A jogszabály szerint az üzemben tartó értesítése kötelező...

Úgy tudom, ha megadtam korábban az okmányirodában a telefonszámomat és azt bejegyezték a forgalmihoz, akkor kötelessége felhívni a bilincselő embernek, ezután van valamennyi időm, hogy odaérjek a gépjárműhöz. Ez nem történt meg, mit tehetek?

Egyik olvasónk a fenti kérdéssel keresett meg minket, fel is vettük a kapcsolatot dr. Krizsán Zoltán jogi szakértővel, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. munkatársával.

A telefonszám megadás valóban működik még, ahogyan azt az olvasó is írja?

Igen, sok évvel ezelőtt foglalták rendeletbe a kerékbilincs alkalmazásának feltételeit és a közös szabályokat. A cél az egységesség volt, emellett pedig hogy az általános szabályok ismerete mellett, a szabálytalan intézkedésekkel szemben jogorvoslatot tudjanak keresni a gépjármű üzemben tartók.

Szabály szerint az intézkedés megkezdése előtt ellenőrzi a közterület-felügyelő a járművet a közlekedési nyilvántartásban, onnan fogja látni, hogy ki az üzemben tartó. Ha a nyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó telefonszámát, akkor egy alkalommal meg kell kísérelni az ő értesítését. Ha elérik az üzemben tartót, akkor 15 percen belül oda kell érnie neki vagy az aktuális gépkocsi használónak a helyszínre és az intézkedést addig meg kell szakítaniuk. Az üzemben tartó értesítése – elvileg – kötelező.

A gyakorlatban mégsem így megy?

A tapasztalatom szerint ez nem szokott elmaradni, hiszen a közterület-felügyelő (vagy az intézkedő rendőr) is tisztában van jobb esetben azzal, hogy csak a saját maga dolgát és az eljárást nehezítené meg, ha ezt elmulasztja. A problémát inkább ott tudom elképzelni a gyakorlatban, hogy a jelzés nem egyértelmű.

A jogszabály csak annyit ír, hogy meg kell kísérelnie elérni az üzemben tartót. Azt már nem írja, hogy pl. legalább három csörgetés a telefonon vagy hasonló. Lehet, hogy csak egy kicsörgést vár, majd le is teszi a telefont, esélyt nem adva hogy az üzemben tartó észre vegye a jelzést. Hozzáteszem, a mai telefonok adta technikákkal megoldható, hogy ha csak egyet is csöng a telefon, utána rögtön értesítést küldjön nem fogadott hívásról. Szabályszerű értesítés egyébként az is, ha rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőség van megadva, ez az SMS-t vagy email-t jelenti.

Összehasonlításképpen a postai kézbesítést tudom behozni, ott hallottam már olyan esetről többször, hogy hiába ült otthon az ügyfél, a postás nem csengetett be és nem is próbálta meg átadni személyesen a tértivevényes küldeményt, hanem csak bedobta az értesítőt a postaládába, hogy a személyes kézbesítés sikertelen volt, a küldeményt itt és ekkor tudja átvenni.

A mi témánk szempontjából annyival előnyösebb a helyzet, hogy a mobiltelefonról vagy mobiltelefonnal visszakereshetőek az adatok és a híváselőzmények. Ezzel lassan elérünk a jogorvoslati lehetőségeinkhez is.

Ez lett volna a következő kérdésem: mit tehetünk, ha hasonló eset ér bennünket?

Az intézkedés során a közterület-felügyelő felvételt készít a bizonyíthatóság végett. Ha a járműhöz visszaérkezik az üzemben tartó vagy a használó, az intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni. Itt feltétel, hogy az intézkedés csökkentett költségét meg kell téríteni. A csökkentett költség akkor számítható fel, ha a jármű rögzítését vagy az elszállítást már megkezdték. Ha a kerékbilincsen túl már el is szállították a gépjárművet, külön szabályok vonatkoznak az ottani intézkedésekre, erre most nem térek ki.

A rögzítés költsége 11 500 Ft-ot jelent, csökkentett költség esetében ennek a felét kell megfizetni. Fontos, hogy attól hogy kifizetjük a költséget az intézkedés megszüntetése érdekében, az még nem jelenti azt, hogy elismernénk a szabályszegést. A jogorvoslati lehetőség ugyanúgy fennáll szabálytalan eljárás esetében.

Első lépés: nézzük meg hogy hol parkolunk, van-e bármilyen tábla vagy felfestés, ami tiltja a megállást-várakozást. Nem elképzelhetetlen, hogy a közterület-felügyelő nézi be az esetet és amúgy szabályos a parkolás. Sokszor egyébként fix helyeket járnak és keresik az alkalmat a bilincs felszerelésére, de ez sem általános.

Ha már megfizettük a költséget, akkor utólagosan is van helye jogorvoslatnak. A már megfizetett költséget ugyanis haladéktalanul vissza kell téríteni az előbbi eseten túl akkor is, ha az intézkedés bármilyen más okból jogszerűtlen volt. Ennél a pontnál utalok vissza az olvasó esetére, és a mobiltelefonról elmondottakra.

Ha be tudjuk bizonyítani, hogy a nyilvántartásban szerepel a telefonszámunk vagy egyéb elérhetőségünk, és az intézkedésről nem értesített minket senki, a jogszerűtlen intézkedés megállapítható lesz (akkor is, ha egyébként a szabálytalan helyen megállás megvalósult).  

Mit érdemes még bevenni ehhez a témához az előbbieken kívül?

Nem teljesen az olvasó esetéhez kapcsolódik, de utolsó pontként a jogszerűtlen intézkedések között említem meg az alábbi esetet is. Ha csak három órával később ér vissza az autóhoz a használó vagy az üzemben tartó, a megadott elérhetőségen keresni fogja a közterület-felügyeletet vagy az intézkedésben közreműködőt a kerékbilincs leszerelése végett. Ezen bejelentést követően két órán belül lehetővé kell tennie az intézkedőnek az intézkedés megszüntetését. Ha a megszüntetésre nyitva álló két órát 30 perccel túllépik, akkor a fentiekben is említett csökkentett költséget kell csak megfizetnie az üzemben tartónak. Ha viszont legalább egy órával megcsúsznak, akkor nem kell költséget fizetni, a megfizetett költséget pedig vissza kell téríteni.

Végezetül még annyit mindenképpen fontosnak tartok kiemelni, hogy ha a kerékbilincs használata jogszerű volt, a kerékbilincs alkalmazásáért folytatott intézkedésen felül még közigazgatási vagy szabálysértési bírsággal is számolnia kell a használónak vagy az üzemben tartónak. Ha lefolytatják az eljárást és megállapítják, hogy szabályszegésért nem felelős senki, ezáltal a kerékbilincs használata is jogszerűtlen lesz és a fentiek szerint lehet jogorvoslatot keresni.

D.A.S. Jogszerviz

https://das.hu/

Képek: Shutterstock & Depositphotos