A fedélzeti kamera használatának jogszerűségi kérdése mára már örökzöld téma, sokan várják a kategorikus választ jogszerűséggel kapcsolatban. Sajnos a kategorikus válasz még mindig nem adható meg a jogi szabályozás hiánya okán, azonban alapelveket lehet rögzíteni a használattal kapcsolatban, melyeket érdemes betartani. Ennek járunk most utána a das.hu szakértőjének segítségével.

A fő kiindulási pont, hogy jelenleg továbbra sem áll rendelkezésre olyan jogszabály, mely tiltaná a fedélzeti kamera használatát, így magáncélra – egyelőre – mindenki jogosult a fedélzeti kamera felhelyezésére és képfelvétel rögzítésére.

Dashcam felvétel

Fontos e körben kiemelni a magáncélt, a dashcam használat addig a pontig jogszerű, ameddig az magáncélra, magánfelhasználásra történik.

A probléma abban az időpontban kezdődik, amikor a magáncélt vagy magánhasználatot túllépve a kamerafelvétel birtokosa a felvételt – mely egyértelműen tartalmaz személyes adatokat (felismerhető személy, rendszám stb.) – bárki számára elérhető módon közzéteszi vagy bármilyen módon (például hivatalos eljárásban bizonyítékként) felhasználja.

A probléma abban fogható meg, hogy olyan felvételt, melyen egy vagy több személy beazonosítható vagy a felvétel személyes adatot tartalmaz (például rendszámtábla), kizárólag akkor használható fel vagy tehető közzé, amennyiben az érintett személy(ek) előzetesen vagy legalább utólagosan hozzájárultak a felvétel felhasználásához.

A megérzés sajnos helyes, ritka az az eset, amikor a felvételen szereplő személy (aki mondjuk épp egy közlekedési szabályszegést követ el) hozzájárulását adná, hogy terhére értékelendő bizonyítékként felhasználásra kerülhessen egy hivatalos eljárásban a felvétel.

Fedélzeti kamera használat közben

A jogi problematika az alábbi jogszabályokból vezethető le:

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 2. pontja határozza meg a személyes adat fogalmát az alábbiak szerint: „személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

A fentiek alapján egy fedélzeti kamera útján rögzített és kezelt felvétel személyes adatnak minősül, mivel az a rögzített személlyel kapcsolatba hozható, és következtetés vonható le rá nézve. Az Infotv. 5. §-a alapján „személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy törvény, illetőleg – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete azt elrendeli."

Az Infotv. tartalmaz azonban egy megengedő szabályt is, nevezetesen a 6. (1) bekezdés b) pontja által nevesített, a jogos érdek érvényesítésének céljából történő adatkezelés lehetőségét. E szerint „személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.”

Ezen szabály alapján van lehetőség arra, hogy a kamerafelvétel birtokosa a sérelmére megvalósított szabálysértés/bűncselekmény/egyéb jogsértés tényét kamerafelvétellel kísérelje meg igazolni a hatóság felé.

A hatóság egyedi jogköre dönteni a felvétel felhasználásáról, bizonyítékként történő alkalmazásáról. A hatóság minden esetben vizsgálja az eljárás során az állami és egyéni érdekeket, melynek alapján hozza meg döntését.

Bírói kalapács

Mind a büntetőeljárásban mind a polgári peres eljárásában azonban általános alapelv, hogy nem használható fel bizonyítékként a jogsértő módon keletkezett, beszerzett bizonyíték, így az eljáró hatóságoknak ezen szabályt is szem előtt kell tartaniuk a felhasználással kapcsolatos döntés meghozatalakor.

A törvények azonban kivételesen mégis lehetővé teszik a jogsértő bizonyíték figyelembe vételét, de ehhez a jogsérelem jellegét, mértékét, a bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, továbbá az eset összes körülményét mérlegelnie kell a hatóságnak.

A felhasználás árnyoldala abban mutatkozik meg, hogy a kamerafelvétel felhasználásával – a rögzített személy hozzájárulásának hiányában – személyiségi jogaiban sértik meg a rögzített és egyben beazonosítható személyt, aki jogszerűen léphet fel a kamerafelvételt felhasználó személlyel szemben kártérítési (sérelemdíj) igénnyel.

Összességében megállapítható tehát, hogy továbbra is ez a kettőség uralkodik a dashcam felvételek felhasználása körül, így feltétlenül érdemes mérlegelni az előnyöket és hátrányokat a felhasználást megelőzően. Amennyiben egy közlekedési baleset – bűncselekmény – egyéb jogsértés bizonyítására rendelkezésre áll egyéb egyben jogszerű bizonyíték (tanú, okirati bizonyíték) úgy elsődlegesen ezekre támaszkodva érdemes kezdeményezni az eljárást.

Írta: dr. Némethné dr. Czinege Kinga Dóra