Péter az alábbi nyugtalanító esetről írt nekünk:

Nekem jöttek hátulról, a rendőrség megállapította, hogy a másik fél volt a hibás. Felkerestem a károkozó biztosítóját, a fényezést az ő jóváhagyásukkal csináltattam meg szakszervizben. A fényezést elrontották, új fényezést kértem az autóra. Szintén minősíthetetlenül végezték el a munkát, amit ismételten megreklamáltam. Ezt nem fogadták el, azt mondták keressek meg egy igazságügyi szakértőt és azalapján pereljem be őket, nekem kell bizonyítani a szavatossági jogom helytállóságát. Az ügyben kerestem a magyar és a nemzetközi márkaképviseletet is, mindegyik lepattintott. Ez jogszerű? Hova tudok fordulni?

Péter esetében is, a felek jogainak megítélésekor abból kell kiindulni, hogy kik között, milyen jogviszony jött létre? Kik kerültek egymással olyan kapcsolatba, amelynek révén jogok vagy kötelezettségek keletkeztek? Ezt a kérdést kell először tisztázni. A témát a D.A.S. szakértőjének segítségével jártuk körül

Az alapszituáció az, hogy Péter ütközött egy másik gépjárművel. A rendőrség alátámasztotta, hogy a másik fél volt a felelős. Mivel ún. idegenhibás balesetről van szó, a másik fél kötelező gépjármű felelősségbiztosítóját kell megkeresni, ő áll helyt a károkozó helyett.

A felek közötti jogviszony tisztázása

Eddig tehát volt egy jogviszony Péter és a károkozó sofőr között. De mivel törvény rendezi a kötelező felelősségbiztosítást, Péter és a másik fél biztosítója között is létrejött egy jogviszony.

Péter egyeztetett a biztosítóval és megkeresett egy náluk is partnerként elfogadott fényező szervizt. A szerviz Péter két és fél éves autójának a szalon-márkaszervize is volt egyben. Az autóra hét év garanciát vállalt annak idején az eladó.

Létrejött egy újabb jogviszony Péter és a márkaszerviz között is. Péter ügyében ennek a szálnak és ennek a jogviszonynak lesz igazán jelentősége. A fényezés pocsékul sikerült, hibásan teljesítette a javítást a szerviz, ezért Péter ismételten felkereste őket azért, hogy rendesen végezzék el a munkájukat. A fényezést másodjára is megcsinálták, ugyanúgy feltűnően hibásan. Péter ezt megreklamálta, de elutasították az igényét.

A garancia terjedelme

Péter azért állt ártatlanul a szerviz elutasítása előtt, mert hét éves garanciát vállalt a márkakereskedés az autó megvételekor. Szögezzük le most: Péternek igaza van, de nem feltétlenül a hétéves garancia miatt!

Jogszabályok előírnak kötelező jótállási időt (a köznyelvben ezt nevezzük garanciának) gépjármű vásárlása esetére is, fogyasztók által kötött szerződésnél. Lehetősége van a vállalkozásoknak ennél magasabb időtartamú jótállást vállalnia. Itt fontos szempont az, hogy a fogyasztó hátrányára nem térhet el a vállalkozás egyoldalúan, csak kedvezőbb feltételeket kínálhat fel neki.

Péter hét év garanciát kapott összesen. Sokszor viszont nem jut eszünkbe, hogy a pluszban vállalt garancia (jótállás) nem teljeskörű, és több kizárással is élhet a vállalkozás az autó egyes alkatrészeit vagy hibáit illetően.

A kötelezően előírt jótállási időn felül a vállalat (szalon) sokszor csak az autó kopására, vagy gyári alkatrészek hibájára biztosítja hét éven belül pluszban a jótállási időt. Többször találkoztunk már olyan kizárással, hogy baleseti károkra nem vonatkozik a plusz garancia.

autóbaleset után két férfi méri fel a károkat
Képünk illusztráció | Fotó: Depositphotos

Ha ilyen kizárás nincsen, akkor vitathatatlan: a márkaszerviznek vállalnia kell a károk kijavítását, Péter esetében a fényezést. Amennyiben pedig kizárás történt a hét éves garanciát vállaló szerződésben, akkor a garancia nem merül fel. De ekkor sem kell elkeserednie Péternek!

Kötelező jótállás a javítás-karbantartás munkák esetén

Kormányrendelet mondja ki a vállalkozásnak azt a kötelezettségét, hogy amennyiben fogyasztótól kap megrendelést javító-karbantartó szolgáltatásra, a javításra hat hónapos jótállást kell vállalnia. Személygépkocsik javítására egyértelműen vonatkozik ez a rendelet, akkor mentesül a vállalkozás, ha a javítást szavatossági vagy jótállási igény alapján teljesítették.

Péter esetében ezen utóbbi kizáró feltétel nem áll fent, mivel ő a balesetből származó kárát térítette meg a másik fél biztosítóján keresztül. Az egy kártérítési jogviszonyból származó megrendelés volt, nem szavatossági vagy jótállási jellegű.

Ebből következik az, hogy a rendelet kiterjed a márkaszerviz fényezési-javító munkálataira. A fényezés eredménye szemmel látható mindenki előtt. Péter tehát rögtön észlelhette a hibás teljesítést, a hat hónapos jótállási időn belül volt.

Bizonyítási kötelezettség

Jótállásnál azért van kedvezőbb helyzetben Péter mint fogyasztó, mert a bizonyítási teher megfordul. A vállalkozásnak kell bizonyítania azt, hogy a fényezés megfelelt a műszaki-szakmai követelményeknek. Téves tehát a vállalkozás azon álláspontja, hogy Péternek kellene szakvéleményt készíttetnie és bizonyítania azt, hogy a fényezés nem volt megfelelő.

Ha minden kötél szakad…

A vállalkozás tehát nem a hétéves szavatossági idő alapján köteles teljesíteni, hanem a javító munkálatok kötelező jótállásáról szóló jogszabály alapján. Péter megküldött írása alapján a jogvitás helyzetet nem sikerült lezárniuk a felek.

Annyiban sajnos igaza van a vállalkozásnak, hogy ha Péter igényt szeretne érvényesíteni, végső soron perelnie kell és bíróságra kell mennie. Felperesként őt terheli a bizonyítási kötelezettség főszabályként, de magára a szakkérdésre megfordul a bizonyítási teher és a vállalkozás bizonyít – ez nagy könnyebbséget jelent Péternek. A szakkérdés bizonyításához további muníció Péternél a fényképek készítése és bemutatása. Ha még megvan az eredeti fényezés, akkor azt a felek szemrevételezni is tudják.

Ezen kívül fogyasztóként lehetősége van Péternek fogyasztói panaszt tennie, vagy békéltető testület elé menni, és érvényesítheti a fogyasztói jogait a vállalkozással szemben. Végezetül kiemeljük, hogy Péter közvetlenül a márkaszervizzel áll jogviszonyban, a márka magyarországi vagy európai képviselete ebben a helyzetben sajnos önmagában nem segítség neki.

dr. Krizsán Zoltán
D.A.S. Jogszerviz