2018. május 19. | 18:20

A Mille Miglia harmadik napja kicsit csalódás, a versenyzőket Parmában nem fogadta olyan ováció, mint a korábbi állomásokon.

Reggelre még jobban megőrült Róma, már ha ez egyáltalán lehetséges. De már nem a verseny miatt. Ez csak a pénteki forgalom. Mivel hatalmas volt a dugó, kihagytuk a Mille Miglia rajtját, és inkább Toszkána talán legszebb városa, Siena felé vettük az irányt.

A táj most is csodálatos, és arra jutottunk Tomival, hogy ide bizony visszajövünk még, de akkor már két kabrióval és csajokkal, és a kapott pályarajz alapján végigcsináljuk mi magunk is a Mille Migliát. Persze nem versenytempóban. De úgy legalább lesz időnk kicsit megnézni a városokat, félreállni egy-egy csodás helyen, és nem csak rohanni, kutyafuttában falni a forgatások között.

Termesztésen az útvonalat nektek is elérhetővé tesszük, mert ha nem is veterán autóval, és nem is versenyzőként, de ezen a történelmi versenyútvonalon hatalmas autós és gasztroélmény végigmenni. A versenytempó és a kevés szabadidő miatt most csak rohanva, „akváriumból” követjük a fejleményeket, ezért a „saját” Mille Miglia bizony felkerült a bakancslistánkra.

Kifejezetten élveztük, mikor a mezőny előtt Sienába értünk, és kicsit tudtunk nézelődni. A tömeg itt kevésbé volt lelkes. Az utcákon nem fogadta taps a kocsikat, nem lengtek zászlók, ami furcsa lehetett a rajongáshoz szokott versenyzőknek. Mint amikor egy fesztiválon szeretnéd bevinni a csere söröshordókat furgonnal a hömpölygő tömegen át, az autók folyamatosan dudáltak, hogy elengedjék őket...

Aztán a város történelmi főterén, a felállított ellenőrző pontnál egy kicsit azért visszatért a Mille Miglia hangulat. Oké, nem Palio népének ovációját vártam, de hogy a kisebb városokban a drukkerek simán lenyomták az itteni nézelődőket, az érdekes volt. Ebből a szempontból Róma is csalódást jelentett, nem volt akkora érdeklődés, mint vártuk. Hiába, a nagyvárosi ember ingerküszöbét már nehéz elérni. Talán, ha lángolva hasítanának az autók és meztelenül vezetnének a sofőrök, akkor oda-oda pillantanának.

Így duplán fárasztó lehetett ez a szakasz, mert azt azért tudnotok kell, hogy a versenyzők imádják a nép imádatát, és ez tüzeli, lelkesíti őket. Szerencsére az eső végre nem esett, a táj pedig, ahogy eddig végig, most is gyönyörű volt.

Ez volt a Mille Miglia harmadik leghosszabb szakasza, körülbelül 560 kilométer. Nem csoda, hogy este a fáradt pilóták és a kísérőik kissé bágyadtan szálltak ki a kocsiból Parma legnagyobb közparkjában. A szokottnál kevesebb mosolyt láttunk, és az is leginkább annak szólt, hogy egyben sikerült beérniük, és hogy a nehezén már túlvannak. Nem úgy a szerelők.

Ha eddig nem történt semmi, az már maga a csoda. Három ilyen hajtós nap után a szerelők csúcsra vannak járatva, sok csapat autóján komolyabb szerelési munkák adódtak. Szelepfedelek és bütykös tengelyek, kerekek a földön, szétkapva a fékek, a nívópálcák is igen szárazak... Hajnal egy körül jöttünk el a központból, de akkor még vagy 50 autót bütyköltek. Eddig 20 autó esett ki a versenyből, ami a 450 autós mezőnyhöz képest egészen jó arány. De akik eddig eljöttek, azok jó eséllyel végig csinálják az utolsó napot is.

Ismét egy pihenő az eddigi legszebb szállásunkon, egy helyes kis farmétterem tetőterében és már várjuk a holnapi napot, főleg Monza, a legendás olasz versenypálya miatt.

Az út eddigi állomásai:

Forrás:

  • Alapjárat helyszíni riport

Támogatónk a Renault

Az Alapjárat 2018-as Mille Miglia-túrájához a Renault Magyarország biztosított autót, egy Grand Scenic Bose® Energy 1,3 TCe 160 EDC7-et.

Köszönet érte!

Mille Miglia 2018 - Alapjárat, támogató: Renault Magyarország