Olvasónk egy olyan esettel keresett meg minket, hogy KGFB szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt. Az utolsó negyedéves díjat a biztosító egy behajtó céggel akarja behajtani rajta utólag. Ehhez pedig kiadták az olvasó adatait a harmadik fél behajtó cégnek, aki azóta törvény idézetekkel dobálózik, hogy hogyan fogják behajtani az olvasó vagyonából az elmaradt díjat.
Az olvasó úgy érzi, jogtalanul járnak el vele szemben, ugyanis a szerződéses feltételek szerint harmadik személynek nem adhatják ki az adatait. A témában dr. Krizsán Zoltán, a D.A.S. Jogszerviz szakértője áll rendelkezésünkre.
Egy kicsit távolabbról indulnánk: mi történik a biztosítással, ha elmulasztjuk befizetni a díjat?
A kötelező felelősségbiztosításnál is kiválaszthatja a szerződő fél, hogy milyen gyakorisággal kívánja fizetni az egy évre számított biztosítási díjat. Ez biztosítóként változhat, a kedves olvasó a negyedéves díjfizetést választotta. Az esedékes díj befizetésének van egy határideje: ha ezt elmulasztja a szerződő fél, a biztosító harminc napon belül felszólítást küld a befizetésre.
A póthatáridő az esedékességtől számított hatvan nap, ennek elmulasztása a biztosítás megszűnéséhez vezet. Következetesen a szerződő fél szót használom, az ugyanis eltérhet a biztosítottól vagy a gépjármű üzembentartójától, a díjfizetési kötelezettség pedig a biztosítóval szerződő felet jelenti.
Megszűnik a biztosítás. Ezen kívül milyen következményekkel kell még számolnunk?
Függetlenül attól, hogy szándékosan, vagy csak figyelmetlenségből mulasztja el a szerződő fél a hatvan napot, lehetőség van újra biztosítást kötni a gépjárműre. Ez nem változtat a bonus-malus besoroláson, sőt még az éves biztosítási díj összegén sem, a díjnemfizetésnek ilyen következménye nem lesz. Azzal azonban számolni kell, hogy a biztosító a hatvan napra járó biztosítási díjat nem fogja elfelejteni vagy elengedni. Sőt! Fedezetlenségi díjat is ki fog szabni, aminek egységes a számítási képlete mindegyik biztosítónál. Az egy napra kiszámított díj – ha úgy tetszik pótdíj – mértéke azonban igen magas.
Sajnos előfordulhat, hogy csak figyelmetlenségből marad el a szerződő fél a hatvan napos határidőtől. Kellemetlen szituáció, ha mindez egy rendőri közúti ellenőrzés során derül ki. Érvényes biztosítás hiányában ugyanis szabálysértést követ el a szerződő fél, a rendőr helyszíni bírságot szabhat ki, vagy feljelentést tesz ellene.
További hátrány, hogy érvényes biztosítás hiányában a gépjárművet ideiglenes jelleggel kivonják a forgalomból. Bevonják a forgalmi engedélyt és értesítik a gépjárművet nyilvántartó hatóságot is, aki intézkedik az ideiglenes kivonásról. Ezek a jogkövetkezmények a fedezetlenségi díjtól függetlenek.
Rátérve az adatok kiadására az olvasó esetében. Jogos volt a biztosító eljárása?
Mind a jogszabályok, mind a vállalatok általános szerződési feltételei garanciákat tartalmaznak arra, hogy a szerződő és a biztosított adatait harmadik személy részére nem adhatják át az érintett hozzájárulása nélkül. A szerződéskötés során a rendelkezésre bocsátott adatokat csak célhoz kötötten és bizalmasan kezelheti a biztosító. Ezeket a különböző adatkezelési jogszabályok is biztosítják.
Nem minősül viszont az adatvédelem megszegésének a polgári jog adta jogcímek felhasználása, pl. az engedményezés vagy a faktoring megállapodás. A díjnemfizetéssel a biztosítónak egy érvényes és lejárt követelése keletkezik a szerződő féllel szemben.
Polgári jogilag nézve, a határidő elteltét követően – jelen esetben hatvan nap – a biztosító jogi úton érvényesítheti a fennálló tartozást a szerződővel szemben. Ezt sokszor egy megbízott jogi képviselő felszólító levéllel kezdi meg, de nincsen jogszabályi akadálya annak sem, hogy a biztosító a lejárt követelés átruházására egy szerződést kössön harmadik féllel. Engedményezést a legtöbb esetben.
Az adatkiadáshoz nem kell a szerződő hozzájárulása engedményezés esetén sem?
A jogszabály egyértelmű: engedményezéskor csak a jogelőd és a jogutód – tehát a biztosító és a behajtó cég – megegyezése szükséges, az adós – a szerződő fél – hozzájárulása nem. Fontos garancia azonban a tájékoztatási kötelezettség: az engedményezés tényéről írásban értesíteni kell az adóst, a hozzájárulására viszont nincsen szükség.
Mit tehet pl. az olvasó, ha már átkerült a követelés egy harmadik félhez? Vannak praktikus tanácsok az egész folyamat megelőzésére?
Ha a szerződő fél levelet kap egy harmadik személytől és abban nem térnek ki egyértelműen arra, hogy milyen jogcímen keresik meg őt, milyen jogcímen történt a követelés átruházása, úgy mindenképpen az iratok, különösen a követelés átruházásáról szóló szerződés bekérését javaslom: igazolja a harmadik személy a követelését és a hátterét!
A véletlenül elmaradt díjfizetés sokszor annak az eredménye, hogy az értesítési cím és lakóhely tévesen szerepel a biztosító adatbázisában. Az első legfontosabb lépcsőfok tehát az, hogy ha megváltozik a lakóhelye a szerződő félnek és nem tudja biztosan, hogy a leveleit valaki biztosan átveszi és továbbítja is neki, jelezze az adatváltozást az okmányirodán (kormányablak) kívül a különböző biztosítóknál is.
Amint valaki értesül a díjhátralékról, vagy már rögtön a biztosítási szerződés megszűnéséről, nem érdemes halogatni az utólagos befizetést. A fedezetlenségi díj napról napra nőni fog, azzal pedig nem lehet számolni, hogy a biztosító el fogja felejteni a biztosítási díjat beszedni az érintettől. Ugyanarra a gépjárműre a jövőre nézve pedig nem is fog tudni a szerződő új biztosítást kötni, ha korábbról díjhátralékot halmozott fel.
Nyitókép: Alapjárat
