Nagyon nem mindegy, hogy a helyszínelő miként jár el közúti baleset esetén.
A közlekedési balesetek körülményeinek feltárása a helyszínre érkező rendőr intézkedésével és a fellelhető nyomok rögzítésével kezdődik meg, mely tevékenység érdemben kihat az eljárás későbbi szakaszára. Ezért is fontos, hogy az eljáró hatóság tagjai betartsák a helyszín biztosítására és a helyszíni szemlére vonatkozó előírásokat, hogy a későbbiekben ne szenvedjen bizonyítékok hiányában az eljárás. Ennek járunk most utána a das.hu szakértőjének segítségével.
A rendőrség által végzett helyszín biztosítására és a helyszíni szemle lefolytatására a Büntetőeljárásról szóló és a Rendőrségről szóló törvény mellett a 60/2010 (OT.34.) ORFK utasítás és a 30/2011 (IX.22.) BM rendelet tartalmaz előírásokat.
A közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló 60/2010. (OT.34.) ORFK utasítás közlekedési balesetek, a közlekedési bűncselekmények, valamint a közlekedés körében elkövetett más bűncselekmények esetén végrehajtandó rendőri eljárások egységes és szakszerű végrehajtása érdekében került kiadásra.
Az ORFK utasítás az alábbi lényeges eljárási szabályokat tartalmazza a teljesség igénye nélkül:
Bejelentéskor:
- A baleset bejelentésekor a bejelentést fogadó hivatalból köteles tisztázni az esemény helyét és vélhető kimenetelét az illetékesség, valamint a hatáskör megállapítása érdekében.
- A bejelentést követően a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján azonnal intézkedni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv értesítésére, illetve az intézkedésre jogosult vagy indokolt esetben helyszínbiztosító rendőr helyszínre küldésére.
A baleset helyszínén az alábbi eljárási cselekményeket szükséges teljesíteni:
A baleset helyszínét alapvetően a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) foglaltaknak megfelelően kell biztosítani, amelynek keretében a szemlebizottság, illetve a szemlét lefolytató helyszínelő (intézkedő rendőr) feladata különösen:
- a) gondoskodni a baleset sérültjeinek haladéktalan orvosi ellátásáról, a szakszerű elsősegélynyújtásról,
- b) intézkedni a további balesetek bekövetkezésének elhárítására, ennek érdekében gondoskodni, illetve intézkedni a helyszín megfelelő megjelöléséről, körülhatárolásáról, annak a közlekedés résztvevői számára kellő távolságból történő észlelhetőségéről,
- c) az ismeretlen részes(ek)re vonatkozó adatok gyűjtése, a forrónyomon üldözés lehetősége esetén az üldözés késedelem nélküli teljesítése,
- d) a helyszín változatlanságának biztosítása, lezárása, őrzése,
- e) intézkedés - szükség esetén - terelő út kijelölésére,
- j) a tett megállapításokról és foganatosított intézkedésekről a TIK részére jelentésadás,
- k) az ittasság és a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztásának ellenőrzése,
- l) megtudni és megfigyelni:
- la) történt-e változás az időjárás-, út-, illetve látási viszonyokban,
- lb) hivatkoztak-e műszaki hibára,
- lc) megváltoztatták-e a helyszínt (ide értve a baleset résztvevőinek helyzetét és felsőruházatát), ha igen, ki és miért,
- m) tanúk felkutatása és visszatartása, adataik rögzítése,
- n) segítségnyújtás a szemlebizottságnak (tanúk felkutatása, mintavételre történő előállítás, ismeretlen személyazonosságú sérültek, elhunytak kilétének megállapítása stb.),
- o) bűnjelek, járművek, szállítmányok, gazdátlanul maradt értékek ideiglenes őrzése,
- p) a forgalom elterelésének vagy megindításának biztosítása.
Az ORFK utasítás elsődleges intézkedésekként az alábbiakat jelöli meg közlekedési baleseteknél:
A bejelentést követően a lehető legrövidebb időn belül ki kell vonulni a helyszínre, és meg kell kezdeni a körülmények tisztázását. A körülmények tisztázása során a helyszíni eljárást gyorsan, pontosan, szakszerűen, rekonstruálhatóan és hitelesen kell lefolytatni.
A helyszínre érkezést követően a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) alapján felvilágosítás kérés keretében tájékozódni kell a következőkről:
- a) hol, mikor, hogyan, miért történt a baleset,
- b) kik a résztvevői és milyen minőségben (járművezető, utas, gyalogos stb.),
- c) a sérült (elhunyt) személyek száma, a sérülés mértéke,
- d) mely járművekkel vettek részt az eseményben,
- e) a helyszínen történt-e valamilyen változás vagy változtatás, amennyiben történt, mi változott, mit változtattak meg, és azt ki, mikor és milyen okból tette.
Az összegyűjtött elsődleges adatokat értékelni kell abból a szempontból, hogy felmerül-e bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja, illetve történt-e rendkívüli halál. Amennyiben ezek közül valamelyik felmerül, úgy a helyszíni eljárást a baleset jogi minőségének megfelelően a büntetőeljárás, a szabálysértési eljárás, illetve a közigazgatási hatósági eljárás szabályai alapján kell lefolytatnia a helyszínelőnek, illetve a bizottságnak.
Abban az esetben, ha a közlekedési balesettel kapcsolatban jogsértés gyanúja felmerül, és további eljárás lefolytatása válik szükségessé, de a balesettel összefüggésben az érintett jármű vezetője a jármű műszaki hibájára hivatkozik, a helyszínen és az azt követően alkalmazandó eljárási szabályt ezen járművezetői nyilatkozattól függetlenül kell megválasztani, és a helyszíni, valamint az azt követő eljárás során ezt a körülményt is tisztázni kell.
A helyszínen rögzítendő adatok az alábbi kategóriába sorolhatók:
- Helyszínre vonatkozó adatok (például: időjárási, látási, útviszonyok, helyszín méretei, egyedi adottságai, megvilágítás jellemzői, sebességhatárok, bizonyítékok anyagmaradványok feltalálási helye stb.)
- Személyekre vonatkozóan rögzítendő adatok (például: balesetben érintett személyek és tanúk személyi adatainak rögzítése, alkohol – tudatmódosító szer alatti befolyásoltság ellenőrzése stb.)
- Járművekre vonatkozóan rögzítendő adatok (például: jármű típusa, felelősségbiztosítási fedezet fennállásának ellenőrzése, tulajdonos – üzembentartó megállapítása, utasok száma, rakomány ellenőrzése, műszaki állapot ellenőrzése stb.)
Az utasítás konkrét szabályokat tartalmaz a képfelvétel készítésére vonatkozóan, külön felvételeket kell készíteni a feltalált nyomokról, elváltozásokról, a baleset helyszínéről, a helyszín állapotáról, a helyszín tágabb környezetéről, az ütközésről, a hátramaradt értékekről.
A balesettel összefüggésben a helyszínen meg kell hallgatni a balesetben érintetteket és a jelenlévő tanúkat, akik vallomását részletesen rögzíteni szükséges.
Az eljáró hatóság tagjai alapvetően ezen eljárási cselekményeket kötelesek foganatosítani a helyszínen, melyek elengedhetetlenül szükségesek a későbbi eljárás sikeres lefolytatásához.
