A dugókat senki sem szereti, mégis gyakran alakulnak ki. Mi a leggyakoribb oka ennek, és mit lehet tenni az ellen, hogy kevesebb legyen belőlük?
A dugók viszonylag új keletű problémának számítanak, hiszen több évtizeddel ezelőtt még nem volt annyi autó a forgalomban, hogy komoly forgalmi problémák alakuljanak ki, később persze ez gyorsan megváltozott. A forgalmi dugók vizsgálatának van egy magyar vonatkozása is, ugyanis egy matematikai alapokon lévő vizsgálat indult annak feltérképezésére.
A BME Műszaki Mechanika Tanszékén diplomázott, most 28 éves dr. Orosz Gábor tudott újat mutatni a témában: konzulensével, dr. Stépán Gáborral és a Bristol Egyetem kutatóival, Eddie Wilsonnal és Bernd Krauskopffal karöltve végzett kutatásuk eredményét egy neves brit szakmai lap, a Proceedings of the Royal Society is hírül adta. Külön siker, hogy elméletüket az USA-ban is tanulmányozták és autópálya építéseknél figyelembe fogják majd venni, illetve veszik.
A magyar szakemberek elsősorban azt vizsgálták, hogy hogyan is lehet úgy dugó, hogy látszólag nem történt semmi érdemleges, például baleset, kidőlt fa, extrém időjárási vagy útviszonyok. Nos, egy dugó sokkal könnyebben is kialakulhat, mint azt az ember gondolná, és nem is kell hozzá túlságosan forgalmas út. Egy komoly lassítás, ami rosszkor, rossz időben történik elég lehet egy jelentős kocsisor kialakulásához. Ha például 130-cal megy valaki, és lelassít 100-ra vagy 90-re, akkor jó eséllyel fog mögötte dugó kialakulni.
"Aki először fékez így, nyilván nem lesz a dugó részese, megy tovább, és visszagyorsít. De kilométerekkel mögötte szinte biztosan dugó alakul ki" – véli dr. Orosz Gábor.A ma már sok autóban megtalálható intelligens tempomat rendszerek segíthetnek a dugók elkerülésében, ugyanis az autó sebességét képesek úgy beállítani és távolságot tartani, hogy az ne lassítsa - akadályozza jelentősen a forgalmat és minden résztvevő egyenletesen tudjon haladni. Érdemes néhány szót ejteni a nagyvárosi dugókról is, Budapesten egy felmérés szerint az átlagsebesség a kritikus órákban 15 km/h körül alakul, ami már önmagában komolyabb torlódásokhoz és araszoláshoz vezet. Két legfőbb ok egy városon belüli dugó kialakulásához, egyrészről, hogy csökken az adott út vagy útszakasz áteresztőképessége és folyamatosan növekszik a forgalom. Továbbá fontos tényező, hogy hogyan is közlekednek az emberek. Helytelen magatartás esetén könnyedén alakul ki dugó, gyakori ok például, ha túl közel kerül egy autó az előtte lévőhöz és hirtelen kell egy nagyot fékeznie, ezáltal a mögötte haladók is nagyot fognak fékezni. Nagy gond a folyamatos sávváltás, ez ugye az egyén gyorsabb haladása érdekében történik, de könnyen dugó lehet belőle. De az is előfordulhat, hogy lassú, araszoló forgalomban valaki a követési távolságot akarja tartani, közben pedig mögötte feltorlódnak az autók. Ebből a néhány egyszerű példából is rá lehet jönni, hogy te magad is mennyi mindent tudsz tenni ez ellen. Az is veszélyt jelent, ha egy sor autó szépen és egyenletesen halad, nagyjából azonos tempóval, ám figyelem kihagyás esetén történik egy komolyabb fékezés, vagy sávváltás, ami megzavarja a forgalmat és már ki is alakult a torlódás. Erre a példára egyébként még egy kísérletet is elvégeztek. Akárhogy is, sokat számít az autózás szokása is. Van, hogy tömegközlekedéssel vagy biciklivel, esetleg gyalogosan is könnyen elérhető egy lokáció, valamiért mégis az autó lesz a befutó. Ez a téma egy külön cikket érdemelne, de egy amerikai kutatás szerint ha például Bostonban 1%-kal kevesebben mennének autóval és választanának más közlekedési eszközt, több mint 15%-os könnyítést jelentenének a forgalomnak. Persze ez nem Budapestre mérték, de az arány hasonló lehet. Megoldást nem könnyű találni a problémára a sokrétűsége miatt. Egy nagyváros úthálózata az elképesztő méreteket ölt, szerteágazó és sok az összefüggés. Sok minden múlik a lámpák beállításain, hogy mennyire akarják tehermentesíteni a központot, vagy kedvezni a tömegközlekedésnek, s nem megfeledkezve a gyalogosokról sem. Autópályán és városban is nagyon fontos a technikára hagyatkozni és olyan intelligens rendszereket fejleszteni, melyek a forgalmat megfelelő módon képesek figyelni és irányítani. Az is sokat segíthet, ha egyre és egyre többen használnának olyan alkalmazásokat, amik közösségi alapon működnek és azonnali információt nyújtanak. Addig is törekedni kell az állandó sebesség lehetőség szerinti betartására, sávok figyelésére. Érdemes kicsit türelmesnek maradni, így sokszor többet lehet nyerni, mint veszíteni. Forrás:
