1. Parker Solar Probe
A Parker Solar Probe a világ leggyorsabb tárgya, egyszerűen gyorsabb mindennél, amit ember valaha alkotott. Nem csak, hogy a leggyorsabb elem a listán, de a legújabb is. A Parkert 2018-ban indította útnak a NASA és feladata a Nap külső koronájának vizsgálata.
A Parker fejlesztését 2009-ben kezdték el, de a Napot közelről vizsgáló szonda ötlete még 1958-ban merült fel és az eredeti ötlet szerint egy olyan gép létrehozását szorgalmazta a NASA, amely a Merkúr vonzáskörébe kerülve képes tanulmányozni a Nap felszínét.
A Parker nem csak sebességében első, hanem abban is, hogy ez az első űrjármű, amelyet még élő személyről neveztek el. Eugene Newman Parker, a Chicagói Egyetem professzora után kapta nevét, aki a napszelek és egyéb fontos kutatások vezetője, és akiről a Parker-spirált is elnevezték, amelynek működését szintén ő térképezte fel.
A Parkert 2018. augusztus 12-én indították útjára és október 29-ére hivatalosan is a Naphoz legközelebbi tárgy lett, elvéve a címet a Helios 2-től. Jelenleg a Vénusz körül írja le ötödik körét, amely során adatokat nyer ki a bolygóról és minden egyes körrel egyre közelebb kerül a Naphoz.
A Parker küldetése három fő pontot tartalmaz: a napkorona energiájának vizsgálata és okainak feltárása, amely egyben a napszelek okozója is. A szondának arra is fényt kell derítenie, milyen tulajdonságokkal rendelkezik a Nap mágneses- és plazma mezője, amely kérdésekre szintén akkor kap választ, amint megtalálja a napszelek eredetét. Harmadrészt arra is választ keres, hogy a Nap energiáját mi okozza, és hogyan mozgatja ezeket a részecskéket.
A szonda fedélzetén négy fő modul kapott helyet, a FIELDS, ami a Nap elektromos és mágneses mezőinek vizsgálatáért felel, az ISIS, amely az energiarészecskékről gyűjt adatokat, a WISPR, amely több teleszkópból áll, amelyek a napkorona és a belsőbb nap mezőkről készítenek képeket, valamint a SWEAP, amely a Nap elektronjait, protonjait és hélium ionjait számolja, felméri tulajdonságaikat és adatokat nyer ki belőlük.
A Parker több felfedezést is tett az elmúlt években. 2018 novemberében a szonda érzékelte az első mágneses eltéréseket, amely a mágneses tér hirtelen irányváltoztatását jelenti, ami a napszelek miatt következik be. A Parker arra is talált bizonyítékot, hogy a Nap 5,6 millió kilométeres körzetében fennáll egy szennymentes zóna, ahol a napsugarak miatt az űrben lebegő szennyeződések egyszerűen elégnek.
A Parker 6,9 millió kilométerre lesz majd a Nap középpontjától és 2025-re lesz a legközelebb az égitesthez, becsült sebessége a 700 ezer km/órát is elérheti majd, de jelenleg itt még nem tart a szonda. 2023. október 11-én azonban megdöntötte saját sebességrekordját, 635 266 kilométert tesz meg jelenleg egy óra alatt. Korábbi, 586 863 km/órás rekordja miatt eddig is ez volt a leggyorsabb ember alkotta tárgy a világon, de most még nehezebbé tette a jövő tudományának, hogy utólérjék.
