A közúti baleset helyszínelésének megfelelő lépései

Közzétéve:
2021-01-04, 04:03

Nagyon nem mindegy, hogy a helyszínelő miként jár el közúti baleset esetén.

A közlekedési balesetek körülményeinek feltárása a helyszínre érkező rendőr intézkedésével és a fellelhető nyomok rögzítésével kezdődik meg, mely tevékenység érdemben kihat az eljárás későbbi szakaszára. Ezért is fontos, hogy az eljáró hatóság tagjai betartsák a helyszín biztosítására és a helyszíni szemlére vonatkozó előírásokat, hogy a későbbiekben ne szenvedjen bizonyítékok hiányában az eljárás. Ennek járunk most utána a das.hu szakértőjének segítségével.

A rendőrség által végzett helyszín biztosítására és a helyszíni szemle lefolytatására a Büntetőeljárásról szóló és a Rendőrségről szóló törvény mellett a 60/2010 (OT.34.) ORFK utasítás és a 30/2011 (IX.22.) BM rendelet tartalmaz előírásokat.

Helyszíni felmérés

A közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló 60/2010. (OT.34.) ORFK utasítás közlekedési balesetek, a közlekedési bűncselekmények, valamint a közlekedés körében elkövetett más bűncselekmények esetén végrehajtandó rendőri eljárások egységes és szakszerű végrehajtása érdekében került kiadásra.

Az ORFK utasítás az alábbi lényeges eljárási szabályokat tartalmazza a teljesség igénye nélkül:

Bejelentéskor:

  • A baleset bejelentésekor a bejelentést fogadó hivatalból köteles tisztázni az esemény helyét és vélhető kimenetelét az illetékesség, valamint a hatáskör megállapítása érdekében.

  • A bejelentést követően a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján azonnal intézkedni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv értesítésére, illetve az intézkedésre jogosult vagy indokolt esetben helyszínbiztosító rendőr helyszínre küldésére.

A baleset helyszínén az alábbi eljárási cselekményeket szükséges teljesíteni:

A baleset helyszínét alapvetően a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) foglaltaknak megfelelően kell biztosítani, amelynek keretében a szemlebizottság, illetve a szemlét lefolytató helyszínelő (intézkedő rendőr) feladata különösen:

  • a) gondoskodni a baleset sérültjeinek haladéktalan orvosi ellátásáról, a szakszerű elsősegélynyújtásról,
  • b) intézkedni a további balesetek bekövetkezésének elhárítására, ennek érdekében gondoskodni, illetve intézkedni a helyszín megfelelő megjelöléséről, körülhatárolásáról, annak a közlekedés résztvevői számára kellő távolságból történő észlelhetőségéről,
  • c) az ismeretlen részes(ek)re vonatkozó adatok gyűjtése, a forrónyomon üldözés lehetősége esetén az üldözés késedelem nélküli teljesítése,
  • d) a helyszín változatlanságának biztosítása, lezárása, őrzése,
  • e) intézkedés - szükség esetén - terelő út kijelölésére,
  • j)  a tett megállapításokról és foganatosított intézkedésekről a TIK részére jelentésadás,
  • k) az ittasság és a vezetési képességre hátrányosan ható szer fogyasztásának ellenőrzése,
  • l) megtudni és megfigyelni:
  • la) történt-e változás az időjárás-, út-, illetve látási viszonyokban,
  • lb) hivatkoztak-e műszaki hibára,
  • lc) megváltoztatták-e a helyszínt (ide értve a baleset résztvevőinek helyzetét és felsőruházatát), ha igen, ki és miért,
  • m) tanúk felkutatása és visszatartása, adataik rögzítése,
  • n) segítségnyújtás a szemlebizottságnak (tanúk felkutatása, mintavételre történő előállítás, ismeretlen személyazonosságú sérültek, elhunytak kilétének megállapítása stb.),
  • o) bűnjelek, járművek, szállítmányok, gazdátlanul maradt értékek ideiglenes őrzése,
  • p) a forgalom elterelésének vagy megindításának biztosítása.

