A Közelekedéstudományi Egyesület konferenciáján kiderült, hogy a nők, nem is olyan rosszak, legalábbis nem azért mert nők.
Egy esős szombati napon a Hotel Benczúr konferenciatermében hallgattam végig néhány előadást a Közelekdéstudományi Egyesület "Közlekedési balesetek és a közlekedő ember" című konferenciáján. Bár a téma a balesetek köré rendeződött a megnevezés szerint, mégis sokkal inkább volt kiélezve a női és férfi sofőrök közötti különbségekre, melyeket tapasztalat és tudományos kíséreletek után gyűjtöttek össze a felszólalók.
Személy szerint egy tonna szkepticizmussal és egy alapvető ellenállással a szívemben érkeztem, hiszen ha valaki, én pontosan tudom, hogy a női sofőrök nem feltétlenül rosszabbak mint hím társaik, sőt, sok esetben a pasi ugyanolyan balek, mint a 25-tel két sáv között kóválygó friss jogsis kis Julcsa. Ebben a témában egyébként Norbi kollégám írt már egy statisztikai alapokon nyugvó cikket, amelyben a tévhiteket és tényeket boncolgatja a kérdésben. Ennek okán ő is tartott egy előadást, melyben a cikk tartalmát tárgyaltuk meg közösen.
Norbi előadásán kívül még 8 a témában releváns előadás hangzott el, melyek közül kettőt emelnék ki. Az egyiket Dr. Réti István, az ETresearch stratégiai vezetője tartotta. Csapatuk egy olyan szemüveget fejlesztett, mely képes követni a sofőr, azaz a viselő tekintetének irányát. Érdekes példákkal mutatták be, hogy a nők és a férifak szeme miként pásztázza a környezetet. Meglepő volt, hogy pontosan ugyanúgy. Egy tanulóvezetőn és annak oktatóján tesztelték az eszközt, és a vizsgálati eredmények szerint a női tanulóvezető majdnemhogy teljesen megegyezően ugyanoda nézett mindig, mint a mellette ülő tapasztalt oktató. Így tehát megdőlni látszik az a tévhit, miszerint a nők nem képesek a környezet ugyanolyan szintű pásztázására, mint a férfiak vezetés közben. Bocsi srácok, 1 pont ide!
A másik előadást egy hölgy tartotta, Dr. Henézi Diána Sarolta, a Széchenyi István Egyetem adjunktusa. Ő egy kérdőíves kutatáson alapuló összefoglalást tartott, ami a nők önképét boncolgatta főleg, mint sofőrök. Számomra a legfontosabb tanulsága a hölgy kutatásának, hogy a nőkbe kicsi koruk óta belebeszélik, hogy nem való nekik a vezetés, és sokan felnőttként is mumusként tekintenek rá. Véleményem szerint azonban a helyzet az, hogy csak annak lehet gondolatokat ültetni a fejébe, aki hagyja. Persze gyermekkorban ez más, de felnőttként hozzáférünk minden olyan információhoz és ellenpéldához ami megcáfolja ezeket a múltszázadi sztereotípiákat. Mellesleg, az autóipar történelme során nagyon is jelen voltak a nők, 1888-ban Berta Benz, igen az a Benz volt az első hölgy, aki automobilt vezetett, az ablaktörlőt pedig Mary Anderson, azaz szintén egy hölgy találta fel.
Az előadások között - amiket nem említettem meg - voltak számomra olyanok, amelyek kifejezetten vérlázító módon és vakon bizonygatták, hogy márpedig a nőket máshogy kell kezelni, mert nem képesek a férfiak szintjére lépni, vagy éppen átestek a ló túloldalára és feminista jelleget kezdtek ölteni. Természetesen láttam rengeteg statisztikát, tanulmányt és számot, melyek nagyon érdekesek voltak, tolatás közben például a férfiak sokkal nagyobb százalékát használják az agyuknak mint a nők, és ha lehalkítod a zenét tolatás közben hogy jobban láss, valójában nem is csinálsz hülyeséget.
Érdemes olykor ellátogatni ilyen előadásokra, hiszen mindig új információkkal gazdagodhat az ember, az Alapjárat.hu pedig büszke, hogy ilyen komoly szakemberek között jelenhetett meg. Ha kíváncsi vagy az autóipari újdonságokra, ne hagyd ki a hírműsorunkat sem!
