Időnként előfordul, hogy egy autómosóban egy szerkezet meghibásodik és kárt okoz nekünk. Az is előfordulhat, hogy egy alkalmazott hibázik és nem állít be megfelelően valamit. Sőt, sajnos mi is ügyetlenkedhetünk, amikor begurulunk a mosóba.

A legtöbb autómosóban (akár automata, akár önkiszolgáló) ki van írva, hogy mindenki saját felelősségére veheti igénybe a szolgáltatást. Vajon ezzel a szolgáltató mentesül minden felelősség alól? Az egyszerű válasz az, hogy nem, viszont ezzel nem ért véget az ügy. A das.hu szakértőjének segítségével most jobban utánajárunk a dolognak.

autómosó
Kép: Depositphotos

Attól, mert a szolgáltató kiírja, hogy saját felelősségemre veszek igénybe egy szolgáltatást, még nem jelent feloldozást számára. Ez természetesen akkor is így volna, ha nem írná ki. Azonban számos jogszabály (többek közt a Polgári törvénykönyv (Ptk.), a fogyasztóvédelmi törvény, Munka törvénykönyve) rendezi a helyzetet. A Ptk. egyértelműen megszabja a szerződésen kívüli és a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait is, ezen kívül egyértelműen kimondja, hogy a szerződés teljesítése során a felek által egymásnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károk szabályai szerint kell megítélni.

Mellékesen: igen, bizony akkor is szerződés, ha nem írtunk alá semmit, hiszen azzal, hogy begurultunk a mosóba, kifizettük a díjat és kértük a szolgáltatást, létrejött a megállapodás. A boltban sem írunk alá szerződést, amikor megveszünk valamit, az adásvétel mégis létrejön.

Evidencia, hogy az ember saját felelősségére használja az autómosót, hiszen ez gyakorlatilag minden szolgáltatásra igaz. Saját felelősségünkre rendelünk ételt az étteremben, vagy vásárolunk egy boltban. Ugyanakkor ebből kiindulva egy fontos kérdést már a legelején tisztázhatunk a saját felelősségről. Ha nem tartom be a szabályokat, ha nem rendeltetésszerűen használok valamit, akkor az ebből eredő káromat magam viselem. Tehát minden olyan kárt magamnak kell viselnem, ami saját felróható magatartásomból eredően ért vagy aminek megtérítésére más nem kötelezhető. Tipikus példa erre, ha nem jól álltam be a mosóba, figyelmen kívül hagytam egy felhívást, az alkalmazott jelzéseit, vagy nem húztam fel az ablakokat. Természetesen ez esetben a kapott tájékoztatás tartalmának és módjának is nagy szerepe van, azaz kellően egyértelmű-e a kapott tájékoztatás.

 

Autó az autómosóban
Kép: Depositphotos

De teljesen más a helyzet, ha a szolgáltató mulasztása okoz kárt annak, aki a szolgáltatást épp igénybe veszi. Ez esetben a szerződésszegéssel okozott károk szabályai szerint felelős. Márpedig a Ptk. így fogalmaz a szerződésszegéssel okozott károk kapcsán:

"Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni."

Fontos, hogy magát a kár bekövetkeztét és az ok-okozati összefüggést mindig a károsultnak kell bizonyítania. A gyakorlatban ez azt jelenti, azt, hogy bekövetkezett a kár és hogy mi okozta, magánk az autósnak kell tudnia bizonyítani.

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy nem ezért van a fogyasztóvédelem? A fogyasztóval szemben a vállalkozást terheli a bizonyítási kötelezettség… nem? De igen, viszont magát a kár bekövetkezését ez esetben is bizonyítanunk kell. Hiába vagyunk fogyasztók, „bemondásra” nem hiszi el a bíróság, hogy kárunk keletkezett, és ez így van jól. Tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy ha mi rendeltetésszerűen, pláne, ha az ott dolgozó alkalmazott utasításának megfelelően használjuk a mosót, mégis kárunk keletkezik, akkor azért a vállalkozás felelős.

A kár bekövetkezéséért akár a gépek meghibásodása, akár egy alkalmazott magatartása a felelős, mindkét esetben a vállalkozás köteles megfizetni a kárunkat. Az alkalmazott által okozott károk megtérítésének szabályait a Munka törvénykönyve szabályozza.

Letört visszapillantó
Kép: Depositphotos

 

Ez így jól hangzik, de meg is fogja téríteni a káromat a vállalkozás?

