Milyen bírságot kaphatok az utólagos LED-lámpáért?

„Kedves Alapjárat!

Úgy hallottam, hogy korlátozott látási viszonyok esetén történt balesetnél a rendőrség vizsgálja az autók világítását - végülis logikus. Meg tudjátok mondani, hogy mekkora súlyosbító tényező baleset okozásakor (vagy elszenvedésekor) egy engedély nélküli LED-es tompított vagy irányjelző? Gondolkodom az irányjelző helyére építhető, kétfunkciós menetfény beszerelésén is, de a tompított a fontosabb kérdés.

Előre is köszönöm, üdv:

László"

Olvasónk kérdésével alapvetően az a gond, hogy Magyarországon jelenleg nem engedélyezett például halogén tompított helyére utólagosan LED-es fényforrást tenni. A legtöbb ilyen, webshopokban kapható LED-es H7 vagy H4 izzón rajta is van a dobozán, hogy közúti közlekedésben nem használható. Más kérdés a lökhárító aljába szerelhető LED-es nappali menetfénycsík, azt lehet legálisan is használni.

A pontos válasz érdekében felkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, akik az alábbi választ adták:

„A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a világító és fényjelző berendezések alkalmazására és működésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeket a 37. §-tól kezdődően tartalmazza. A tompított fényszóróra, illetve a nappali menetjelző lámpára vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételeket a 43-44. § és az 55/A-55/B. § szabályozza.

A világító és fényjelző berendezések alkalmazására és működésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek meg nem tartása a közúti közlekedés szabályairól szóló a 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat sértheti, mely a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 224. § (1) bekezdés szerinti a „Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” szabálysértésnek minősülhet. A szabálysértési eljárásban kiszabható jogkövetkezményeket a Szabs. tv. III. fejezete tartalmazza."

Ez egy elég nehezen értelmezhető szöveg, így megkértük dr. Krizsán Zoltánt, a D.A.S. szakjogászát, hogy fordítsa le magyarra a fentieket.

Csak jóváhagyási jellel ellátott fényszórót szabad felhelyezni, ennek a műszaki feltételt írja meg a rendőrség által hivatkozott KöHÉM rendelet. A KRESZ-ben írt műszaki feltételek nem teljesítése esetén a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést követjük el. Szerintem nem kell senkinek bemutatni ezt a szituációt, ez a legkedveltebb hivatkozási szabálya a rendőrnek. Ha meg akarnak büntetni valamiért, ami nincsen külön nevesítve a szabálysértési törvényben (pl. az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése), nagy valószínűség szerint erre fognak hivatkozni.

Úgy van felépítve a szabálysértési törvény szankciórendszere, hogy megadja a pénzbüntetés kerethatárait, a legalacsonyabb összeg jelenleg 6500 forint, a legmagasabb 200 ezer forint. Van egy kormányrendelet, amely bizonyos szabálysértéseknél kötelező mértéket ad meg, attól eltérni nem lehet. Azoknál a KRESZ szabálysértéseknél pedig, amelyeket nem érint ez a rendelet, a keretrendszer szerinti összegek között mozoghat a rendőr.

A közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértésen belül a gépjármű világító és fényjelző berendezések kialakítására és elhelyezésére vonatkozó műszaki feltételek megsértésére nincsen kötelező mérték, a rendőr az igazoltatás során a keretrendszeren belül kiszabhat helyszíni bírságot, vagy feljelentést tehet. A pénzbírság kiszabása során az alábbiakat figyelembe veszik:

• a büntetés igazodjon a szabálysértés súlyához
• személyi körülmények, amennyiben azok a szabálysértési hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak (pl. egyetemista kor)
• figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az eljárás alá vont személy szabálysértés miatt történt felelősségre vonását
• enyhítő körülményként kell figyelembe venni az eljárás alá vont személy hatóságokkal való együttműködését

A súlyosbító tényező kérdéskörével kapcsolatban a rendőrség az alábbi választ adta:

„A rendőrség jogalkalmazó szervként a feladat- és hatáskörébe tartozó konkrét ügyekben egyedileg alkalmazza a jogszabályokat, így bizonyos ténybeli helyzet jogi megítélése vagy a jogszabályok általános érvényű értelmezésével összefüggő jogi iránymutatás, értelmezés kiadása nem tartozik a hatáskörébe."

Erre a szakjogász magyarázata az, hogy a súlyosbító tényezőket tekintve attól függ, hogy milyen szabálysértés vagy bűncselekmény történik a baleset alatt. Általánosságban elmondható, hogy a műszaki feltételek biztosításáért az üzembentartó felel. Ha a baleset bekövetkezésében közrehat az önhiba miatti műszaki rendellenesség, az súlyosító tényező egy büntetőeljárásban a büntetés kiszabása során, de egy szabálysértési eljárásban is.

Ha történik pl. egy koccanás a követési távolság be nem tartása miatt korlátozott látási viszonyok között, az is közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés, amelyért pénzbírságot szabhatnak ki. Ha ezzel együtt a fényjelző berendezések kialakítása nem szabályos, az is a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés lesz, de egy eljárásban bírálják el a kettőt, egy darab pénzbírságot szabnak ki, de annak összege emelkedik, ha egyszerre több szabálysértés is megvalósul.