Ercole Spada az olasz autó-formatervezés egyik atyja, aki az Aston Martin, Alfa Romeo, Fiat, Lancia, sőt a BMW dizájnereként is maradandót alkotott. Egy élő legenda története.
Elmondható, hogy az olasz formatervezés az autóipar kihagyhatatlan részét képezi. Olyan nép az olasz, amely a művészet és a stílus iránt mindig is elkötelezett volt. Ilyen ember az 1938-ben napvilágot látott Ercole Spada is, aki Busto Arsizioban, Milánó közelében született egy textiliparos fiaként és még a mai napig, 80 éves korában is alkot.
Ercole Spada
Fiatal korát - az autók önzetlen szeretetével átitatva - rajzolással töltötte, majd a gimnázium után a Milánói Műszaki Egyetem ipari formatervező szakán jött rá, hogy a négykerekűek és a tervezés iránti szeretetét egy olasz autó-formatervezőnél kamatoztathatná igazán. A kötelező, kétéves sorkatonai szolgálat teljesítése után Spada három helyre is jelentkezett: az Abarth és az Alfa Romeo mellett a Zagatónál is szerencsét próbált, végül Elio Zagato, az alapító fia egy rövid interjú után alkalmazásába is vette a tehetséges mérnököt. Itt kezdődött a Zagato legtermékenyebb és legproduktívabb időszaka a cég történetében.
Elio Zagato és a Lancia Flaminia Supersport -1964.
Aston Martin DB4 GT Zagato
Spada ebben az évben tervezte még az OSCA 1600 GTZ koncepcióautót, mely a Torinói Auto Shown jelent meg, valamint az Alfa Romeo Giulietta SZ-t, ami Genfben debütált 1960 márciusában. Az SZ projekt fontos volt Spadának, hiszen ez volt az első formaterve az Alfa Romeo számára, és később ez vezetett az Alfa 2600 SZ-hez. Ez a közel egy évtized volt a legkedvesebb időszaka számára, hiszen minden lehetséges volt, nem szabtak gátat a fantáziájának. Ebben a sikeres és gördülékeny intervallumban született a Lancia Flavia, a Lancia Fulvia Sport Zagato, az Alfa Romeo Giulia TZ valamint a Lamborghini 3500 GTZ is.
Alfa Romeo Giulietta SZ
1969-ben készített egy saját verziót a Fiat 500-ból is, mely egy valódi tengerpartra járós autó lett, Zanzarának nevezték el. Igaz, nem került sorozatgyártásba, de legalább lehetővé tette Spada számára, hogy a cégen kívüli munkákra is koncentrálhasson. Az Alfa Romeo Junior Z volt az utolsó, általa tervezett Zagato modell, amely még az előtt került gyártásba, hogy elhagyta volna a céget.
Fiat 500 Zanzara Zagato
Ford GT70
A bajoroknál Spada két meghatározó klasszikus forma tervezésében vett részt: a BMW E32 7-es szériához (1986-1994) és az E34 5-ös szériához (1988-1996) is köze volt. Mindkét dizájn a mai napig az egyik legkedveltebbek közé tartozik, nem is csoda, hiszen nagyban hozzájárultak a BMW sikereihez.
Spada skicce az E34-ről
Sajnálatos módon a konfliktusok miatt Spada nem érte meg a BMW-nél az E34 gyártását, sőt, az E32 dizájn-fejlesztését is félbe kellett hagynia. Az E34 tervei még nagyon gyermekcipőben jártak, az általános koncepció 1982-ben született, a kész jármű külleme teljesen eltért az első tervektől. Az E34-et közelebb akarta hozni az E31-es 8-as szériához, a GT végleges formája egyébként csak 1986-ban készült el. Spada 1983-ban tehát távozott, így a BMW a részletek véglegesítéséhez a Fordos J Mays-hez fordult, aki Claus Luthe irányításával 36 hónap alatt be is fejezte a tervezést: az E34 gyártása 1987-ben megkezdődhetett.
BMW E34
Fiat Tipo
További projektjei közé tartozott még a Fiat Tempra (1990), az Alfa Romeo 155 (1992), a Lancia Delta (1993) és Lancia Kappa (1994) is. Más, nem olasz melói közül még a Nissan Terrano (1993) és a Daihatsu Move szubkompakt (1995) említhető még.
Lancia Kappa
Spada 1992-ben tért vissza a Zagatóhoz, ahol még megalkotta a Ferrari FZ93-at (1993), amely a Ferrari Testarossa 512 TR mechanikáján alapult, emellett az Osca Dromost (1998) is itt hozta létre, mely szerinte a legjobban tükrözte saját személyiségét. A belső politikai viszályok és a bürokrácia azonban Spada távozásába került, azóta dizájner fiával, Paulóval dolgozik a saját Spadaconcept nevű stúdiójában.
Ercole Spada és fia, Paulo
Forrás:
Fiatal korát - az autók önzetlen szeretetével átitatva - rajzolással töltötte, majd a gimnázium után a Milánói Műszaki Egyetem ipari formatervező szakán jött rá, hogy a négykerekűek és a tervezés iránti szeretetét egy olasz autó-formatervezőnél kamatoztathatná igazán. A kötelező, kétéves sorkatonai szolgálat teljesítése után Spada három helyre is jelentkezett: az Abarth és az Alfa Romeo mellett a Zagatónál is szerencsét próbált, végül Elio Zagato, az alapító fia egy rövid interjú után alkalmazásába is vette a tehetséges mérnököt. Itt kezdődött a Zagato legtermékenyebb és legproduktívabb időszaka a cég történetében.
Termékeny első évtized a Zagatónál
Spada első kisebb munkája a cégnél a Bristol 406S változat volt. Mindössze hat készült belőle, de Spada elnyerte a főnökök bizalmát. Ezután készült el az Aston Martin DB4 GTZ, azaz az Aston Martin DB4 GT Zagato, amely még mindig a siheder Spada keze műve volt. David Brown, az Aston Martin tulajdonosa egy versenyképes autót szeretett volna a GT kategóriába, így ahol Spada tehette, lecserélte az acél elemeket könnyebb alumíniumra, lerövidítette a karosszériát és a tengelytávot, sőt, a lökhárítókat is eltávolította. A DB4 GT Zagato az 1960-as Londoni Motor Show debütált, mindössze 20 darabot gyártottak belőle.Spada ebben az évben tervezte még az OSCA 1600 GTZ koncepcióautót, mely a Torinói Auto Shown jelent meg, valamint az Alfa Romeo Giulietta SZ-t, ami Genfben debütált 1960 márciusában. Az SZ projekt fontos volt Spadának, hiszen ez volt az első formaterve az Alfa Romeo számára, és később ez vezetett az Alfa 2600 SZ-hez. Ez a közel egy évtized volt a legkedvesebb időszaka számára, hiszen minden lehetséges volt, nem szabtak gátat a fantáziájának. Ebben a sikeres és gördülékeny intervallumban született a Lancia Flavia, a Lancia Fulvia Sport Zagato, az Alfa Romeo Giulia TZ valamint a Lamborghini 3500 GTZ is.
1969-ben készített egy saját verziót a Fiat 500-ból is, mely egy valódi tengerpartra járós autó lett, Zanzarának nevezték el. Igaz, nem került sorozatgyártásba, de legalább lehetővé tette Spada számára, hogy a cégen kívüli munkákra is koncentrálhasson. Az Alfa Romeo Junior Z volt az utolsó, általa tervezett Zagato modell, amely még az előtt került gyártásba, hogy elhagyta volna a céget.
Élet a Zagatón túl
1970-ben a Ford megvásárolta az olasz Ghia dizájnstúdió, ahol vezető tervezővé avanzsálták. Mindez a Ford GT70 megalkotásához vezetett, melynek sorozatgyártását az utolsó pillanatban fújták le. Öt évvel később elhagyta a céget, majd egy évet töltött az Audinál, ahonnan 1976-ban a BMW-hez került szintén vezető formatervezőként.A bajoroknál Spada két meghatározó klasszikus forma tervezésében vett részt: a BMW E32 7-es szériához (1986-1994) és az E34 5-ös szériához (1988-1996) is köze volt. Mindkét dizájn a mai napig az egyik legkedveltebbek közé tartozik, nem is csoda, hiszen nagyban hozzájárultak a BMW sikereihez.
Sajnálatos módon a konfliktusok miatt Spada nem érte meg a BMW-nél az E34 gyártását, sőt, az E32 dizájn-fejlesztését is félbe kellett hagynia. Az E34 tervei még nagyon gyermekcipőben jártak, az általános koncepció 1982-ben született, a kész jármű külleme teljesen eltért az első tervektől. Az E34-et közelebb akarta hozni az E31-es 8-as szériához, a GT végleges formája egyébként csak 1986-ban készült el. Spada 1983-ban tehát távozott, így a BMW a részletek véglegesítéséhez a Fordos J Mays-hez fordult, aki Claus Luthe irányításával 36 hónap alatt be is fejezte a tervezést: az E34 gyártása 1987-ben megkezdődhetett.
A BMW után vissza a szülőföldre
1983-ban Spada elhagyta a BMW-t, majd az olasz I.De.A. Intézetben találta magát, ahol a Fiat egyik legnépszerűbb, szélesebb vevőkörnek gyártott kompakt autóját, a Tipót (1988) alkotta meg. Ez a megbízható konstrukció kitűnő csomagolást kapott, nem véletlenül nyerte meg az 1989-es Európai Év Autója díjat.További projektjei közé tartozott még a Fiat Tempra (1990), az Alfa Romeo 155 (1992), a Lancia Delta (1993) és Lancia Kappa (1994) is. Más, nem olasz melói közül még a Nissan Terrano (1993) és a Daihatsu Move szubkompakt (1995) említhető még.
Spada 1992-ben tért vissza a Zagatóhoz, ahol még megalkotta a Ferrari FZ93-at (1993), amely a Ferrari Testarossa 512 TR mechanikáján alapult, emellett az Osca Dromost (1998) is itt hozta létre, mely szerinte a legjobban tükrözte saját személyiségét. A belső politikai viszályok és a bürokrácia azonban Spada távozásába került, azóta dizájner fiával, Paulóval dolgozik a saját Spadaconcept nevű stúdiójában.
Forrás:
