A Btk. keményen bünteti a cserbenhagyást és a segítségnyújtás elmulasztását.
Nemrégiben elég komoly baleset történt az M1-M7 bevezető szakaszán, az érintett részen egy személyautó nagy erővel csapódott a szalagkorlátnak, majd felborult. A mögötte érkező autós segítségnyújtás nélkül hajtott tovább, rajta kívül legalább még egy sofőr ugyanígy tett. Ebben a cikkben most összefoglaljuk, hogy hasonló helyzetben mik az elvárt teendők a cselekvőképes szemtanúktól.
A magyar Büntető Törvénykönyv a cserbenhagyást és a segítségnyújtás elmulasztását is bünteti, erről később lesz még sző bővebben is. A KRESZ 58. paragrafusában foglaltak szerint a közlekedésben részt vevők kötelesek megállni és segítséget nyújtani a balesetben megsérült vagy közvetlen életveszélybe került személyek számára.
Aki szemtanúja lesz egy közlekedési balesetnek, attól elvárható, hogy:
- meggyőződjön a sérülés(ek) jellegéről,
- azonnal felajánlja a segítségét a bajba jutottaknak,
- késlekedés nélkül hívja a rendőröket, a mentőket és/vagy a tűzoltókat,
- maradjon a helyszínen (amíg az indokolt lehet).
Talán sokan nem tudják, de még az alkoholos befolyásoltság alatt álló személytől is elvárható, hogy telefonon értesítse a hatóságot. A magyar ügyészség ezt nagyon szigorúan veszi, még a 8 napon belül gyógyuló sérülések esetében is elmarasztalja azokat, akik nem tesznek semmit.
Cserbenhagyás és segítségnyújtás elmulasztása – mi a különbség a kettő között?
A Btk. értelmezésében a cserbenhagyás közlekedési bűncselekménynek számít, a segítségnyújtás elmulasztása pedig élet és testi épség elleni bűncselekménynek minősül. Ez azt jelenti, hogy az előbbit csak az követheti el, aki aktív részese a közlekedésnek, az utóbbi esetében viszont nincs ilyen kikötés. Ha például valaki leesik egy épületről, emiatt pedig kezét-lábát töri, de mi rá sem hederítünk, akkor az bőven kimeríti a segítségnyújtás elmulasztása fogalmat.
Lássuk, hogy miként hangzik a jogi megfogalmazás ezen bűncselekmények esetében, és milyen büntetéssel szankcionálhatók:
Cserbenhagyás:
„Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Segítségnyújtás elmulasztása:
„Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Ez utóbbit a gépjármű utasa is elkövetheti abban az esetben, ha passzív marad, vagyis nem szól rá a sofőrre, hogy álljon meg. Olyan is előfordulhat, hogy éppen az utas unszolására hajt tovább a járművezető, természetesen ez sem megbocsátható az ügyészség szerint.
Miért dönthet valaki úgy, hogy nem segít a bajba jutottakon?
Ha valakit hirtelen nagy stressz ér, az megzavarodhat, ilyenkor a pánik vagy menekülési ösztön könnyen eluralkodhat rajta. Továbbmegy, de nem sokkal később rájön, hogy rossz döntést hozott, és visszamegy a helyszínre, erre sokszor van példa.
