A személygépkocsi adásvételi szerződésének számos veszélye lehet, ne hagyd magad csőbe húzni.
A gépjármű adásvétel a mindennapi jogügyletek gyakori része. A felek megállapodnak a vételárban, rögzítik a gépjármű eladáskori állapotát és a tulajdonátruházási szerződés aláírásával létre is jött a jogügylet. Miután az eladó a szerződés átadásával bejelenti a tulajdonátruházás tényét, mint új tulajdonos már maradéktalanul rendelkezhet a megszerzett gépjármű felett.
Mi a helyzet akkor, ha az adásvétel időpontja hamis adatként került feltüntetésre a tulajdonátruházási szerződésben, érheti joghátrány a vevőt? - Erre keressük a választ a das.hu szakértőjével.
Sajnos egyre gyakrabban előforduló tapasztalat, hogy az eladó – különböző technikai okokra hivatkozva – rábeszéli a jóhiszemű vevőt, hogy korábbi időpont kerüljön feltüntetésre a tulajdonjog átruházási szerződésben, mint a valós adásvétel időpontja.
Azok a vevők járnak el helyesen, akik fenntartással kezelik az eladó kérését, és nem fogadják el a javaslatot.
A félrevezetés okai között állhat egy baleset okozása, mely baleset időpontjában nem volt érvényes felelősségbiztosítás az érintett járművön.
Azzal, hogy a vevő elfogadja, hogy valótlanul korábbi időpont kerüljön feltüntetésre a szerződésben – akár csak egy két nap eltérés – könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy a MABISZ a vevővel, mint nyilvántartás szerinti tulajdonossal szemben lép fel, mint károkozóval és regresszív igényként követeli az okozott kár megtérítését.
Sokaknak megoldást jelenthet, hogy bizonyítják a MABISZ, valamint a gépjármű nyilvántartó felé, hogy a valóságban későbbi időpontban került sor az adásvételre.
Sajnos azonban kevesek előtt ismert ezen megoldással járó negatív jogkövetkezmény:
A vevő ebben az esetben kénytelen lesz szembenézni a közokirat hamisítás bűntettével.
A közokirat hamisítás ezen magatartását a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény az alábbiak szerint rendeli büntetni:
342. § (1) Aki
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A szakirodalom a közokirat hamisítás bűntettének ezen alakzatát intellektuális közokirat hamisításnak nevezi. Jelen esetben az elkövető tisztában van vele, hogy közhiteles nyilvántartásba vétel végett olyan okiratot ad át a nyilvántartást vezető hatóság részére, mely nem felel meg a valóságnak, azaz hamis adatot tartalmaz.
A közhiteles nyilvántartásokba vetett közbizalom sérelmével járó bűncselekmény megítélése a bírói gyakorlatban szigorú, a büntetés magas összegű pénzbüntetésben, vagy a tárgyi súlyhoz igazodóan felfüggesztett szabadságvesztésben is megnyilvánulhat.
Összefoglalóan azt tanácsoljuk minden gépjárművásárlás előtt álló Ügyfeleiknek, hogy kizárólag valós adatok feltüntetése mellett kerüljön aláírásra a tulajdonjog átruházási szerződés az esetleges későbbi jogviták és büntetőjogi elmarasztalás elkerülése érdekében.
