A közlekedési balesetek körülményeinek feltárása a helyszínre érkező rendőr intézkedésével és a fellelhető nyomok rögzítésével kezdődik meg, mely tevékenység érdemben kihat az eljárás későbbi szakaszára. Ezért is fontos, hogy az eljáró hatóság tagjai betartsák a helyszín biztosítására és a helyszíni szemlére vonatkozó előírásokat, hogy a későbbiekben ne szenvedjen bizonyítékok hiányában az eljárás. Ennek járunk most utána a das.hu szakértőjének segítségével.

A rendőrség által végzett helyszín biztosítására és a helyszíni szemle lefolytatására a Büntetőeljárásról szóló és a Rendőrségről szóló törvény mellett a 60/2010 (OT.34.) ORFK utasítás és a 30/2011 (IX.22.) BM rendelet tartalmaz előírásokat.

Helyszíni felmérés

A közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló 60/2010. (OT.34.) ORFK utasítás közlekedési balesetek, a közlekedési bűncselekmények, valamint a közlekedés körében elkövetett más bűncselekmények esetén végrehajtandó rendőri eljárások egységes és szakszerű végrehajtása érdekében került kiadásra.

Az ORFK utasítás az alábbi lényeges eljárási szabályokat tartalmazza a teljesség igénye nélkül:

Bejelentéskor:

  • A baleset bejelentésekor a bejelentést fogadó hivatalból köteles tisztázni az esemény helyét és vélhető kimenetelét az illetékesség, valamint a hatáskör megállapítása érdekében.
  • A bejelentést követően a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján azonnal intézkedni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv értesítésére, illetve az intézkedésre jogosult vagy indokolt esetben helyszínbiztosító rendőr helyszínre küldésére.

A baleset helyszínén az alábbi eljárási cselekményeket szükséges teljesíteni:

A baleset helyszínét alapvetően a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) foglaltaknak megfelelően kell biztosítani, amelynek keretében a szemlebizottság, illetve a szemlét lefolytató helyszínelő (intézkedő rendőr) feladata különösen:

  • a) gondoskodni a baleset sérültjeinek haladéktalan orvosi ellátásáról, a szakszerű elsősegélynyújtásról,
  • b) intézkedni a további balesetek bekövetkezésének elhárítására, ennek érdekében gondoskodni, illetve intézkedni a helyszín megfelelő megjelöléséről, körülhatárolásáról, annak a közlekedés résztvevői számára kellő távolságból történő észlelhetőségéről,
  • c) az ismeretlen részes(ek)re vonatkozó adatok gyűjtése, a forrónyomon üldözés lehetősége esetén az üldözés késedelem nélküli teljesítése,
  • d) a helyszín változatlanságának biztosítása, lezárása, őrzése,
  • e) intézkedés - szükség esetén - terelő út kijelölésére,
  • j)  a tett megállapításokról és foganatosított intézkedésekről a TIK részére jelentésadás,
  • k) az ittasság és a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztásának ellenőrzése,
  • l) megtudni és megfigyelni:
  • la) történt-e változás az időjárás-, út-, illetve látási viszonyokban,
  • lb) hivatkoztak-e műszaki hibára,
  • lc) megváltoztatták-e a helyszínt (ide értve a baleset résztvevőinek helyzetét és felsőruházatát), ha igen, ki és miért,
  • m) tanúk felkutatása és visszatartása, adataik rögzítése,
  • n) segítségnyújtás a szemlebizottságnak (tanúk felkutatása, mintavételre történő előállítás, ismeretlen személyazonosságú sérültek, elhunytak kilétének megállapítása stb.),
  • o) bűnjelek, járművek, szállítmányok, gazdátlanul maradt értékek ideiglenes őrzése,
  • p) a forgalom elterelésének vagy megindításának biztosítása.

Helyszínelés

Az ORFK utasítás elsődleges intézkedésekként az alábbiakat jelöli meg közlekedési baleseteknél:

A bejelentést követően a lehető legrövidebb időn belül ki kell vonulni a helyszínre, és meg kell kezdeni a körülmények tisztázását. A körülmények tisztázása során a helyszíni eljárást gyorsan, pontosan, szakszerűen, rekonstruálhatóan és hitelesen kell lefolytatni.

A helyszínre érkezést követően a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) alapján felvilágosítás kérés keretében tájékozódni kell a következőkről:

  • a) hol, mikor, hogyan, miért történt a baleset,
  • b) kik a résztvevői és milyen minőségben (járművezető, utas, gyalogos stb.),
  • c) a sérült (elhunyt) személyek száma, a sérülés mértéke,
  • d) mely járművekkel vettek részt az eseményben,
  • e) a helyszínen történt-e valamilyen változás vagy változtatás, amennyiben történt, mi változott, mit változtattak meg, és azt ki, mikor és milyen okból tette.

Rendőri helyszínelés

Az összegyűjtött elsődleges adatokat értékelni kell abból a szempontból, hogy felmerül-e bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja, illetve történt-e rendkívüli halál. Amennyiben ezek közül valamelyik felmerül, úgy a helyszíni eljárást a baleset jogi minőségének megfelelően a büntetőeljárás, a szabálysértési eljárás, illetve a közigazgatási hatósági eljárás szabályai alapján kell lefolytatnia a helyszínelőnek, illetve a bizottságnak.

Abban az esetben, ha a közlekedési balesettel kapcsolatban jogsértés gyanúja felmerül, és további eljárás lefolytatása válik szükségessé, de a balesettel összefüggésben az érintett jármű vezetője a jármű műszaki hibájára hivatkozik, a helyszínen és az azt követően alkalmazandó eljárási szabályt ezen járművezetői nyilatkozattól függetlenül kell megválasztani, és a helyszíni, valamint az azt követő eljárás során ezt a körülményt is tisztázni kell.

A helyszínen rögzítendő adatok az alábbi kategóriába sorolhatók:

  • Helyszínre vonatkozó adatok (például: időjárási, látási, útviszonyok, helyszín  méretei, egyedi adottságai, megvilágítás jellemzői, sebességhatárok, bizonyítékok anyagmaradványok feltalálási helye stb.)
  • Személyekre vonatkozóan rögzítendő adatok (például: balesetben érintett személyek és tanúk személyi adatainak rögzítése, alkohol – tudatmódosító szer alatti befolyásoltság ellenőrzése stb.)
  • Járművekre vonatkozóan rögzítendő adatok (például: jármű típusa, felelősségbiztosítási fedezet fennállásának ellenőrzése, tulajdonos – üzembentartó megállapítása, utasok száma, rakomány ellenőrzése, műszaki állapot ellenőrzése stb.)

Az utasítás konkrét szabályokat tartalmaz a képfelvétel készítésére vonatkozóan, külön felvételeket kell készíteni a feltalált nyomokról, elváltozásokról,  a baleset helyszínéről, a helyszín állapotáról, a helyszín tágabb környezetéről, az ütközésről, a hátramaradt értékekről.

A balesettel összefüggésben a helyszínen meg kell hallgatni a balesetben érintetteket és a jelenlévő tanúkat, akik vallomását részletesen rögzíteni szükséges.

Az eljáró hatóság tagjai alapvetően ezen eljárási cselekményeket kötelesek foganatosítani a helyszínen, melyek elengedhetetlenül szükségesek a későbbi eljárás sikeres lefolytatásához.

Írta: dr. Némethné dr. Czinege Kinga