Bimmer Dávid vesz, gondol és épít, újra és újra, természetesen
BMW-t. Beszélgetésünk során sok minden szóba került, ami a márka és az azt körülvevő rajongás övez, s természetesen azok az autók is fókuszban, melyeket sok-sok éve ő maga épít fel. Nem kevés pénzt, időt és energiát igényel mindez, de a végtermék minden esetben valami egészen különleges.
Mit kell tudni rólad, s mióta van kapcsolat közted és a BMW-k között?
Bimmer Dávid: Autófanatikus vagyok. 12 évvel ezelőtt, 17 éves koromban szereztem meg a jogsit. Első kocsim egy 2006-os évjáratú
Citroen volt, majd lecseréltem egy ’88-as E30 kabrióra. Nagyon megszerettem, sokkal jobban éreztem benne magam, mint a 2006-os autóban. Nem vagyok olyan BMW-s, aki lenézi a többi autót. Van egy Nissan S13-as autóm is, mivel kedvelem a vérbeli
japán autókat is.
Hogyan kezdődött az autók átalakítása?
Bimmer Dávid: Különösebb célja nem volt, vettem rá
KESKIN alufelnit, kis lámpa, kis matrica, kis futómű. Az évek alatt egyre jobban beleéltem magam, Csillag Peti barátom sok mindenre megtanított, és fejlődni akartam, szóval minden egyes szava ragadt rám. Aztán ahogy egyre többet tudtam, úgy elkezdtem magamnak csinálni. Van egy főnök, akitől a mai napig tanulok, de a munka nagy része már az enyém.
Miért nem új BMW-t veszel, miért vonz ennyire az építés?
Bimmer Dávid: 14 éves voltam, amikor meglett a jogsim robogóra. Elkezdtünk robogókat építeni, szépíteni, a külsőség mellett a
motorerőn is fejlesztettünk. Ez a szenvedély az építés során aztán megmaradt az autókra is, ebből fakadóan nem vágytam új autóra, mindig az építés volt a fő motivációm.
Létezik szerinted BMW-s szubkultúra?
Bimmer Dávid: Ha létezik is, az nagyon szűk réteg. A BMW-sek 80%-a magamutogatós és szerintem 20%, aki valóban szívből rajong a márkáért. Én nem mondok ilyeneket, hogy testvér vagy, ha neked is BMW-d van, ők szerintem a 80%. Én elsősorban az autókat szeretem, s csak utána a
BMW-t.
Melyik volt az első emlékezetes építésed a BMW-k közül?
Bimmer Dávid: Az első, amihez jelentősen hozzányúltam egy military zöld kompakt volt. Úgy voltam vele, hogy amit lehet, őrizzünk meg gyári állapotában, de hát nem jött össze. A 90%-hoz hozzányúltam. Néhányan mondták, hogy a kompakt az nem is BMW és hasonlók… Miután elkészült, sokaknak megtetszett és elismerték, amit csináltam. Azt hiszem megtörtem a kompakt nem BMW szindrómát. Azóta volt kupé és kabrió is.
Hol találkozhattak veled és az autókkal először?
Bimmer Dávid: A HAN’s garázsban találkozhattak velem először, volt néhány csapat, akikhez tartoztam, nem BMW-s, hanem autós csapathoz. Korábban vonzott a találkozókra járás, pár éve, de azóta már nem megyek sehova. Arról van csak szó, hogy kinek több a pénze és stb.
AMTS-re megyek csak, a zöld kompakttal 3 díjat is nyertem és megjelent egy magazinban is.
Milyen autón dolgozol jelenleg?
Bimmer Dávid: Amin most dolgozok, az egy E36-os 320-as BMW. Újra lett fényezve, a belseje is ki lett szedve és a saját ízlésemre formáltam. Ha nem rajonganék ennyire a dizájnért, akkor tök jó pályaautó lehetne belőle, az erő megvan benne.
