Autók iránt érdeklődő emberként biztosan te is ábrándoztál már azon, hogy milyen lenne, ha te tervezhetnéd meg a modelleket a kedvenc autógyáradnál. Vagy hogy milyen volna, ha a munkáddal esetleg még a jövő közlekedésének megoldásaihoz is hozzájárulnál. Mindez nem teljesen lehetetlen: az elmúlt időszakban néhányan tehetségüknek és elsősorban szemléletüknek köszönhetően sikeresen bekerültek az autótervezés nemzetközi világába – és ennek első, legfontosabb lépéseit Budapesten tették meg.

MOME Tech Park épületegyüttes
A járműtervezésnek otthont adó MOME Tech Park

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) pár éve megújult, fantasztikus campusa a főváros egyik legnyugodtabb, igazi zöldövezeti szegletében, Zugligetben bújik meg, ahol a legtöbb budapesti csak hétvégi kirándulás közben, vagy a libegő miatt jár. Ki gondolná, hogy innen az autóipar csúcsmárkáinak tervezőszékébe vezethet a hallgatók útja? A dizájner képzésről, a MOME által kínált lehetőségekről és a mobilitás jövőjéről Húnfalvi András formatervezővel, az egyetem járműtervezés programjának vezetőjével beszélgettünk.

Húnfalvi András kétszeres iF Design- és Red Dot-díjas, Magyar Formatervezési Díjjal elismert formatervező, a Flying Objects design stúdió alapító társtulajdonosa és ügyvezetője, a MOME Design Intézet oktatója. A MOME-n diplomázott járműtervezőként, az egyetemen a formatervező szak járműtervezés programját vezeti, illetve design fiction és spekulatív design témában kutat a MOME Innovációs Központjában.

Innováció-vezérelt, integrált dizájnerként számos elektronikai és egészségügyi-elektronikai eszköz formatervét készítette el, de portfóliójában megtalálhatóak low-tech tárgyak is. A formatervezés mellett vizuális kommunikációs és branding projektekkel is foglalkozik.

Diplomamunkájával, a Mercedes-Benz IVY önvezető városi busz tervezésével elnyerte a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diplomadíját, illetve szerepelt a Forbes „30 Under 30 – 30 sikeres magyar 30 alatt”, valamint a Highlights of Hungary listáján is. Egy évig a Mercedesnél dolgozott formatervezőként a cég EvoBus Design projektjein.

Húnfalvi András portréfotója

 „Az autók emocionális tárgyak. Megítélésük erősen szubjektív. Kötődhetünk hozzájuk, lehetnek akár a személyiségünk idealizált változatai. Egy autó valójában egy avatar, ami mozgás közben jelképez minket. Mivel nem egy statikus, hanem egy dinamikus objektum, akarva-akaratlanul is megszemélyesítjük.” – vallja András.

Emiatt különösen komplex feladat az autótervezés. Az autóval nem csak közlekedünk, hanem képet sugárzunk magunkról a minket szemlélők felé. A járműtervezés során a formatervezők egyszerre kommunikálnak a praktikum és az érzelmek nyelvén, tehát az objektív szempontok (pl. utas- és menetbiztonság, kényelmi extrák, fenntarthatóság, környezetvédelem) mellett a szubjektív elemekre is koncentrálnak. A trendek azt mutatják, hogy egyre inkább a nyitott, multidiszciplináris gondolkozású tervezőkre lesz szükség ahhoz, hogy a közlekedés jövőjét megfelelő irányba mozdíthassák – a MOME-n pont ilyen szemléletmóddal és tudással, képességekkel felvértezett szakembereket képeznek.

Kiss Botond Levente „Oxman Project” koncepcióautója
Kiss Botond Levente „Oxman Project” koncepciója

Mit ér a magyar diploma?

A MOME járműipari tervezési programja a világ élmezőnyébe tartozik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a Mercedes Európában mindössze két felsőoktatási intézménnyel tart fenn hosszabb távú együttműködési programot: a németországi Pforzheimi Egyetem mellett a MOME-val immár 19 éve dolgozik együtt az autógyár formatervezési részlege, köszönhetően a világhírű formatervező Stefan Lengyel professzornak, aki annak idején megteremtette a kooperáció lehetőségét, és azóta is aktívan támogatja a programot.  

A járműtervezési programban a MOME formatervező szakára járó BA és MA hallgatók jelentkezhetnek. Nem elsősorban a kiváló rajz- és egyéb művészi készségek, hanem inkább a dizájner személet, nyitott gondolkodás, tájékozottság, illetve érdeklődés a járművek és a jövő iránt azok az ismérvek, amelyek alapján kiválasztják azt a 6-7 főt, akik egy féléves skicctechnikai kurzus után részt vehetnek a programban. A főprojekt természetesen a Mercedes-Benz Design kooperáció, de emellett több tervezési projekten is dolgozhatnak a hallgatók, két- vagy négykerekű, vagy akár teljesen alternatív közlekedési eszközök és módok formaterve kapcsán.

