Megoszlanak a vélemények arról, hogy – főleg télvíz idején – ártunk vagy éppen segítjük az autó motorját azzal, hogy indulás előtt rövidebb-hosszabb ideig melegítjük azt. A műszaki kérdésen kívül azonban jogilag sem mehetünk el szó nélkül a téma mellett. Hiába, a jog olyan tud lenni, mint a fizika: mindenhol ott van…
Lehet, hogy nem egy forgalmas út mellett lakunk, a házunk fekvésétől függően így is könnyen megesik, hogy egy rossz szomszéd vagy egy arra bámészkodó indokolatlanul az ablakunk alatt járatja a motort, zavarva ezzel a mindennapi nyugalmunkat. A pöfékelés lehet visszatérően előforduló magatartás, de akár egy egyszeri alkalom után is számolhat az „elkövető” jogi következményekkel, cikkünkben ezeket részletezzük a D.A.S. jogászának közreműködésével.
Szükségtelenül zavaró magatartás
Számos magyar jogszabály védi a magánélethez és a pihenéshez való jogot, a nemzetközi egyezményekről nem is beszélve. A fenti jogaink sérelmekor a másik fél magatartását kell vizsgálnunk jogi szempontból. Igen, a reggeli ébresztőt fújó sofőr ugyan tulajdonosa a gépjárműnek és jogszerűen birtokolja azt, tevékenysége során egyetlen egy dologtól mindenképpen tartózkodnia kell, az pedig mások, különösen a szomszédok szükségtelen zavarása.
A fenti követelményt a Polgári Törvénykönyv írja elő mint általános korlátot a tulajdonosi és birtokosi jogaink gyakorlása során. Van olyan értelmezés, amely szerint sokkal nagyobb a védett kör a szomszédoknál: az az emberi környezet védelmére is kiterjed. Felmerül a kérdés, hogy kötelesek vagyunk eltűrni a rendszeres zaj- és levegőszennyezést?
Mit mond a bíróság?
A kérdéses zavarás birtokháborítást valósít meg, jogilag tehát a birtokvédelmi jogunkat gyakorolhatjuk. Miután sikertelenül próbáltuk meg megbeszélni az illetővel, hogy változtasson a szokásain, az első lépcsőfok, amin elindulhatunk a jegyző értesítése. A bejelentést követően a jegyző határoz a kérelem befogadásáról, ha annak helyt ad, határozatot hoz a kérdésben, és kötelezheti is a zavaró felet a tevékenysége abbahagyására. Szemben egy bírósági eljárással, a közjegyző gyors és hatékony eljárást folytat le, ez előnyként értékelendő.
A birtokvédelmi igényt polgári bíróság előtt is érvényesíthetjük. Ahogy azt egy korábbi döntésben megállapították,
fontos társadalmi érdek az emberre káros behatásokkal szembeni védekezés, ilyen káros hatások közé sorolható a zajártalom is. Kerülni kell minden olyan szükségtelen és indokolatlan zaj keltést, amely mások nyugalmát zavarja” [BH. 1975.3.117.]
A polgári jog tehát biztosítja a büdös és hangos motorjáratás elleni fellépési lehetőségünket, a jegyző vagy a bíróság ugyanakkor „kukacoskodó” is tud lenni. Ezalatt azt értjük, hogy az eljárás során megvizsgálják az összes körülményt, akár helyszíni szemlét is tarthatnak, számba veszik a másik fél magatartását is abból a szempontból, hogy nem tudja-e mellőzni a motorjáratást, vagy azt esetleg más helyen nem tudná elvégezni.
Megállapította a bíróság a szükségtelen zavarást akkor, amikor a felperes az alperes által üzemeltetett üzletből származó zajhatás, többek között motorzaj következtében a saját lakóépületét pihenésre nem tudta használni, lakóépületében a zajhatás miatt nem tudott aludni, a pihenés és alvás hiányában pedig az otthonában végzendő munkáját a csökkent koncentrációs és odafigyelési képesség folytán nehezítetten tudta elvégezni (Debreceni Törvényszék, P.21287/2006/24).
A fenti esetnél az összes szempontot figyelembe vette a bíróság, így a rendszerességet, a zajhatás és a lakóépület közötti távolságot, a zajterhelési határértéket stb. Nem tudjuk viszont egységesen kijelenteni, hogy a bíróság hasonló ügyekben egyértelműen kötelezni fogja a másik felet a zavarás megszüntetésére. Főleg, ha a motorzaj nem éri el jogi szempontból a szükségtelen zavaráshoz kellő mértéket, úgy kérelmünknek nem fog helyt adni.
Tehetünk feljelentést azért, mert bosszant bennünket a motor járatása?
„Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken […] indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el”.
A polgári jogi birtokvédelem mellett a büntető- és szabálysértési jog sem megy el csukott szemmel a potenciális zavarás mellett, ezt szolgálja a fent idézett csendháborítás szabálysértés. (Pontos jogszabályi hivatkozás: a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 195. §-a.)
Nyugati szomszédainknál és a tengerentúlon is vannak már olyan országok, ahol maximalizálják, hogy hány percig járathatjuk a motort, valahol magát a zaj- és környezetszennyezést is bírságolják jogszabály alapján. Magyarországon általános tilalom nincsen, az egyetlen kapaszkodónk a polgári jogi birtokvédelem mellett a csendháborítás esete.
Figyelmet kell fordítani az elbírálásnál arra, hogy a zajkeltés indokolt vagy indokolatlan volt-e, csakúgy mint a birtokvédelemnél. Az indokoltság meghatározásakor mindig vizsgálni kell a helyszínt, az időpontot és valamennyi további körülményt is.
Hasonlóan a birtokvédelemhez, a szabálysértési hatóság is minden esetet egyedileg, szubjektíven fog értékelni. Szintén vizsgálni fogják, hogy miért pont előttünk parkol a zajos autó, mennyire szükséges a zajt- és bűzt kifejtő magatartást kifejtenie, azt lehetne-e csökkenteni, vagy máshol megvalósítani.
Jobb egy sovány egyezség…
A birtokvédelem vagy a rendőrség igénybevétele előtt mindenképpen próbáljuk meg békésen rendezni a helyzetet: hívjuk fel a motort járató személyt a zavarásra, hogy az rendszeresen, szükségtelenül akadályozza a pihenésünket. Amennyiben többszöri alkalomra sem hajlandó az érintett változtatni magatartásán, úgy jogi útra a fenti módokon tudjuk terelni magánszféránk sérelmét.
A jogalkotó nem tart indokoltnak külön szabályozást, cikkünk megjelenéséig nem került beadásra jogszabály javaslat ebben a kérdéskörben. A jegyzői és bírósági határozatok alacsony számából pedig arra következtetünk, hogy emberi toleranciával igenis rendezhető a zavaró helyzet.