Sorhatos turbo motor, drifthez is jó lenne. Én azt szeretem, ha szép, próbálkoztam a
drifttel korábban, de nem jött be annyira, abba is hagytam. Jobban érdekel, hogy ez meg az hogy néz ki és jól mutasson, rajongok a felnikért.
Mesélj kicsit a felnikről, mik a kedvenceid és mit tartasz szem előtt, mikor választasz?
Bimmer Dávid: Mindig is szerettem őket, mint nőknek az ékszer, nekem olyan a felni. Mindig is kerestem a ritkaságokat, aztán megismertem őket. OZ Futura,
BBS RS, talán ezek voltak mindig is a nagy kedvenceim. Ma már kicsit elveszett bennem a varázs, de volt, ami megdobogtatta a szívem és nehezen váltam meg tőle. Nemrég volt egy 17-es RS, az nagyon nagy kedvenc volt, de ismerős vette meg, hát kiharcolta. Pár könnycseppet ejtettem utána, de ez már a múlté persze, előre tekintek.
A bütykölés érdekelt igazából mindig, hogy valami újat építsek és alkossak, ennek szerves része a felni, ami mégis sokat számít az esztétikán és ez nekem nagyon fontos.
Mi az autóid sorsa miután elkészülnek?
Bimmer Dávid: Sajnos gyorsan megunom őket és túl kell adnom rajtuk. Kis ideig használom őket, és egyszerűen megunom. Van néhány, amit nem szeretnék eladni, ezeket letakarom, hogy ne legyenek szem előtt. Ilyenkor rájuk nézek néha és nagyon tetszik, kicsit furán hangzik, de én így vagyok ezzel. Eladás előtt visszarakom a gyári dolgokat a kocsiba, annyi pénzért eladni nem tudom, hogy keressek rajta, nem is ez a lényeg.
Próbáltál már az újabb évjáratú BMW-k közül?
Bimmer Dávid: Nem igazán, mert nincs olyan ismerősöm, akinek lenne. A 2000-es évek után elvesztettem a fonalat, nem is nagyon tetszenek. Régebben megvolt az autók formája, most sétálsz egy parkolóban és ha kitakarod az emblémákat, szinte az összes ugyanúgy néz ki. Beleértve a BMW-t, Mercedest és minden mást is a noname márkákkal együtt.
Ha kapnék egy
vadiúj BMW-t az első dolgom az lenne, hogy eladom és abból a pénzből fejleszteném a garázst a szerszámokat és vennék pár darab ’80-as, ’90-es évekbeli autót belőle, tényleg nem kéne az új, nincs varázsa számomra.
Külföldön jártál már hasonló garázsokban? Érdekel, hogy ott hogyan viszonyulnak az építéshez?
Bimmer Dávid: Nagyon érdekel, szívesen megnézném ott mennyiben más, mit csinálnak másképp és hogyan. Sajnos még nem volt ilyenre lehetőségem, de bízom benne, hogy majd egyszer, hamarosan lesz…
Foglalkoztat esetleg brand építés, hogy szélesebb körben megismerjék a munkád?
Bimmer Dávid: Nem foglalkoztat, ezekkel az autókkal nem lehet
csajozni szerintem, nem nyújtja egy új autó élményét, sokan a hangot sem bírnák… Én csak magamnak dolgozok, és szeretném folytatni a bütykölést és mindig valami új dizájnt kitalálni.
Még egy zárógondolat a BMW-kről, hagyott már cserben?
Bimmer Dávid: Persze, volt már, hogy cserben hagyott. De ezeket még meg lehet szerelni az út szélén, az újakat már nem, hozzá sem tudsz férni a motorhoz, semmihez. De melyik autó nem hagyott már cserben. Plusz ne felejtsük el, hogy amiken én dolgozom, van, hogy 30 évesek.
Zárógondolatként pedig: Minden BMW-n van index, csak tudni kell használni!
Az interjút készítette: Porkoláb Bence
