Bődületes, akár 2790 milliárd forintos kárt okozhatnak évente a kilométeróra-visszatekerésre szakosodott csalók. Ez pedig már Brüsszel ingerküszöbét is elérte!

EU-s szinten is olyan probléma a kilométeróra-visszatekerés, hogy az már a brüsszeli döntéshozók ingerküszöbét is elérte. Egy tanulmány szerint a csalás értéke uniós szinten 5,6-9 milliárd euró között lehet, ami forintban számolva egészen nagy, 1740-2790 milliárd forintot jelent. A megoldást egyébként a Belgiumban már bevált Car-PASS rendszer uniós kiterjesztésétől várják, ott ugyanis egy 2004-es rendelet óta kötelező az autók kilométeróra-állását rögzíteni, amitől drasztikusan visszaesett a csalások száma. Ez azt jelenti, hogy a szervizek, a gumisok és a karosszériajavító műhelyek minden munkát lejelentenek egy központi adatbázisba, így a vásárlók könnyedén lekérdezhetik a kiszemelt kocsi múltját.
A kilométeróra-visszatekerés évente 2790 milliárd forintnyi kárt jelent az EU-ban

Uniós szakemberek szerint Lengyelországban jelenti a legnagyobb gondot az ipari méretű visszatekerés, ahol évente importált 1 millió használt gépjármű 70-90 százalékát érintheti a dolog. Erre utal az is, hogy a Lengyelországba behozott használt autókban szinte soha sincs 200 ezer kilométernél több. Ez főleg a német importra jellemző, hiszen ott sok a jellemzően autópályán használt kocsi, így a nagy futásteljesítmény nem jár látható amortizációval. De senki ne legyen naiv, uniós felmérések nélkül is biztosak lehet benne mindenki, hogy Magyarországon ugyancsak nagyban megy az óraátállítási biznisz. Nem véletlen valószínűleg, hogy a kereskedők által kínált autók nagy részében 100 ezer kilométernél kevesebb van, olyan pedig nálunk is alig akad, hogy egy kocsival 200 ezer kilométernél többet mentek volna. Pedig 2013 óta az óraállás machinálása bűncselekménynek számít, ám emiatt eddig nem nagyon ültettek le senkit, valószínűleg azért, mert nagyon nehéz bizonyítani a csalást.
Sokba kerülne az autógyáraknak manipuláció elleni védelemmel felszerelni az autókat

Persze a dolognak csak akkor lenne értelme, ha minden ország bevezetné a Car-PASS rendszert, illetve kiépülne az adatok országok közötti lekérdezése is. Ezért az Európai Parlament arra kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy uniós megoldás kidolgozására. A kilométeróra-visszatekerés elleni harc persze más oldalról is megközelíthető, például az autógyártók maguk is felszerelhetik járműveiket visszatekerés elleni védelemmel. Ez az Európai Parlament számításai szerit ez 19,6 milliárd euró plusz költséget jelentene a gyártóknak, ám ennek ellenére valószínűleg nem is működne a dolog. Mert az már rég kiderült, hogy képtelenség olyan „atombiztos” masinát gyártani, amibe utána valaki nem tud valamilyen trükkel belepiszkálni. (Erről Magyarországon a taxisok valószínűleg sokat tudnának mesélni.) Már csak azért sem, mert fel kell készülni egy esetleges műszaki hibára, ezért a kilométeróra-állásnak legálisan szerkeszthetőnek kell lennie. Ez pedig bizony kiskapu a csalók számára is! Érdekes lesz látni, hogy a Car-PASS uniós szintű bevezetése milyen hatással lesz a használtautó-kereskedelemre. Biztos például, hogy hirtelen megnő a sokat futott autók aránya, a kérdés csak az, hogy ezekért mennyit hajlandók majd adni a vevők. Kevesebb lesz viszont a valóban „keveset futott” kocsi, így ezek várhatóan jobb áron lesznek eladhatók. Forrás: