Vajon mik voltak azok az elfeledett innovációk, amik hozzájárultak az autógyártás fejlődéséhez? A nyolc legkézenfekvőbb példát a cikkben olvashatod!
Társszerző: Bolgár Krisztián
Az autóipar egy tipikusan olyan iparág, amit egyszerre hálóz be az tömeg akarata, azaz a divat és a vetélytársak technológiai fejlődései. Gondolj csak bele! Ma is itt tartana az autóipar, ha nem veszi fel a lépést az elektrotechnikai, multimédiai iparágak fejlődésével? Nem valószínű!
Ettől függetlenül elkülöníthető számos autómárka, amelyeknek elvei egyszerre különbözőek és megegyezőek. Van olyan márka, amely folyamatos fejlesztéssel, kutatással és tanulmányautók készítésével igyekszik a piac élén maradni, míg a csapat másik fele pedig azon verseng, hogy melyikük tudná a leggyorsabban és persze legolcsóbban lemásolni a friss technológiát.
Az autóipar ezáltal sok tekintetben hasonlít egy megkergült cirkuszra, ahol a fellépők folyamatosan a tömeg figyelmét akarják magukra vonzani, persze úgy, hogy mindannyian egyszerre lépnek fel. Lehet kicsit túlzás a hasonlat, de a lényeg, hogy az adott fejlesztést sok év múltán már ritkán tudod névhez kötni. Éppen ezért gyűjtöttem ki neked nyolc autóipari újítást, valamint azok kivitelezőinek neveit!
1. Az önhordó karosszéria a tömeggyártásban
Az 1980-as években az önhordó karosszéria egy bonyolult, nem szokványos eljárásnak számított az autógyártás területén, de nem kellett sokáig várni, amíg valaki kidolgozta a tömeggyártásra is gazdaságos megoldásait. A Jeep 1984-ben debütált új Cherokee terepjárója volt az első tömeggyártásban készült autó, amely önhordó karosszériával készült.
Az eljárás előnye, hogy a professzionális hegesztésnek köszönhetően alacsonyabb tömegű autókat lehet gyártani (csavarok helyett), továbbá az egész szerkezet merevsége nagyobb mértékű, mint a klasszikus alvázas technológiánál. Hátrány viszont a megbonthatóság és átalakíthatóság csökkenése (ami nyilván csak szervizelés szempontjából fontos).
Az önhordó karosszériát még sokáig csak a Jeep alkalmazta tömeggyártásban, mire más gyártók is felfigyeltek a jelenségre. Onnantól kezdve alig kellett néhány hónap, mire standard opció lett az önhordó karosszériák alkalmazása.
2. Gömbölyded formák
Ugyan az autógyártás megjelenése egyet jelentett a gömbölyű és kreatív formákkal, annak fejlődésével új irányt vett a formatervezés. Egyszerű, határozott és könnyedén gyártható formák kezdték el uralni az autómárkák gyártósorait. Az ’50-es évek végére a hivatalos trend lett a „boxy”, azaz dobozforma alkalmazása, amit a legtöbb európai, amerikai és japán gyártó át is vett.
A Toyota reformálta meg ezt a divatot 1989-ben, amikor piacra dobták az ötödik generációs Celica modelljüket. A Toyota megunta, hogy a koreai autógyártók folyamatosan lemásolták a formaterveit, ezért úgy gondolta, hogy a gömbölyű, íves és szabad vonalvezetésű kasztnival már nehezebb dolguk lesz. Igazuk is lett, sőt! Új formatervezési divathullámot indítottak ezzel be.
3. Az első befecskendezős pickup
A japán Isuzu a ’90-es évek közepén vonult ki az észak-amerikai piacról. A főként pickup és teherautó gyártással foglalkozó gyár azonban otthagyta hagyatékát, ami a közvetlen benzinbefecskendezés volt. Pontosabban a platós haszonjárművek számára, hiszen az 1992-es modellfrissítésnél, az Isuzu Faster modellek voltak az első karburátorokat elhagyó platós gépkocsik a piacon.
Az első lépés után természetesen a többi nagy japán gyártó, majd sorra a világ többi táján lévő márka is alkalmazni kezdte platós autóiban az elektronikus, Bosch-rendszerű benzinbefecskendezést.
4. Állandó összkerékhajtás
Azt hiszem ez az az innováció, amelyhez egyből hozzá tudod kapcsolni azt a bizonyos autómárkát! Nem másról van szó, mint az Audiról illetve annak egyik korszakalkotó innovációjáról, a Quattro-hajtásról.
