Olvasónk furcsa kérdéssel állt elő, a szakjogász pedig válaszol.
„Kedves Alapjárat!
A feleségemet vittem be a kórházba aznap, amelyik napon kaptam egy csekket gyorshajtásról. Kérelmezhetem-e a büntetésem mérséklését, ha tudom bizonyítani, hogy tényleg aznap szült a feleségem?
Köszönöm a választ:
József"
A kérdésre dr. Krizsán Zoltán, a D.A.S. szakjogásza válszolt:
A gyorshajtás egy ún. objektív felelősségen alapuló közigazgatási szabályszegést valósít meg. Ez azért lényeges, mert nem a gépjárművet vezető személy „érdekli” a hatóságot, hanem maga a gépjármű, a rendszám alapján fognak eljutni a nyilvántartásban szereplő üzemben tartóhoz és megküldeni neki a bírságról a csekket.
A jogszabályi háttér és az eljárás is más, mint az ún. szubjektív felelősséget tartalmazó szabálysértések és szabálysértési eljárások körénél. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ezeknél nagyobb lehetőség van a mentesülésre, a jogorvoslati lehetőségekre. Közigazgatási szabályszegéseknél azonban csak nagyon szűk körben ad kibúvót a jogszabály az elkövetett – és be is bizonyított – szabályszegések esetén.
A közúti közlekedésről szóló törvény négy esetben mentesíti az üzembentartót:
- a jogszabály engedélye,
- ha a gépjárművet használatba adta az üzembentartó és ez a személy ezt igazolja,
- össztömeg túllépés esetén, ha a jármű-tömegbizonylat kiállítója igazolást ad be, illetve
- ha a gépjármű – a szabályszegés időpontját megelőzően – jogellenesen került ki az üzembentartó birtokából, azaz pl. ellopták, és ezt a rendőrségen bejelentették.
A jogszabály szövege alapján meg kell jegyezni, hogy ezek nem minősülnek méltányossági eseteknek, főleg hogy két esetben csak az üzembentartó mentesül a bírság megfizetése alól, a bírságot azonban a megnevezett – és felelősséget vállaló – harmadik személy meg kell fizesse.
A közigazgatási bírságot méltányossági alapon elengedni vagy mérsékelni nem tudja az azt kiszabó hatóság, méghozzá azért, mert a jogszabály nem ad mérlegelési hatáskört erre az elsőfokú hatóságnak. Ezzel ellentétben a szabálysértési törvény külön részletezi és elismeri az elkövető méltányossághoz való jogát, a szabálysértéseknél már beszélhetünk különös méltánylást érdemlő esetek értékeléséről.
Erkölcsileg teljesen érthető, hogy az olvasó esetében, vagy pl. ha az érintett szociális helyzete indokolja, esetleg az elkövetett cselekmény veszélyességének csekély foka alapján a hatóság tegyen egyedi elbírálást hivatalból vagy kérelemre, erre azonban nincsen lehetőség közigazgatási szabályszegéseknél, nincsen jogalap a jogszabály alapján.
Annyi „engedményt” ad egy kormányrendelet, hogy a közigazgatási bírság részletekben történő teljesítését, illetve a teljesítési határidő módosítását (fizetési kedvezmény) lehet kérelmezni, amennyiben az elkövetőn kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. Ezen kérelem beadásával együtt igazolási kérelmet is csatolni kell, pusztán bemondásra tehát a hatóság el fogja utasítani a fizetési kedvezmény kérelmet.
Sajnos, ha tudja is bizonyítani az olvasó, hogy sietnie kellett a kórházba, ez még nem fogja mentesíteni őt a közigazgatási szabályszegési bírság megfizetése alól. Ez független attól is, hogy például csak nagyon kis sebességgel lépte túl a megengedett határt.