Olvasónk nekitolatott egy parkoló autónak, de sokallja a megállapított kárösszeget. Mik a lehetőségek?

Olvasónk nekitolatott egy parkoló autónak, amelyen kisebb sérülés keletkezett. Az alábbi kérdést intézte hozzánk:

Decemberben, álló helyzetből indulva beletolattam a közvetlenül mögöttem parkoló autóba, amelynek lökhárítóját egy ponton érte az autóm vonóhorga, egy kb. 3 cm átmérőjű, 2 mm mély horpadást okozva a károsult autón. Szakszervizzel konzultáva szóban egy kb. 20 ezer Ft-os árat kaptam a javításra, melyet a biztosító felé ki akartam fizetni, hogy a kötelezőm biztosítási díja ne emelkedjen. Ehhez képest 259 556 Ft-os számlát kaptam a javításról. A sérült autón a károkozásom pillanatában már több helyen volt kisebb sérülés (de ezek közül is a legkisebb az általam okozott volt), feltételezem, hogy ezek is az én biztosításom terhére lettek megjavítva. A biztosítóval felvettem a kapcsolatot, de nálunk minden szépen le van papírozva, jogilag nem támadhatóan…

Mit tehetek ebben az esetben? Nyilvánvaló biztosítási csalást gyanítok a háttérben.

Az előzőek gyakran hallható tipikus mondatok és élethelyzetek, olvasóinktól is nem egy levelet kapunk a negatív tapasztalatokról. Már a D.A.S. jogászának közreműködésével készült cikkünk elején megjegyezzük, hogy a tipikus ügyintézési morálnak szerencsére nem a fenti példák felelnek meg. Viszont sosem tudhatjuk, hogy a biztosító mit, hogyan és mennyiért kalkulál, így akár kellemetlen meglepetések is érhetnek minket autó üzembentartóként.

Ki és miért találta ki ezt a biztosítást?!

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás célja az, hogy a biztosító helyettünk teljesítsen károkozásból eredő kártérítési igényeket, és hogy helytálljon az üzembentartó helyett, cserébe éves biztosítási díjat szed be. A biztosítási esemény (azaz a baleset) bejelentését követően az érintett autók biztosítói csatáznak egymással: igen gyakori eset, hogy a felelősséget nem ismeri el a vétkes sofőr, vagy ugyan elismeri, de a biztosító ennek ellenére mentesülésre hivatkozik, vagy úgynevezett kármegosztásra.

Ha autónkkal okozunk kárt más gépjárművében, a törvény erejénél fogva beáll a kötelező gépjármű-felelősségbiztosító helytállási kötelezettsége. A másik fél is felveszi a kapcsolatot a biztosítónkkal, egyeztetik az adatokat, és elkezdődik a kárügy intézése, a kárszemle, elkészül a javítási árkalkuláció.

Mi történik akkor, ha kárt okozunk?

Furcsa konstrukciónak tűnik, de annak ellenére, hogy fizetjük becsületesen az éves biztosítási díjat, a biztosító osztályozni fog minket: ha hosszú ideig balesetmentesek maradunk, úgy kedvező besorolást kapunk, de ha akár kis balesetet okozunk, a biztosító azt káreseménynek tekinti és ún. malus besorolásba kerülünk.

Mindkét esetet ő azzal „honorálja”, hogy kedvezőbb, vagy éppen kedvezőtlenebb díjtarifa besorolásba tesz minket. Emögött az az elv húzódik, hogy minél több balesetben vagyunk érintettek, annál nagyobb kockázatot jelentünk a biztosító szemszögéből, így a biztosítási díj is növekedni fog. Ez fordítva is így van.

Nem elég tehát, hogy módosul a fizetendő éves biztosítási díj egy kis koccanás következtében, emellett a saját autónkban keletkezett kár megtérítését is viselnünk kell.

Egyik olvasónk egy olyan esetről írt nekünk, amiben az egyébként kis horpadással járó tolatásból ránézésre pár tízezer forint kár keletkezett, a biztosítója viszont közel háromszázezer forintot fizetett ki a károsult félnek. Ez azért sem volt mindegy olvasónknak, mert kis összegnél vállalta volna a kár megtérítését, cserébe változatlan maradna a bonus-malus besorolás. Ilyen magas összegnél viszont már nem akarta saját maga megfizetni az okozott kárt.

Lehetséges ennyire benézni az okozott kár nagyságát?

Az a tétel sosem volt igaz, hogy a „biztosítónak mindig igaza van”. Félrecsúszhat a kár kalkulálásának pontossága, vagy gyakori eset, hogy az egyik kárszakértő többet-kevesebbet mond, mint a másik. A „szemmel láthatóan kis kár” tétel viszont ugyanúgy megbukott. Az autók felszereltsége, mechanikája és elektronikája a mai modellekben már annyira összetett és komplex dolog, hogy sokszor pitiáner karcolásokból, bagatell sérülésekből több százezres kárral kell szembenéznünk.

Ennek oka, hogy a javítás, vagy az alkatrész cseréje esetén olyan károkra is fény derül, ami a baleset után közvetlenül nem vehető észre, csak a javítás során. Erős szakkérdés (és nem jogi kérdés) lesz az, hogy a megbontás után felmerült károk ugyanabból a balesetből származnak-e. Amennyiben nem, úgy a biztosító mentesül a helytállási kötelezettsége alól, előszeretettel hivatkoznak is a „más kár” megnevezésre. A szakkérdéseket mindig egy másik szakértő megállapításaival tudjuk cáfolni.

Bonus-malus, a biztosítási díj emelkedése

Olvasónk esetében, ő egyértelműen sokallja a megállapított kárösszeget, szerinte a károsult autó korábbi sérüléseit is az ő biztosítása terhére fizette ki a biztosítója. Károkozóként ebben az esetben sajnos szűkek a lehetőségeink arra vonatkozóan, hogy a biztosítónkkal szemben fellépjünk (károsultként már más a helyzet!).

Amit tehetünk, hogy kifogásoljuk a kárösszeget, akár panaszt is tehetünk az eljárásban megállapított kárszemle eredménye, vagy az összegszerűség ellen. Emellett mindenképpen kérjük ki a biztosító kalkulációját és a kárfelvételi jegyzőkönyvet is, azt észrevételezzük. A biztosító részéről is fennáll az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség, így kéréseinknek eleget kell hogy tegyenek.

Megjegyezzük, hogy a baleset következtében a kedvezőtlenebb bonus-malus besorolás nem attól függ, hogy mekkora kár keletkezett. Önmagában kis baleset esetén is mínusz két osztályt lépünk hátra, ha a biztosító fizeti meg helyettünk a kárt. Ez annyiból releváns, hogy kis kárösszegű balesetnél valószínűleg jobban járunk, ha kifizetjük a kárt, és így nem változik a besorolásunk. Esetről esetre vizsgálandó, hogy a két megoldás közül melyikkel járunk jobban.

Fontos körülmény lesz az is, hogy a káreseményt követően olvasónk biztosítási díja emelkedni fog. A legjobb, amit ilyenkor tehetünk, hogy összehasonlítjuk több biztosító árajánlatát. Ugyanolyan feltételek és kárelőzmény mellett ugyanis nagy eltérések lehetnek az egyes biztosítók díjtételeinél. A korábbi besorolásunkat ugyan visszük tovább a következő biztosítóhoz, de még így is lehet jobban járunk, ha az éves fordulóra felmondjuk a biztosítási szerződést.

D.A.S. Jogszerviz