Helyszínelés

Az ORFK utasítás elsődleges intézkedésekként az alábbiakat jelöli meg közlekedési baleseteknél:

A bejelentést követően a lehető legrövidebb időn belül ki kell vonulni a helyszínre, és meg kell kezdeni a körülmények tisztázását. A körülmények tisztázása során a helyszíni eljárást gyorsan, pontosan, szakszerűen, rekonstruálhatóan és hitelesen kell lefolytatni.

A helyszínre érkezést követően a Rendőrségről szóló törvény (a továbbiakban: Rtv.) alapján felvilágosítás kérés keretében tájékozódni kell a következőkről:

  • a) hol, mikor, hogyan, miért történt a baleset,
  • b) kik a résztvevői és milyen minőségben (járművezető, utas, gyalogos stb.),
  • c) a sérült (elhunyt) személyek száma, a sérülés mértéke,
  • d) mely járművekkel vettek részt az eseményben,
  • e) a helyszínen történt-e valamilyen változás vagy változtatás, amennyiben történt, mi változott, mit változtattak meg, és azt ki, mikor és milyen okból tette.

Rendőri helyszínelés

Az összegyűjtött elsődleges adatokat értékelni kell abból a szempontból, hogy felmerül-e bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja, illetve történt-e rendkívüli halál. Amennyiben ezek közül valamelyik felmerül, úgy a helyszíni eljárást a baleset jogi minőségének megfelelően a büntetőeljárás, a szabálysértési eljárás, illetve a közigazgatási hatósági eljárás szabályai alapján kell lefolytatnia a helyszínelőnek, illetve a bizottságnak.

Abban az esetben, ha a közlekedési balesettel kapcsolatban jogsértés gyanúja felmerül, és további eljárás lefolytatása válik szükségessé, de a balesettel összefüggésben az érintett jármű vezetője a jármű műszaki hibájára hivatkozik, a helyszínen és az azt követően alkalmazandó eljárási szabályt ezen járművezetői nyilatkozattól függetlenül kell megválasztani, és a helyszíni, valamint az azt követő eljárás során ezt a körülményt is tisztázni kell.

A helyszínen rögzítendő adatok az alábbi kategóriába sorolhatók:

  • Helyszínre vonatkozó adatok (például: időjárási, látási, útviszonyok, helyszín  méretei, egyedi adottságai, megvilágítás jellemzői, sebességhatárok, bizonyítékok anyagmaradványok feltalálási helye stb.)
  • Személyekre vonatkozóan rögzítendő adatok (például: balesetben érintett személyek és tanúk személyi adatainak rögzítése, alkohol – tudatmódosító szer alatti befolyásoltság ellenőrzése stb.)
  • Járművekre vonatkozóan rögzítendő adatok (például: jármű típusa, felelősségbiztosítási fedezet fennállásának ellenőrzése, tulajdonos – üzembentartó megállapítása, utasok száma, rakomány ellenőrzése, műszaki állapot ellenőrzése stb.)

Az utasítás konkrét szabályokat tartalmaz a képfelvétel készítésére vonatkozóan, külön felvételeket kell készíteni a feltalált nyomokról, elváltozásokról,  a baleset helyszínéről, a helyszín állapotáról, a helyszín tágabb környezetéről, az ütközésről, a hátramaradt értékekről.

A balesettel összefüggésben a helyszínen meg kell hallgatni a balesetben érintetteket és a jelenlévő tanúkat, akik vallomását részletesen rögzíteni szükséges.

Az eljáró hatóság tagjai alapvetően ezen eljárási cselekményeket kötelesek foganatosítani a helyszínen, melyek elengedhetetlenül szükségesek a későbbi eljárás sikeres lefolytatásához.

Írta: dr. Némethné dr. Czinege Kinga

Az autós világ friss híreiért tekintsd meg az Alapjárat hírműsorát!

Kapcsolódó írások

Koccanásos baleset
2020. július 11.
Hibák, amiket ne kövessünk el koccanás esetén.
Káresemény
2020. július 19.
Közlekedési baleset részese sajnos még a legtapasztaltabb sofőr is lehet, hiszen az utakon mások hibáját kivédeni nem mindig lehetséges.

További hírek