Nem mindegy, hogy kinek adod el használt autódat. A rendszer tartalmaz veszélyeket, gyengeségeket - de mire is kell figyelni gépjármű-átíráskor?
Jogi fórumokat böngészve, szinte mindennaposnak tűnnek az át nem íratott autók körüli problémák. Pedig csak néhány egyszerű szabályt kell szem előtt tartani, hogy zökkenőmentesen menjen a gépjármű-átírás. Pontos adminisztráció szükséges, és elég sok pénz, de ha nem cselekszel megfelelően, a járművet a hatóság ki is vonhatja a forgalomból. A jogszabályok sajnos elég bonyolultak, a jármű tulajdonjogának átírását kilenc különböző törvény és rendelet szabályozza.
A gépjármű-átírás veszélyei
Az első példában a vevő nem íratta át a saját nevére a vásárolt autót, így a volt tulaj, László, a mai napig kapja a büntetéseket, parkolási bírságokat. A kormányhivatalnál ugyan bejelentette, de a rendszer tehetetlen az ügyben. Az eladást követően a rendőrségtől kapta az első, gyorshajtás miatti 30 ezer forintos büntetést. Itt még viszonylag simán megoldódtak a dolgok, a rendőrségnek elküldte az adásvételit és a kormányhivatali bejelentés másolatát. Ez után parkolási társaságoktól érkeztek a büntetések. Az első adag parkolási pótdíjra benyújtott panaszt elfogadta a társaság, a következő csomag esetében már nem léptek az ügyben, nem törölték a pótdíjat. A szenvedő fél tovább kutakodott, és kiderült, hogy az autót addigra újra levizsgáztatták, így érvényes műszakival rendelkezik. Kérdés, hogy hogyan volt erre képes a vevő, ha nem íratta át a nevére a járművet, bár Magyarországon bármi megtörténhet. Lászlót a lakhelye szerinti kormányhivatal átirányította a vevőhöz tartozó hivatalba, ahol arról tájékoztatták, hogy már megszületett a határozat, amit postáztak. Ám amíg az új tulaj nem jelenti be a vásárlást, addig nem írják át a nevére az autót, így továbbra is László kapja majd a csekkeket és rá marad az adásvételi igazolások küldözgetése, bejelentgetése a kormányhivatalnak. Négy hónappal az adásvétel után a kormányhivatal ideiglenesen bevonta az autót a forgalomból, a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Az eset egyébként nem egyedi. 2009-ben például Sopronban, egy idős hölgy adta el Lada gépkocsiját, pár hónapra rá pedig, kapta a parkolási büntetések csekkjeit. Egy autókereskedőnek adta el, szabályos adásvételi szerződéssel, ő viszont tovább adta egy harmadik személynek, aki nem íratta át a kocsit a saját nevére. A hölgy telefonon próbálta orvosolni a helyzetet, de csak annyit mondtak, hogy ne fizesse be a csekkeket és küldje el az adásvételi szerződés másolatát. Sajnos az asszony az autó eladását követő 15 napon belül nem kereste fel az okmányirodát az adásvételi szerződéssel. Ez a lépést azonban pótolni lehet, ilyenkor az eladás tényét bejegyzik a nyilvántartásba, és az értékesített, de az új tulajdonos által át nem íratott járművet kivonják a forgalomból. Sopron környékén minden hónapban akad egy-két ilyen ügy. Az átírást elmulasztó vevő az APEH-től mulasztási bírságra számíthatott, az idős hölgy pedig fellebbezhetett a bírságokkal kapcsolatban, mivel nem ő volt a gépkocsi tulajdonosa, amikor a bírságokat kiszabták. Egy hasonló Totalcaros történetben az ügyvéd csak azt tanácsolta, hogy az eladó jelentse be a kormányhivatalnál, hogy nem írták át az autót a vevő nevére, és akkor majd kivonják a gépkocsit a forgalomból. Addig is az érkező bírságokat nem kell befizetni, hanem el kell juttatni az adásvétel és a kormányhivatalnál tett bejelentés másolatát a bírságolónak.2017-es gépjármű-átírás szabályai
Az adásvételi szerződés keltétől számítva 15 naptári napon belül kell az átírásnak megtörténnie. Ha a vevő kicsúszik ebből a határidőből, akkor számíthat szabálysértési eljárásra. A késedelem miatti mulasztási bírságot a NAV fogja beszedni a késlekedőtől. Az eladónak is be kell jelentenie a tulajdonosváltást az okmányirodában, méghozzá a szerződés keltétől számított 8 napon belül. A KGFB felmondása is az eladó kötelezettségei közé tartozik. A hatóság kivonhatja az autót a forgalomból, ha az új tulaj határidőre nem íratta át az autót. A legfontosabb dokumentum az adásvételi szerződés, kizárólag a teljes bizonyító erejű magánokirat formájában elkészített szerződéseket fogadják el.Az adásvételi szerződésen szerepelnie kell a következő adatoknak:
- Ingyenes, vagy visszterhes a tulajdonjog átruházás – azaz kap-e pénzt az eladó
- Jármű valamennyi fontos azonosítója
- Eladó és a vevő adatai
- Forgalmi engedély és a törzskönyv sorszáma
- Szerződés hatálybalépésének napja
- Feleknek nyilatkozniuk kell, hogy a feltételeket megértették, s mindketten teljesíteni fogják a bejelentési kötelezettségüket
- Szerződést alá kell írnia az eladónak és vevőnek, továbbá két tanúnak
Átírás előtti feladatok:
A szerződés birtokában még nem mehet a vevő az okmányirodába, két feladata van:- Meg kell kötnie a KGFB-t
- El kell végeztetnie az eredetiségvizsgálatot
Milyen okmányok kellenek az átíráshoz?
- Megkötött adás-vételi szerződés
- Biztosítás megkötését igazoló irat
- Elvégzett eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozat
- Forgalmi engedély
- Törzskönyv
- Átírási illeték befizetéséről szóló igazolás
A személyautó-átírás költségei:
Az átírás költségeihez kell sorolnunk az elvégzendő eredetiségvizsgálat díját is. Személygépkocsi esetén a vizsgálat díja a motor-űrtartalomtól is függ:- 1400 ccm-ig 17.000 forint
- 1401 ccm között 18.500 forint
- 2001 ccm-től 20.000 forint