1980-ban debütált az Audi Quattro modell, amely a B2-es platformon egészen 1990-ig készült. Az autó megjelenése nem csak egy újabb legendás Audi modellt jelentett, hanem az állandó összkerékhajtás elterjedését is. Hozzá kell tenni, hogy a Quattro típus után írt történelmet az Audi a rali sportágon belül és nem csak az összkerékhajtásnak köszönhetően! A Quattro ugyanis az első 4x4-es, turbófeltöltős utcai autó volt a történelem során.
5. ABS és az elektromechanikus fényszórómosók
Ismételten csak két olyan megoldás, ami mára már teljesen bevett szokás a modern autógyártásban, mondhatni alapfelszereltségnek számít. Az anti-lock braking system, azaz a blokkolásgátló tömeggyártásba kerülését egy amerikai márkának, a Lincolnnak köszönhető, amely az európai vetélytársakkal igyekezett felvenni az egyre csak felgyorsuló versenyt.
1984-ben jelent meg a Lincoln Continental Mark VII, amely a hetedik generáció 1984-es modellfrissítése volt. A típus a teljes luxus és korok eleganciája mellett megkapta az ABS rendszer beépítését, továbbá a terebélyes első fényszórókat mosófolyadék spricnikkel látta el, amelyet a sofőr a kormány mögül hozhatott egyszerűen működésbe. Az innovációkkal a Lincoln szinten tudta tartani a Continental típusok sikerét, amely további bevált modelleket gyártását eredményezte.
6. Télen is használható kabrió
Az 1988-as évig senki sem gondolt arra, hogy a lenyitható, főként vászon tetejű autók valaha is használhatóak lesznek zordabb, komolyabb téli időjárás esetén. A Mazda viszont máshogy gondolta ezt, ezért egy olyan típust fejlesztett, amely már önmagában is egy különleges modellnek számított a palettáján.
A sportos RX7-es második FC-generációja 1985-től volt gyártásban, az utolsó gyártási évre viszont megérkezett a kabrió kivitel is. Egyénisége viszont nem csak a lenyitható tetőn mutatkozott meg, hanem a speciális helyeken elrejtett szellőzőnyílásokon is, amelyek ha kell, meleg levegőt fújtak az utasokra a mínuszok idején. Ezzel a megoldással a Mazda megalkotta az első télen is használható kabriót.
7. A japán szedánok betörése a külföldi piacokra
A japán törvényrendeletek alapján egészen 1990-es évekig nem lehetett gyártani 66,5 colnál szélesebb autókat, pontosabban komoly adóterheket vont maga után az autógyártók felé. Ennek hatásai a külföldi, többek között az európai és amerikai piacokon érződött igazán, ahol nem tudták komolyan venni a közép- és nagyméretű japán autókat, főként szedánokat, mivel az ottani gyártók méreteihez képest jóval kisebbek voltak.
Az első forradalmi japán szedán a Nissan Maxima volt, amelyet a yokohamai vállalat a harmadik generációjánál gyártott a megszabott méretektől eltérően. Az 1988-1994-ig gyártásban lévő Maxima ’89-ben szélesedett ki 69,3 collra (1,7 méter), valamint redukálódott 53 collra (1,34 méter) a magassága az arányok megtartása érdekében. A Nissan elindította a formatervezői prioritást, amit attól kezdve minden japán gyártó alkalmazott.
8. Autonóm off-road felfüggesztés
A 2000-es évek elejéig a világ terepjáró gyártói számára gondot jelentett az a tény, hogy ha sofőr egy meredek sziklán vagy lejtőnél megáll, akkor hiába az elektronikus rendszerek beavatkozása, gyakran hátra gurul, erős gázadásnál pedig oldalra fordul, amely sok esetben boruláshoz is vezetett.
Éppen ezért, a Nissan a 2001-es modellfrissítésével egy új technológiát adott a Pathfinder modelljei számára, továbbá az egész világnak. Az újítás lényege az volt, hogy a Pathfinder blokkolásgátlója úgy lett kialakítva, hogy az off-roadra vágyóknak elegendő megnyomni a fékpedált nem várt hátra gurulás esetén, majd gázadással könnyedén visszanyerheti sebességüket, akár 40 fokos dőlésszögig, akármilyen vizenyős talajon.
Azt hozzá kell tenni, hogy a rendszer akkor működött a leghatékonyabban, ha hirtelen gázt adott a sofőr, ezzel mérlegelve azt a tényt, hogy ilyenkor pánikhelyzetbe kerülhet a terepjáró vezetője. Te melyik innovációról nem gondoltad volna, hogy az adott névhez köthető?