Biztos vagyok benne, hogy sok-sok autómániás ugyanúgy ápolgatja, szeretgeti, szerelgeti, életre pofozza, vagy tartja életben az autóját, mint ahogy Én teszem 2016 augusztusa óta.
Az ilyen utcai-projekt vagy teljesen projekt autók esetében mindenkinek van bakancslistája, hogy mi az, amit még szeretne megcsinálni az autón és mi az, amire később használni szeretné. Az én történetem - ahogy említettem is - 2016 nyarának végén kezdődött. A rendkívül döcögős kezdet után 2017 márciusára legálisan is tudtam a kis Madzaggal utcán közlekedni. Nem mennék bele nagyon mélyen, miért telt ennyi időbe magyar papírokat szerezni az egyébként Németországból adoptált roadsteremre, egy agybaj volt az egész, egy agybaj még mindig az egész.
A jövőhétbe is belekötnek és minden, amitől szerinted stabilabb és biztonságosabb az autód, a KPM szerint törvényellenes bűncselekmény, és egyébként is hogy mered!? Egy tanácsom azért van, ne akarj porig ültetett 20 éves japán autót Magyarországon regisztrálni. Ne csináld.
Úgysem hagyják, de legalább elbukhatsz egy csomó pénzt, mert nem ám vizsga előtt szólnak, hogy nem lesz ez így jó te hülye gyerek! Csak nemes egyszerűséggel megbukik a kocsid. Ha mákod van, akivel intézteted rád szól, hogy ne is erőlködj, akkor megúszod a luftos vizsgadíjat.
Szóval a lényeg, hogy ha vannak is elvetemültebb terveid az autóddal, azt semmiképp se a papírozás előtt kivitelezd, és ha egy mód van rá, ne is vegyél félig készre épített autót. Nem azért, mert rossz, hanem azért, mert itt egyszerűen nem-lehet-lepapíroztatni. Ha mégis úgy döntesz, hogy nem gyári kocsit veszel, akkor készülj fel rá, hogy az összes gyári alkatrészt be kell szerezd és ki kell cseréld vizsgáztatás előtt. Biztos jó buli egy motor swap-os vizsga itthon, bele sem merek gondolni.
Na tehát a rövid és kissé keserű bevezetés után szeretnék rátérni arra, hogy miért nem bántam meg még a nehézségek ellenére sem a döntésem, hogy MX-5-öt vásárolok. Az első és legfontosabb dolog egy Miata esetében, hogy egyszerűen nagyon király. Még akkor is ha gyári. Ez a mosolygós autó a Te fejedre is mindig mosolyt csal, ha nem vagy nagyobb mint 180 cm még kényelmesnek is mondható.
Én nem vagyok, úgyhogy nagyon szeretem. A váltó, a futómű, a súlyelosztás, a tömegközéppont, az aerodinamika, a hajtás és minden de tényleg minden jó úgy is ahogy a szalagról lejön, de nem elhanyagolható az sem, hogy mennyi lehetőség van még ebben a gyufásdoboz méretű kocsiban.
A most következő bakancslistám, a megvalósulni vágyó módosításokat, írja le, amit szeretnék lehetőségeimhez mérten minél hamarabb elérni. Jelen állapotában a kis autónak hengerproblémái vannak, 20 évesen, meg 270 ezer kilométer körül úgy döntött, hogy füstöl, mint a gyárkémény hideg indításkor, az olaj meg jobban fogy, mint egy thai masszázs szalonban. Így az első és legsürgetőbb egy komplett hengerfejfelújítás lesz. Rághatnám a kefét, hogy miért kell ennek történnie, de pontosan tudom, hogy miért történik.
Mert öreg Miata, én meg egész nyáron napi 200 km körüli távot mentem vele, meg nyilván nyomtam, mint süket a csengőt mert hát „nincs pénz tetőre”, nyár is van, fürgén is mehetünk, akkor lassan meg minek? Inkább összeteszem a kis kezeim, hogy ennek ellenére sem áll meg! Sőt, pöccre indul, pöccre füstöl, melegen meg nem is füstöl.
Talán módosításnak ezt a hengerfejfelújítást nem is nevezném, hiszen az életben tartás a cél, ha ezen túl vagyok viszont akadnak elképzeléseim, és céljaim, hogy mitől lenne mocsok a kocsika. Abban a hihetetlenül szerencsés helyzetben vagyok, hogy akadnak jó barátok, akik jobban ismerik a japán autókat, mint a tenyerüket, és nem félnek megtanítani nekem sem egy két trükköt, így nem kell mindennel szakszervizbe rohangáljak és csillió forintot kifizetnem érte.
