentette a férfit, az ítélet szerint a vádlott cselekménye nem értékelhető csalásként. A jegy meg nem vásárlása ugyanis polgári jogi szerződésszegés, és nem értékelhető büntetőjogi kategóriaként. A MÁV a bíróság döntése után azonnal jelezte, nem hagyja annyiban a dolgot, egyszerűen nem hajlandó lemondani a 11 millió forintos kértérítési igényéről, ami őszintén szólva azért érthető.
Bliccelők persze nem csak a vonatokon vannak, hanem a buszokon is. Ezt a témát járták körbe Pamkutyáék néhány éve:
