2017. június 23. | 17:47

Itt a versenyló persze képletes, de ha nincs az a „cavallino rampante” (ágaskodó ló) és Enzo Ferrari se olyan arrogáns, ma eggyel kevesebb sportkocsi-gyártó lenne

Bár nem ló, nem lehet szó nélkül elmenni a világra gyakorolt hatása mellett, ha a Lamborghini név előjön. És persze sokan nem is tudják, hogy (igaz, áttételesen), de mégis hogy inspirálta a ló és az azt címerül választó Enzo Ferrari a most már legendás, de akkoriban még korántsem ilyen híres Ferruccio Lamborghinit.
Mind Lamborghini: a Countach, a Miura, a traktor és Ferruccio is

Ferruccio Elio Arturo Lamborghini 1916-ban született Centoban, Emilia-Rognana tartományban, Észak-Olaszországban egy parasztcsaládban, ez meghatározó volt egész életére nézve. Már fiatalon apja traktorát szerelgette, majd miután idősebb lett, gépészmérnöknek tanult. 1940-ben csatlakozott az olasz légierőhöz, a Regia Aeronautica Italianahoz, ahol szerelőként szolgált a rodoszi olasz bázison, majd miután a britek elfoglalták a szigetet, hadifogságba került, ahonnan csak egy év múlva szabadult. A háború után felismerte, hogy mekkora szüksége van Olaszországnak egy mezőgazdasági-ipari megújulásra és a korábbi háborús szállítójárművekből származó motorokkal kezdett foglalkozni, azokat traktorokba építve. Ezek voltak a „Carioca” traktorok, aminek sikere nyomán megalapította a Lamborghini Trattorit. A Lamborghini traktorok kiváló minőségükről voltak híresek, így ezzel együtt felfelé ívelt Ferruccio élete is, aki egy idő után nem csak traktorokkal kezdett foglalkozni, hanem légkondicionálókkal, olajkályhákkal és hajókkal. Ekkor még szó sem volt arról, hogy egyszer valaha is autót fog gyártani.
Ferruccio Lamborghini, egy dupla V12-es motoros SC2-es motorcsónakban

Ferruccio mindig is szerette az autókat, korábban meg is próbálkozott egy átalakított Fiat 500-assal versenyezni, bár azzal balesetet szenvedett, így lemondott a további versenyzésről. Idő után jól menő vállalkozásainak köszönhetően eljutott arra a szintre, hogy minden nap másik autót használt, a kor olasz csodáit, Lanciat, Alfa Romeot, de Mercedes-Benz 300SL és Jaguar E-type is állt a garázsában. Persze kapcsolatba került a Ferrarival is, 1958-ban Maranelloba utazott, hogy megvásároljon egy Ferrari 250GT-t, amivel aztán nem igazán volt megelégedve, pontosabban alapvetően jó autónak tartotta a Ferrarikat, de roppant hangosak voltak az ízlésének, valamint a beltér kidolgozottsága is hagyott némi kívánnivalót szerinte.
Enzo Ferrari érdekes módon inspirálta az autós társadalmat: szinte kivétel nélkül utálták stílusa miatt, pedig itt milyen jól elvan a 330 GT előtt a kutyával

Ezek mellett a Ferrari azon szokása se tetszett neki, hogy Maranelloba kellett vinni szervizelni az autóikat, amikre elég gyakran került sor, hála a nem éppen jól kivitelezett váltó miatt. Maranelloban persze a technikai háttérről nem adtak felvilágosítást, azonban Ferrucciot annyira zavarta a váltó állapota, hogy végül átnézette a saját mérnökeivel, módosított is rajta. Ez még rendben is volna, azonban módosító javaslataival megkereste magát Enzo Ferrarit is, aki enyhén szólva nehezményezte, hogy Ferruccio Lamborghini javítani akart a Ferrarikon. Olyannyira, hogy kerek-perec kijelentette, egy traktorgyáros ne szóljon bele, hogyan kell sportkocsikat építeni, menjen csak vissza a traktorjaihoz. Ez volt az a pillanat, amikor az ágaskodó ló felingerelte a bikát, amelyet címerül választott magának Lamborghini és kevés kivételtől eltekintve innentől mindegyik autója híres bikák neveit kapta. 1962-ben megalapította az Automobili Lamborghinit, minden más ezután történelem. És mindent egy ágaskodó ló inspirált.
A Lamborghini-bika és mellette Ferruccio Lamborghini aláírása

  Ajánlott oldal: Forrás:

Prémium termékeket vagy szolgáltatást kínál a cége?

Amennyiben Ön is olyan klub vagy cég tulajdonosa, amely prémium termékeket vagy szolgáltatást értékesít, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot az info@alapjarat.hu címen vagy a +36-20-299-58-30-as telefonszámon.
Ha tetszett az írás, kérlek oszd meg a Facebookon! Köszönöm!