Az „outfitet” tekintve szeretnék egy Rocket Bunny kit-et applikálni az autóra az első és hátsó toldatok, valamint az oldalsó küszöbök nélkül, csak a szélesítés és a szárny kerül majd fel, valamint messzebbi tervként a csodálatos BRG zöld fényezést világos galambszürkére váltanám. A 16 colos, „annyira ronda, hogy már azért szeretem” RONAL felniktől is tervezek megválni, megmaradnak télinek vagy játszósnak, helyettük Japan Racing szintén 16-os pacskerekről álmodom.
Azt, hogy pontosan melyiket fogom megvásárolni végül, sajnos még én sem tudtam eldönteni, legszívesebben az összes sok küllősből vennék egy szettet (hát igen, a nők szeretik a cipőket). Ha mindenképp mondani kell valamit, a 2018-as JR-29-es az amiért lehet, hogy odaadnám az egyik vesém is akár főleg, ha matt bronz vagy matt fekete színű.
Áttérve a belső változtatásokra, szívem szerint belecsűrnék a haverokkal egy Nissan CA18DET vagy egy Nissan SR20DET motort az egytonnás bódéba, de mint azt fentebb említettem, hogy ha valahogy még papírt is szereznék rá, úgy vennék el a forgalmim az első motorház nyitásnál, hogy csak úgy nyekkenne.
Szóval ez szép álom, de utcai, járós autó esetében mondhatni mission impossible. Talán majd a rendszám nélküli jobb kormányos NA-ba, ja igen, ilyen álmaim is vannak, sosem tudok betelni velük. Viszont az 1,6 NB a maga 110 pacijával azért nem mindig elég. Egyáltalán nem kevés, tényleg élmény ez az autó alacsony sebességnél is, de ahhoz, hogy a jelenlegi 215/40/ZR16 nyári gumiméret mellett keresztbe menjek esetleg, az például teljesen nonszensz.
Nincs elég „póver”! Igen, tudom, hogy ez sokkal nagyobb, mint a gyári méret, de így szeretem. Ilyen, az autóhoz képest disznó kerekekkel. Sprintre, sietésre, itt hagylak a búsba a Hungárián mert én még beférek és gokarttal vagyok autózásra nem lehetne jobb szerintem. De ízlések és pofonok.
Ha már szóba jött, hogy szeretnék normálisan is megtanulni kilinccsel előre autózni, nyilvánvalóan szükségem lesz egy diffire ami zár is néha, és nem egyenesedik ki az autó szinte azonnal. Szerencsére az 1,8 NB alatt már gyárilag sperr volt, így annak beszerzése nem lesz nagyon lélekölős kör. Ami még nekem kelleni fog vala, az egy kuplung, esetleg valamivel nagyobb, jobb fékek.
Arra a problémára, hogy nincs elég „póver” mostanában a turbósítás jár a fejemben, mint opció, kompresszort azt nem szeretnék köszönöm, az nem „japóra” való, kicsit idegen még kimondani is. Kompresszoros MX-5, turbós MX-5. Ugye, hogy ugye. Amíg viszont nem történik meg ez a nyilván rohadt drága művelet, kénytelen leszek kisebb kerekeket beszerezni, mert azzal már elmegy szépen keresztbe az 1,6 is. Valakinél 4x100, 14-es lemez eladó?! Na jó, csak viccelek!
Mint minden képen jól látható, bár így sem ér a vállamig sem az autó a gyári gátlókkal NAGYON MAGAS! Ebből ugye egyenesen adódik, hogy be kell szerezni minimum egy ültető rugó szettet amivel a gyári gátlót használva kb. 3 centit süllyedne a kocsi, de jobb lenne persze egyből komplett coilover szettet venni. Meg a lottót is jó lenne meg nyerni.
Utastérre való tekintettel nem igazán vannak nagy igényeim, raktam már bele USB-s fejegységet, van egy nem működő stop/start gombom (lehet, hogy egyszer visszakötöm), a műanyag középkonzol kereteim, meg a könyöklőm fél évente döntöm el, hogy valami új és más mintásra mártom, de úgy isten igazából nem izgat a dolog. BECAUSE RACE CAR! Ablaklehúzó gomb megy, zene megy, minden kapcsoló működik világít, másra nem vágyom.
Gyárilag egy Nardi kormány van ugye az MX-5-ben, na de nekem abból sem a fa van, az nagypapis. Helyette „olckúl” repedezett bőr Nardi. Sosem volt még ilyen jó. Mindenesetre szerényen megjegyzem, hogy egy levehető kormány agyat és valami „raceresebb” kormányt is szeretnék majd mindenképpen, de nem elsősorban.
Egész biztos, hogy a felsorolt dolgok kiegészülnek majd még egyéb más alkatrészekkel, ugyanis akárhányszor felkelek reggel, eszembe jut, mi kéne még bele. Nincsenek határok, minden de tényleg MINDEN pénzt el lehet költeni egy autóra, tök mindegy, milyen.
Dióhéjban ennyi lenne az én jelenlegi bakancslistám, az autóra nézve, te mit tervezel erre a szezonra?
Képek: Rupa Adrienn