Elek Bálint humanitárius jármű koncepciója
Elek Bálint humanitárius jármű koncepciója

Nem lehet Dunát rekeszteni a MOME-n képzett járműipari tervezőkkel: évente 2-3 hallgató végez a programban, közülük általában egy helyezkedik el a járműiparban, a többieket más területeken működő multinacionális cégek csábítják el. A képzés jóhírneve nem véletlen: számos volt momés hallgató futott be szép karriert az autóiparban az elmúlt években.

Ilyen a Volkswagen ID.3 formatervezője, Fogarasi-Benkő László, aki korábban a BMW-nél és a Mercedesnél is dolgozott; Sebestyén Marcell, a Kia tervezője, Wittinger Csaba, a legutóbbi Renault Twingo megalkotója, Dániel Tünde, az Audi felnitervezője, vagy Becze József, aki a Volvo formatervein dolgozik. A példaképek tehát adottak, kellő elhivatottsággal és tehetséggel Magyarországról is magasra lehet jutni a járműtervezésben.

Treffler Máté „Synapse” koncepciója
Treffler Máté „Synapse” koncepciója

MOME-Mercedes program    

Bár az egyetemi járműtervezés zászlóshajója, a közel két évtizedes múltra visszatekintő Mercedes-MOME együttműködés kézzel fogható eredménye minden szemeszter végén egy-egy járműkoncepció, a program nem konkrét autók formatervéről szól, hanem a közlekedés jövőjének tervezésén dolgoznak a hallgatók. A terveket néhány hetente a Mercedes-Benz Design vezetősége előtt kell prezentálniuk, akik minden szemeszter végén a hallgatók közül kiválasztják azt az egyet, aki gyakornoki állást kap a vállalat németországi központjában. Aki oda bejut, olyan kapcsolati tőkére tehet szert, ami megnyitja a kapukat az autóipar összes jelentős szereplőjének formatervezési részlegéhez.

Agyagmodell-készítés a MOME műhelyében
Agyagmodell-készítés a MOME műhelyében

A Mercedes a MOME-n tehát elsősorban tehetségeket keres, amit a jelek szerint sikeresen meg is talál. Az egyetem Tech Parkjában található műhely nemcsak futurisztikus rajzokkal van tele, de a legjobbnak ítélt koncepciókból még mindig készítenek fizikai modelleket is. Az agyagmodelleket fóliával borítják, 3D nyomtatású műanyag elemekkel egészítik ki, a végeredmény pedig egy-egy megdöbbentően valósághű jármű, amiket bárki megcsodálhat kívülről a csupa üveg földszinti műhely ablakából. 

A program vezetői minden szemeszter kezdetén meghatározzák azt a kihívást, amire megoldást keresnek a félév munkája során. Ilyen volt már például India közlekedésének jövője, Mercedes kei carok, vagy humanitárius járművek tervezése. A végeredmény mindig futurisztikus, hiszen nagyjából 20 év, vagyis három autógenerációnyi kitekintéssel dolgoznak. Treffler Máté „Vision Vimana“ drónautó-koncepciója például már erősen hasonlít azokhoz az akár 50-70 éves elképzelésekhez, hogy hamarosan repülő autókban utazhatunk.

Treffler Máté „Vision Vimana” koncepciója
Treffler Máté „Vision Vimana” koncepciója

A közlekedés jövője

Húnfalvi Andrásnál alkalmasabb embert nem is találhatnánk a jövőt feszegető kérdések megválaszolására, hiszen a tanítás mellett vezető kutatóként design fiction és spekulatjv design témában tanulmányozza a jövő trendjeit, közel 100 éves időhorizonttal. András szerint már 20 éves távlatban is három fő tényező jellemzi majd a mobilitást: önvezető, fenntartható és megosztott.

Fontos ugyanakkor, hogy a helyi adottságokat és kontextust figyelembe vegyék a gyártók. A világ összes országában a jövőben sem alakulnak ki egységesen olyan feltételek, hogy az önvezetés megvalósítható legyen. Itt nem feltétlen távoli helyek problémáira, például a kaotikus indiai közlekedésre kell gondolni, elég felidézni a magyar úthálózat lepusztultabb szakaszait, ahol várhatóan csődöt mond az autonóm rendszer még 20 év múlva is. A mobilitáshoz köthető innováció célja mindig az, hogy megkönnyítse a közlekedők életét, nem az, hogy feleslegesen bonyolítsa a félig-meddig működő high-tech megoldások egységes bevezetésével csak azért, mert éppen az a trend.

Húnfalvi András „IVY” önvezető buszkoncepciója
Húnfalvi András „IVY” önvezető buszkoncepciója

Fontos üzenet, hogy az egyszerűbb technikának, vagyis a low-technek továbbra is szerepet kell szánni, és bár az elmúlt tíz évben ennek az ellenkezőjét látjuk, nem kell mindennek „smartnak” lenni és feleslegesen digitalizálni, felokosítani. Ugyan a járműveket, különösen a villanyautókat egyre inkább a szoftver adja el, de aki vezetés közben hosszasan barangolt már egyes modellek tabletjének menürendszerében, hogy lejjebb vagy feljebb állítsa a hőmérséklet-szabályozót – ezzel akár kockáztatva a közlekedés biztonságát is – meg tudja becsülni, ha egy autóban meghagynak pár hagyományos tekerőkapcsolót is.