Az idő nagy úr, még egy tapasztalt tuner esetében is, és hogy hogyan lehet szűk egy hónap alatt egy régi japán vasból igazi gyöngyszemet varázsolni? A cikkből kiderül!
Társszerző: Bolgár Krisztián
Játszma az idővel. Ugye? Annyi műsor épül már erre a témára, hogy az hihetetlen. Hiszen mi az, ami izgalmas (lesarkítva) egy ember életében? Az idő, a vagyon és a család. Ezek közül nyilván a legfontosabb az idő, hiszen anélkül nincs értelme a másik kettőnek. De mielőtt belemerülnék a mélyszántású filozofálásba, inkább végigveszem azt a részét, ami téged is érdekelhet belőle!Az autóépítés is egy nagyon izgalmas része lehet az életednek. Tele van mozgalmas pillanatokkal, stresszel, de minden keserv ellenére, ha kitartó vagy, akkor a kemény munka gyümölcse lesz a végeredményed, ami személyre szól. Ha pedig rendelkezel minden tudással, pénzzel és lehetőséggel (egy ideális világban), akkor az egyetlen kihívás csupán az idő lehet számodra. A nagy tuningműhelyekkel pontosan ezért kezdték el a különböző műsorokat, hogy az idő nyomását mutathassák be, illetve annak hatásait. Ishikawa-san se nem műsorszereplő, se nem időmilliomos, csupán egy hétköznapi tuner, aki 1 hónappal egy fontos rendezvény előtt döntött úgy, hogy megépíti kombi Toyotáját.
Kettes Toyota? Ilyen létezik?
Mindenekelőtt fontosnak tartom, hogy tisztázzam a képeken szereplő típus mivoltát, hiszen egy átlag európai autófan számára ismeretlen lehet Mark II-es Toyota. Az 1960-as években járunk, a Toyota éppen hogy elkezdte a háború utáni fellendülésének gyümölcsét élvezni. Egy kicsi, gazdaságos vállalatként volt ismert, és alig 3 éve kezdték meg az Egyesült Államokban való terjeszkedést (ami idővel a legnagyobb piaca lett a Toyotának). A japán kormány által törvénybe hozott járműgyártási rendeletek, amik a Toyotát és a többi japán gyártót arra kötelezte, hogy az autóik méretét és motorjaik hengerűrtartalmát nem növelhetik akármeddig, hanem meghatározott előírások szerint tervezhetik és gyárthatják csak le. Az új Toyota elnök, Toyoda Eiji nem aggódott, hiszen tudta, hogy továbbra is kisméretű autókat szeretnének gyártani, ezért a Corolla 1966-os debütálása után a Corona Mark II is megjelent a gyártósoron 1968-ban. Mindkét típusnak hatalmas sikere volt, amit jól alátámaszt az is, hogy a Mark II-es egészen 2007-ig volt gyártásban 9 generáción át. A második szériás Coronák valódi sikere a 3.generációnál kezdődtek, amikor a Toyota bevezette a Cressida elnevezést és az USA-ban is elkezdték a típusok értékesítését.A legnagyobb kultusz persze az anyaországban volt a típusnak, és a mai napig olyan tunerek nyúlnak a régi Cressidakhoz, mint Masaru, aki egy büszke családapa és hobbidrifter, nem utolsó sorban pedig egy karosszéria műhely tulajdonosa.
„Showstopper” Cressida
Masaru 1991-es Toyota Cressida Station Wagonja mellett nem egyszerű szó nélkül elsétálni. Egyrészt eleve nem egy kisméretű autóról van szó, amit a tulaj igyekezett kihangsúlyozni minden tekintetben. Másrészt a rendőrségi téma és a (legálisan!) felszerelt fényhíd is magára vonzza a tekintetet. De mindez tavaly áprilisban még sehol sem volt. Egy gyári Cressida pihent Masaru műhelye előtt, amit tervezett már rendbe hozni, de sosem hozta úgy a sors, hogy ez be is következzen. Végül elfogta az ihlet, hogy a Nagoya-tartományban rendezetett Wekfest Japan nevű tuningtalálkozó májusban lesz megrendezve, amely az egyik legszelektálóbb rendezvény a műfajon belül. Tehát nem lehet akármivel érkezni, pláne a tuning világ egyik központjában, Japánban. Gyors egyeztetés után barátjával, Kousuke Mori-val dűlőre jutottak, hogy megépítik a saját drift kombijukat, amihez minden adott volt csak az idő volt szűkével. Alig egy hónap alatt kellett végezniük a projekttel, miközben Masaru-nak a kuncsaftok autóival is kellett párhuzamosan foglalkoznia.Stresszel teli időszak volt a két tuner számára, de sikerült az eseményig befejezni az autót és a kombi komoly eredményeket ért el a Wekfesten.
1JZ, BBS, Widebody. Minden mi szem-szájnak ingere
A kilakatolt Station Wagon első lépése a Wekfest felé az egyedi horizontális vállasodásával kezdődött. Az elöl 70 mm-rel, hátul pedig 80 mm-rel szélesített sárvédők mind fémből készültek, ami jól mutatja Masaru minőségre való törekvését és szakmai tudását. Az egyedi küszöbök mellé még egy gallytörő rács is felkerült az első lökhárítóra, amit kiegészített a szem és rendőrmágnes Police témájú matricázás, illetve LED-es fényhíd. Miután túl voltak a munka könnyebbik felén, jöhetett az autó utcai drifterré avanzsálása. A felújított Toyota 1JZ erőforrás egy Garrett T04E turbófeltöltőt és HKS vezérműtengelyeket kapott, néhány aprósággal kiegészítve, de a végeredmény egy egészséges 350 lóerős számadat lett. Persze ennek megfelelő kezelése érdekében egy R154-es 5-sebességes váltó, ORC kuplungszett és Nismo LSD differenciálmű került a hajtásláncba. A futómű egyedi TRD gátlókra épített állítható futóművet kapott, Silvia S15 bölcsővel és kettős keresztlengőkaros hátsó felfüggesztéssel. A felniknek is megfelelő méretűnek kellet lenniük, hiszen a szélesítés megkívánta (no meg a japán stílus). Ezért egy egyedi 16x11.3”-os BBS RS készlet került a féltengelyek mögé, Toyo 888R 215/45-ös gumikkal. A beltér driftesen minimalista lett, Bride ülésekkel, Defi műszerekkel, Saito Racing bukóketreccel és egyedi panelokkal.A nagy nyomás ellenére sikerült a két tunernek egy hónap alatt végeznie az egyik legörültebb driftkombi megépítésével, és egy évvel a sikeres misszió után újabb alanyon gondolkoznak, persze már időben tervezik a műveletek elkezdését. Forrás:
