A modern kor már olyan zseniket tartogat a világnak, akik tempójával csak nehezen lehet lépést tartani. A kategóriában alighanem Elon Reeve Musk a csúcstartó.

Mint minden korszakalkotó géniusznál, Musknál is fellelhető az, hogy teljességgel vegyes érzelmeket vált ki az emberekből. Egyesek őrültnek nevezik, esetleg megalomániásnak, amiért megállás nélkül új, nagyszabású, elsőre teljeséggel lehetetlennek tűnő projekteket tűz ki célul. Mások alkotó polihisztornak tartják, akik szerint Musk megreformálja a Föld valamennyi iparágát, kezdve az űripartól, az energiaiparon át egészen az autóiparig. 

Talán a legpontosabb megfogalmazás az eszeveszett lángelme, hisz Elon mindkét véglet személyiségjegyeiből birtokol néhányat, az pedig kétségtelen, hogy ennek köszönhetően tudott ekkora hírnévre szert tenni. Azt viszont még nem lehet eldönteni, hogy amit művel, az a világnak hosszú távon jó lesz-e, vagy sem. 

A Dél-afrikai Köztársaságban született fiú már gyerekként jeleit mutatta annak, hogy nem az átlagos szó lesz rá a jellemző. Elérve a serdülőkort, már körvonalazódott érdeklődési köre, amit ekkor még csak az űr kínálta ismeretlen, illetve a számítógépek nyújtotta ismert lehetőségek fedtek le. 

Tizenhét évesen Kanadába vándorolt, hogy elkerülje az apartheidi sorkatonaságot. Idénymunkákból tartotta fenn magát, majd miután öccse csatlakozott hozzá, beiratkoztak a Queens Egyetemre. Az egyetem elvégzése után Elon az amerikai Pennsylvaniai és Stanford Egyetemre is beiratkozott, utóbbira nyert is egy ösztöndíjat, ám épphogy csak elkezdte a neves egyetemet, két napra rá ott is hagyta. 

Testvérével, Kimbal Muskkal elindították a Zip2 nevű webes szoftvercéget, amelyet négy év alatt olyan szintre fejlesztettek, hogy 1999-ben a Compaq vállalat 307 millió dollárért vásárolta meg. Elon 28 évesen hirtelen multimilliomos, részesedéséből pedig vásárolt is magának egy McLaren F1-et, ami akkor a világ leggyorsabb utcai autójának számított. 

Az X.com megalapítása, majd a Confinityval való összeolvadást követően létrehozta Bill Harrisszel a PayPalt, a forradalmi pénzátutalási szolgáltatást, amit 2002-ben 1,5 milliárd dollárért adott el az eBaynek. Hihetetlen nagy profitjából akár egy szigetláncot is megvásárolhatott volna, de őt sokkal inkább foglalkoztatta a világűr, gyerekkorának egyik meghatározó érdeklődési köre.

Megalapította a SpaceX-t, az egyedülálló űrkutatási vállalatot. Hosszú éveken át fejlesztették a termékeiket, orosz és amerikai segítséggel olyan technológiák kidolgozásán munkálkodnak, ami az űrutazást sokkal megfizethetőbbé teszik, ezzel lehetőséget nyújtva azoknak is, akik nem dollármilliomosok.

Csakhogy a SpaceX mellett olyan nagy volumenű projektjeivel is beírta magát a történelembe, mint a SolarCity vagy a Tesla Motors. Itt azonban fontos leszögezni, hogy Elon Musk nem az eredeti alapítója az elektromos autókat gyártó vállalatnak, ő csupán annak naggyá tételéért „felelős”.

A Tesla Motors céget 2003-ban alapították, illetve megalkották annak első tervét, a Tesla Roadstert. Önerőből, befektetők híján a Roadster ötlete halványodni látszódott, de ekkor érkezett meg Elon Musk, aki a SpaceX mellé keresett egy testhezálló vállalkozást. Befektetett 7,5 millió dollárt a nyögdécselő Tesla Motorsba, így Martin és Marc már elkezdhetett dolgozni a prototípus fejlesztésén.

2006-ban gurulhatott ki az első Tesla Roadster az akkor még Santa Monicában állomásozó főhadiszállásról, és a szerény eladási adatok ellenére a Tesla lett a 21. század egyik legsikeresebb autómárkája. Elon filozófiája a Teslával kapcsolatban így szól:

„Sportautókat építünk. Utána a pénzt egy megfizethető árú autó fejlesztésébe fektetjük. Majd az abból befolyó pénzeket egy még olcsóbb modellcsaládéba, és így tovább, egészen addig, míg nem hozunk létre egy teljesen elektromos autógenerációt.”

Mindenesetre emellett hangsúlyt kapnak a cégen belüli infrastrukturális fejlesztések (töltőrendszerek) valamint a szállítmányozás irányába tett lépések is a teljesen elektromos Tesla Semi kamionokkal. Egyik legújabb közúti modelljük, a Cybertruck – egy teljes mértékben technokorszakot megtestesítő pick-up – poligon stílusú vonalvezetése újra központi témává tette a Tesla Motorst a média terítékén.

A Tesla egyszerűen „nem tud lehiggadni” – emögött egyértelműen Elon Musk áll –, amit pedig a cég a részvénypiacon művel, az is több mint elképesztő. 2020. május 1-én Musk egyfajta Twitter-ámokfutásba kezdett, mikor rövid időn belül három meglehetősen szélsőséges tweetet osztott meg a microblog felületen:

„eladom minden földi javamat, házam sem lesz”

„Tesla-részvények túl drágák”

„na, most adjátok vissza az emberek szabadságát”

Musk mindig csak egyet akar: a figyelem középpontjában lenni. Mivel ezt úgy végzi, hogy voltaképp csak önmagát adja, bárminemű megjátszás nélkül, így még szerethetőbb karakterré válik a legtöbb ember szemében. 

Kevés olyan autós startup cég van, ami röpke tizenhárom év alatt ekkora hírnévre és befolyásra tett volna szert, sőt mi több, amely a vezető autóipari vállalatokat (például Porsche) is arra készteti, hogy gyorsítsák fel villanyautózással kapcsolatos fejlesztéseiket. 

És hogy mit hoz a jövő? Azt talán egyszerűbb lenne közvetlenül Elontól megkérdezni, hiszen úgy tűnik, az autóipar alakításában ő is jelentős részt vállal. 

Ha tetszett ez a történet, akkor olvasd el Bolgár Krisztián - Több mint autó című könyvét, amelyben hasonló izgalmas történetekkel találkozhatsz.