“A Jooble alapítói megépítették a világ második legnagyobb állásgyűjtő weboldalát. Jelenleg pedig azon dolgoznak, hogy érthetővé és elérhetővé tegyék a rendszert a pincérek és építőmunkások számára” - írja a Forbes.
Roman Prokofjev egy egész univerzumot nyitott meg önmaga és a vállalkozás számára – a „kékgalléros munkások” világát.
Roman Prokofjev, aki Mikolajivból származik, részt vett két ikonikus informatikai cég létrehozásában. A 2000-es évek elején Ekaterina Kostereva Terrasoftjának egyik első programozója volt, majd elindította a Jooble-t, az állásgyűjtő portált. A weboldalt 2022-ben naponta közel 2 millióan keresik fel a világ 71 országából, csak Budapest V. kerületében 132 állásajánlat található. A több mint 500 főt foglalkoztató cég a második helyen áll az álláshirdetések összesítése terén - csak a több milliárd dolláros forgalmú amerikai-japán óriáscég, az Indeed előzi meg. Az új feladat az üzlet radikális diverzifikálása az értékesítés fő áramlásának megállítása nélkül.
A Jooble alapítói - Roman Prokofjev (36) és Jevhen Szobakarjov (36) - iskola óta barátok. Pontosabban a Kherson Fizikai és Műszaki Líceumból. Egyik nap ebéd közben Szobakarjov azt javasolta egy barátjának, hogy hozzanak létre egy hírgyűjtőt. Prokofjev, aki nem olvassa a híreket, és új vállalkozása toborzásával küszködött, azzal érvelt, hogy jövedelmezőbb lenne segíteni a cégeknek betölteni a megüresedett pozícióikat. Alig fél év alatt megjelent egy működő weboldal.
Amikor beütött a 2008-as válság, egy konyhai beszélgetés mentette meg a csapongó Jooble-t a bezárástól. A partnerek úgy döntöttek, hogy a külföldi piacra lépés az utolsó esély a cég számára.
A portál működésében nincs semmi bonyolult – „egyszerű és világos dolog” – mondja Prokofjev. A portál több ezer forrásból gyűjti össze a hirdetéseket egy fedél alá, és a felhasználó számára kényelmes termékké alakítja. Annak érdekében, hogy ne rohangáljon több tucat oldal között, a felhasználó egy helyen szűrheti az állásajánlatokat, és egy pozícióra kattintva a munkáltató oldalára vagy egy partneroldalra, például a HeadHunterre léphet. A Jooble pénzt keresett ezzel a kattintással, hatalmas forgalmat bonyolítva le. "A modell elsősorban az apróhirdetési oldalak számára előnyös” - magyarázza Prokofjev. "Minden cent után, amit kaptunk, 10-et fizettek."
A Jooble-nak is mindig volt elég pénze: a startup az indulás után hat hónappal kezdett működési nyereséget kapni, és azóta mindig többet keresett, mint amennyit elköltött. A takarékosság alapítóinak vérében van. Eleinte Szobakarjov fizetése a Jooble-nál 3000 hrivnya volt, ennek felét lakásbérlésre költötték. „Ahhoz, hogy ilyen körülmények között ne hagyjuk fel a vállalkozást, szükség van egy rendszerformáló instrukcióra, a megalkotott vízió megértésére” – mondja a vállalkozó. A Jooble sokáig főleg fiatalokat foglalkoztatott, a cég továbbra is a saját szerverein tárol minden adatot, és nem a Google vagy az Amazon felhőjében.
Mi a következő lépés? A Jooble alapítói a személyzeti rést keresik, vagyis igény szerint biztosítanak munkaerőt. "Ideális esetben a cég csak azt mondja meg, hány emberre és milyen időszakra van szüksége, a többi kérdést pedig egy számla kiállítása után mi zárjuk le” - írja le Prokofjev jövőképét. Az Indeedet birtokló Recruit Holding évente több mint 10 milliárd dollárt keres személyzet toborzásából. Egy másik ötlet az, hogy végigkíséri a munkavállalót karrierje során, és megmondja neki, hogy mikor érdemes előléptetést kérnie vagy munkahelyet váltania. „Kilépési pont nélküli belépési ponttá kell válni” – mondja Szobakarjov.
