Olvasónk ügye nem halad túl gyorsan, telnek a hetek, de a kocsiját nem tudja használni. Mikor kérheti az árleszállítást vagy az autó visszavásárlását a kereskedőtől? A szakértő igyekszik segíteni.
„Tisztelt Alapjárat!
Elkeseredve írok Önöknek. Vásároltunk egy használt autót, amely a télen motorhibával leállt. A kereskedéssel egyeztetve szakszervizbe szállítattuk garanciás javításra, de a hibát nem sikerült megtalálniuk. A kereskedés átszállítatta a velük kapcsolatban lévő szerelő céghez, ahol a hibát még mindig nem találták meg. A hiba jelzését követően 30 nap telt el. Van valami előírás, hogy meddig kell várnunk a hiba feltárására és mikor kérhetjük a visszafizetést, árcsökkentést? Mindkét szervizben megállapították, hogy nem állatrágásból és nem a használatból eredő oka van a hibának. A kocsi 2019-es évjáratú.
Köszönettel: Ági"
Ahhoz, hogy minél szakszerűbb válszt tudjunk adni a kérdésre, felkerestük a D.A.S. szakjogászát, dr. Krizsán Zoltánt, aki összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat ennek kapcsán.
A használt autó hibája esetén a kétéves kellékszavatossági (garanciális) időszak indul el, amennyiben magánszemélyként vásárolta a gépjárművet az olvasó. Ezt a rendelkezést jogszabály egyértelműen kimondja és azt is, hogy a teljesítés időpontjában kell fennállnia a hibának (erre később még visszatérünk). Azt azonban már nem írja elő törvény, hogy a leadott gépjármű javítását milyen határidőn belül szükséges elvégezni.
Nem életszerű a gyakorlat alapján, hogy a szerelés idejéről előre, írásban szerződést kötnének a felek. Otthagyja a tulajdonos az autót, a szerelő mond egy határidőt, hogy kb. mikor lesz kész, vagy mikor fogja keresni a tulajdonost. A szóban kötött szerződés ugyanúgy érvényes lesz, ha megállapodtak a felek a szerződés lényeges kérdéseiben (szerelés terjedelme, mennyi ennek az ára, mikorra várható a teljesítés, hogyan történik a fizetés stb.).
A hiba feltárásának határidejét a törvény tehát kifejezetten nem határozza meg, az ugyanakkor elvárható a szerződések általános szabályai és alapelvei alapján, hogy a szerviz a hiba feltárását és a javítást megfelelő határidőn belül, a másik fél érdekeit kímélve, a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljesítse. Annak megítélése során, hogy a szerelés ideje megfelelő-e, a szerződés összes körülményeit értékelni kell:
- az olvasó oldalán pl. az autót rendszeresen használja és csak rövid ideig tudja nélkülözni, ezt előre jelzi a szerviznek;
- a szerviz oldalán pl. a hiba feltárása és alapos körbejárása a szakmai hozzáértés ellenére is indokoltan sok időt vesz igénybe.
Előfeltétel, és talán ez a kérdés a leglényegesebb minden gépjárműeladó és -vásárló szempontjából, hogy a hiba mikor keletkezett? Ha ugyanis a motorhiba eredője az autó eladását követő körülmény, a szerződés nem minősül hibásan teljesítettnek a kereskedő oldaláról, így az olvasó sem érvényesíthetné kellékszavatossági jogait.
Az olvasó elmondása szerint a hiba jelzését követően már 30 nap eltelt, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne indokolt a hibafeltárás elhúzódása. Amennyiben azonban nem találják meg pontosan a hibát vagy az várhatóan további heteket vesz igénybe, az olvasó joggal hivatkozhat arra, hogy a vételár arányos leszállítását igényli, mindinkább eláll a jármű adásvételi szerződéstől, ha a kereskedő a kijavítási kötelezettségnek több szerviz bevonásával sem tud eleget tenni, és az előző bekezdésben írt feltétel sem áll fenn az olvasó hátrányára.
Az elállást indokolnia kell az olvasónak, indokolatlanul hosszú idő eltelte után pedig – hangsúlyozva, hogy ez az eset összes körülménye alapján határozható meg – arra is hivatkozhat, hogy a kijavításhoz fűződő érdeke megszűnt, ezért áll el a szerződéstől és kéri az eredeti állapot helyreállítását. Az összes körülmény értékelése körében pl. fontos szempont a felek együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége egymás irányába: nem mismásolnak a határidőkről és egyéb lényeges körülményekről, azok változásáról értesítik egymást.