Viszonylag nyugodtak lehetünk, hogy ha egy autómosó, vagy annak egy alkalmazottja bizonyíthatóan kárt okozott nekünk, jó esélyünk van arra, hogy meg is fogja téríteni. Ugyanis az autómosók általában rendelkeznek felelősségbiztosítással, és a biztosító kifizeti a kárunkat. Tehát ha kárt szenvedtünk egy autómosóban, nyújtsuk be a kárigényünket a vállalkozásnak, ami pedig - ha elismeri a kárigényünket - vagy saját magától, vagy a biztosítóján keresztül rendezni tudja a károkat.

Mit tegyünk, amikor megtörténik a káresemény?

Ilyen esetben azonnal, még a helyszínen jelezzük a kár bekövetkezését az alkalmazottaknak, vegyünk fel jegyzőkönyvet, jegyezzük fel a látható károkat, készítsünk fotókat, és kérjük a kamerafelvételek megőrzését. A kamerafelvételeket akár ki is kérhetjük, mivel érintettek vagyunk, és az igényérvényesítéshez szükségünk lehet rá. Ilyen esetben, mások személyiségi jogainak védelme mellett a vállalkozás köteles kiadni az érintettnek a felvételeket.

Tisztáztuk, hogy a kár bekövetkezését nekünk kell bizonyítanunk, és ha a vállalkozás elzárkózik a károk megtérítésétől, egy kártérítési perben szükségünk lehet ilyen bizonyítékokra.

Ez eddig elég egyértelmű, ugye? Sajnos nem ennyire egyszerű a helyzet, különben nem lenne szükség jogászokra. Bonyolítsuk meg, és válasszuk ketté a szolgáltató ellenőrzési körében, vagy azon kívüli okból keletkezett-e a kárunk. A Ptk. szerint sem mindegy, hiszen így rendelkezik:

"A szolgáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa."

Azonban ilyen esetben a károkozónak kell bizonyítania, hogy a mentesülési ok fennáll. Bizonyítania kell, hogy egy elháríthatatlan külső ok vezetett a kár bekövetkezéséhez vagy olyan körülmény, amit nem láthatott előre.

Nem számít mentesülési oknak, hogy a gépezetben, eszközben keletkezett meghibásodásról a vállalkozás nem tudott, ugyanis az autómosó köteles a gépeket, eszközöket megfelelően karbantartani, hozzáértő szakemberrel rendszeresen átnézetni, megjavíttatni. Tehát ha neki később kárigénye van a gépeket üzemeltető céggel szemben, azt a vállalkozás majd lerendezi, de felénk ez esetben is helytállni köteles.

De mi a helyzet az önkiszolgáló autómosókkal?

Nos, ilyenkor sokkal nagyobb a használó felelőssége. Egy önkiszolgáló autómosóban a szolgáltatást igénybe vevő fokozottan köteles figyelni arra, hogy az eszközöket rendeltetésszerűen használja. Itt az alkalmazott felelősségét szinte kizárhatjuk, hiszen nem tud tévesen irányba állítani, navigálni, téves utasításokkal ellátni minket. A szolgáltató akkor felelős, ha a nem megfelelő karbantartás miatt egy meghibásodott eszköz kárt okoz nekünk. Ez esetben irreleváns, hogy egy karbantartást végző alkalmazottja mulasztott, vagy az a másik cég, ami a gépeket karbantartja.

Autó az autómosóban
Kép: Depositphotos

Ugyanakkor itt is fontos szerepe lehet annak, hogy milyen tartalmú tájékoztatást milyen formában tett közzé a vállalkozás. Megvizsgálandó, hogy az utasítások egy átlagos, körültekintő fogyasztó számára egyértelműek, és a művelet közben jól láthatóak voltak-e. Amennyiben a tájékoztatás hiányzik, vagy érthetetlen, ellentmondásos, esetleg hibás, akkor a felelősséget a vállalkozás viselheti, vagy akár osztott felelősséget is megállapíthatnak. Ez az automata mosó esetében is előfordulhat.  

Elképzelhető ugyanis, hogy a tájékoztatás nem volt megfelelő, de a mosót használó fogyasztó sem járt el körültekintően. Ilyen eset lehet, ha a fogyasztó abszolút nem rendeltetésszerűen használta a szerkezetet, ha körültekintően jár el, akkor felismerhette volna, hogy annak általában mi a rendeltetése. Ha ilyen helyzet fordul elő, és nincs kint megfelelő tájékoztatás, akkor indokolt lehet az osztott felelősség megállapítása. Ilyen esetben a kárt a felek közrehatásuk mértékében fizetik meg.

dr. Schiffer Zsolt