2019. október 23. | 13:44

A XIX. század végén az autó a gazdagok és az orvosok kiváltsága volt csupán.

A kórházak és egészségügyi intézmények elterjedése előtt az orvosok házhoz jártak a betegekhez. Az autó feltalálását megelőzően ehhez bizony lovaskocsit vettek igénybe a gyógyítók. Ennek a közlekedési eszköznek természetes, régre visszanyúló hagyománya van.

Az 1890-es évek végén megjelent a lovaskocsi alternatívája, a motoros meghajtású autó. Abban az időben annyira nyilvánvalóvá volt, hogy az orvosoknak szüksége van erre a közlekedési eszközre, hogy a gyártók kifejezetten nekik terveztek modelleket. A Decauville és az International Motor Company élen jártak ezen a téren.

Az International egy londoni központú vállalat volt, mely főleg francia és brit modellekkel kereskedett. Az akkori hirdetés szövege alapján, az orvosi autójuk „a legjobb és leginkább az orvosok igényeihez illeszkedő” volt. 

„Több, mint 8000 kilométert vezettem, mindenféle időjárási körülmények között, és mindenféle utakon. Használtam a napi munkámhoz, és egyetlen alkalommal sem robbant le. Napi szinten körülbelül 150 kilométert mentem vele, de ennél hosszabb utat is képes megtenni. Minden elvárásnak megfelel, sokkal hatékonyabb, mint a lovaskocsi. Nagyon elégedett vagyok az autóval” - írta egy akkoriban praktizáló orvos.

„Minden gondolkodás nélkül ajánlom az autót minden úriembernek. Különösen hasznos az egészségügyben dolgozóknak, akik számos beteget látogatnak naponta. Az autót könnyedén be lehet indítani és le lehet állítani, és képes két-három ló munkáját elvégezni. Az autó gazdaságos, gyors és könnyen használható, mint a kerékpár” - jegyezte meg a Decauville modelljéről Dr. Ivor Davies.

A közvélemény természetesen megosztottá vált az autó előnyeit és hátrányait illetően. 1899. október 7-én, Dr. C. Harris Langford, londoni orvos a következőképpen érvelt a jármű mellett:

"Sokat kell még tanulnunk, hogy megértsük a gépezet működését. Amennyiben ez sikerül, akkor egy tökéletesen irányítható, könnyen elindítható és megállítható közlekedési eszközt használhatunk. A működés elsajátítása egyáltalán nem bonyolult feladat. Az első néhány úton éreztem egy kis feszültséget, ám ez az érzés valószínűleg a lovasszekéren is velem lett volna. Ha megértettük az autó működési mechanizmusát, akkor a következő lépés a javítás. Minden új találmánynak vannak hibái, ám azokat tudnunk kell kezelni. Azt nem állítom, hogy az én autóm még soha nem romlott el, ám eddig még mindig hazaértem vele, nem kellett tolnom. A 3,5 lóerős Decauville típusú autómmal szükség esetén akár hárman is utazhatnak.”

Dr. Harris Langford ezt követően megfogalmazott négyy fő kérdést annak kapcsán, hogy az autó vagy a lovasszekér a célszerűbb választás egy orvos számára.

1. Könnyebbé válik számomra a munkavégzés?

2. Nagyobbak a kezdeti költségek?

3. Drágább a fenntartás?

4. Mik a fő előnyök és hátrányok?”

Ezt követően pontról pontra végigvette Dr. Harris Langford ezeket a kérdéseket.

„1. Egy autó gyorsabb, mint bármilyen lovaskocsi. Képes bármilyen emelkedőn feljutni. Bármikor készen áll a használatra. Városban és vidéken egyaránt praktikus. Saját magad is vezetheted, és szükség esetén őrizetlen is hagyhatod.

2. Egy autót, vagy motoros triciklit bármilyen árkategóriában lehet kapni. Ugyanez igaz a lovasszekerekre is. Az orvosok egy része csak a zárt kocsikban bízik, mások minden évszakban nyitott járművel utaznak. Akik az utóbbi kategóriába tartoznak, azok frissebb elmével, és erősebb immunrendszerrel rendelkeznek. A lovaskocsik ára 135 és 165 font között mozog, én éppen 165-ért vettem az autómat.

3. A fenntartási költséget nagymértékben befolyásolja, hogy van-e sofőröd. A lovaskocsira már heti 12 shillingért találsz hajtót, 21-25 shillingért lovászt, valamint 15 shillingért már lehet istállót is bérelni. Az autóhoz csak üzemanyag kell, ami heti 5 shillingből megoldható. Ha sofőrt is kívánunk alkalmazni, valamint garázst is akarunk bérelni, akkor 38 shilling/hét összköltséggel számolhatunk. Ennyiért abszolút megéri autóval járni. Sokat hallottam a javítási költségekről. Ezek nem nagyobbak, mint amennyibe a lópatkolás kerül. Azért 4-5 fontot kell fizetni hetente. Az autó javítási költsége a meghibásodott alkatrészektől függ.

4. Előnyök: Szerintem a legnagyobb előny, hogy az autót munka után nyugodtan használhatjuk szórakozási célra. A lovaknak kell pihenőidót is hagyni. Egy nehéz, dolgos nap után jólesik egy vidéki piknikkel egybekötött kiruccanás. Az autóvezetéshez továbbá nem kell komoly fizikai erőt kifejteni.

4. Hátrányok: A szag. A Brit Egészségügyi Lap szerint az autó szaga az orvoson is érezhető lehet. Az én autómnak viszont nincs kellemetlen szaga. Sokan panaszkodnak arra, hogy ezek a járművek nagyon hangosak. Az enyém csak akkor hangos, ha a fogaskerekeket nem olajozták meg rendesen. Rosszabb esetben a kipufogó lehet még zajos.”

Langford velősen összegezte gondolatait.

„Mindent összegezve, csak azt tudom javasolni orvostársaimnak, hogyha egyáltalán nem vágynak friss levegőre, vagy elismerő kiáltásokra, akkor ne járjanak autóval. Amennyiben egészséges változásra, és némi agytornára, hovatovább némi izgalomra vágynak, akkor bátran közlekedjenek kocsival.”