Abban a lelkiállapotban az ember hajlamos rossz döntéseket hozni.
Egyik olvasónk egy nagyon bosszantó – ugyanakkor érdekes – esettel kereste meg szerkesztőségünket: közlekedési balesetben a másik fél volt a hibás, aki elismerte a felelősségét, később azonban visszavonta a nyilatkozatát. Ennek hatására a biztosító hozzáállása is megváltozott. Ez volt az a pont, amikor a témában jártas jogi szakemberhez fordultunk: dr. Krizsán Zoltán, a D.A.S. Jogszerviz jogásza áll rendelkezésünkre.
Érdemes a legelején kezdeni: a kék-sárga baleseti bejelentőpapírt mindenképpen töltsük ki közlekedési baleset esetén! A szó elszáll, a károkozó ígérete semmit nem ér, ha egyébként nem vetjük papírra is a történteket! Lehet, hogy szemmel láthatólag csak egy kis karcolásról van szó, de a kárszemle során egyéb sérülések is napvilágot láthatnak.
Ekkor már hiába próbáljuk rábírni a másik felet, hogy utólag töltsük ki együtt a kárbejelentőt. A nyomtatványt mindkét fél írja alá, emellett azt is el szoktuk mondani az ügyfeleknek, hogy rendőrt nem kötelező hívniuk, HA személyi sérülés nem történt, ÉS a felelősség kérdésében a felek egyetértenek.
Néhány éve egyébként már mobiltelefonos applikáción keresztül is kitölthető a kárbejelentő űrlap. Itt csak elektronikus aláírás keletkezik, de attól még érvényes lesz ez a fajta dokumentálás is. Ha nincsen semelyik félnek sem papír alapú nyomtatványa és telefonon sem tudják rögzíteni az adatokat, egy sima papírra tollal/ceruzával felírt adatok ÉS aláírás is ugyanazon jogi erővel bír ebben az esetben.
„Aludjon rá mindenki egyet!”
Statisztikákat ugyan nem láttam a témát érintően, de azért a legtöbb sofőr társunk tisztában van a károkozás következményeivel – nem csak a jogi, hanem az erkölcsi-érzelmi vonalra is gondolok itt –, ezért egyértelmű helyzetekben nem szokott felmerülni a felelősség elhárítása. Ha viszont minden esetben ilyen egyszerű lenne a történet, sok embernek csak kevesebb munkája lenne…
Egy baleset bekövetkeztekor mindegyik fél felfokozott állapotba kerül. A felek hezitálnak, haza akarnak menni, úgy vannak vele majd lesz valahogy, vagy majd holnap megbeszéljük. Mindannyian máshogy reagálunk, valaki teljesen átlátja a helyzetet és nyugodt, megfontolt döntést tud már a helyszínen hozni.
Az is természetes reakció viszont, ha összekavarodnak a gondolatok a sofőr fejében: hogy történt, mit csinált éppen stb. A helyzeten nem segít a helyszínen lévő többiek „segítő” szándéka sem: a másik érintett sofőr, esetleg a tanúk elkezdik az érzelmi befolyásolást, elbizonytalanítják, talán még meg is győzik az adott sofőrt arról, hogy nem teljesen úgy történt a baleset, ahogyan arra ő emlékszik és ahogyan a bejelentő papíron fel akarják tüntetni az adatokat, köztük a felelőst is. Az viszont tény, hogy a vétkes fél egy nyilatkozattal visszavonhatja azt, hogy elismeri a felelősséget a balesetért még akkor is, ha a kárbejelentőn aláírta, hogy elismeri a felelősséget.
Rendőri intézkedés?
Ha nem vagyunk benne biztosak hogy pontosan mi történt, vagy egyszerűen rossz érzetünk támad az egyeztetés során, túl sok a rizsa stb., hiába ismeri el a felelősségét a másik fél és még megbízhatónak is tűnik, inkább hívjunk rendőrt. A károkozó nagyon siet, késésben van – lehet hogy mi is –, nincsen erre idő, meg hát amúgy is elismeri, akkor minek rendőr? Inkább töltsünk ott több időt, de készüljön egy rendőrségi jegyzőkönyv is, ha a körülmények azt diktálják.
Önmagában a baleseti kárbejelentő célja nem a felelősség tisztázása, sokkal inkább az adatok rögzítése, a gépjárművek helyzetének megállapítása. A gépjármű-felelősségbiztosító feladata lesz az, hogy a felelősséget megállapítsa a kárbejelentő és egyéb bizonyítékok, valamint a kárszemle alapján.
A felelősséget elismerő nyilatkozat visszavonható, de a „meggondoltam magam” esetnél az sem utolsó szempont, hogy milyen körülmény változott, a károkozó milyen indokokat hoz fel arra, hogy először elismeri, majd visszavonja a felelősségét a károkozásban.
Amennyiben rendőri jegyzőkönyvet vesznek fel és ott megtörténik a felelősség elismerés, a kártérítés szempontjából a nyilatkozat visszavonható, úgy mint a kék-sárga baleseti bejelentőnél. Azonban rendőri intézkedésnél a kártérítésen túl előfordulhat, hogy szabálysértési eljárást indítanak a féllel/felekkel szemben. Ott már a felelősséget elismerő nyilatkozatnak a későbbi szabálysértési eljárásban szerepe lesz és felhasználható bizonyítékként, hiába mondja azt később a fél, hogy visszavonja.
A biztosítók játszmája
Sőt, a biztosító a baleseti bejelentőn leírtakat, vagy akár az egyik fél felelősséget elismerő nyilatkozatát felülbírálhatja. Sokszor gépjármű-forgalmi szakkérdés a baleset pontos rekonstruálása, a biztosító a szakértője álláspontjára hagyatkozva akár mentesülésre is hivatkozhat, hiába van egy felelősséget elismerő nyilatkozat valamelyik sofőrtől. A másik fél felelősségbiztosítója a magatartásával pedig szintén megnehezítheti a sokszor egyébként sem egyszerű tények tisztázását.
Amennyiben a károkozó utóbb visszavonja a felelősségét elismerő nyilatkozatot, az egyéb bizonyítékok mellett még nem veszett az ügy. Tanúk, helyszínen készült fényképek, esetleg közterületi kamera vagy autós kamera alapján a baleseteket utólag is rekonstruálni lehet. Ebből kifolyólag a tanácsom, hogy ha egyedül utaztunk, vagy a semmi közepén történik a baleset és senki más nem volt a környéken, inkább hívjunk rendőrt, mindkét fél érdeke lesz!
