Nincsenek DRS zónák, glória, és csapatutasítás sem, csak a tiszta versenyzés!
1960 óta rendezik meg a World Snail Racing Championships eseményt, melyre idén nyáron is sort kerítettek összesen 150 éticsiga részvételével. Bárki nevezhetett életkortól függetlenül, akár saját kertből származó jövevénnyel, akár a szervezők által biztosított éticsigákból választott példánnyal.
A pálya kreativitását tekintve akár arra is gyanakodhatna az ember, hogy Hermann Tilke tervezte, pedig erről szó sincs. A csigákat Neil Reisbrough, az esemény főszervezője a humorosnak szánt "ready, steady, slow" megjegyzéssel indította útjukra egy belső körből, amelyeknek a legszélső kört kellett érinteniük ahhoz, hogy célba érjenek.
Ha nem is rohamléptekkel, de többnyire megindultak a puhatestűek a cél felé. A rajongók hangos biztatása közepette néhány versenyző ugyan eltévedt, ennek folytán esetenként komoly dugó is kialakult a pályán. Voltak azonban egészen határozott, rutinosnak tűnő egyedek is.
Több selejtezőkör után egy nagydöntőben mérhették össze sebességüket a legjobban teljesítő éticsigák. A villámléptű Hosta nyerte a végső futamot, aki egész nyáron csapatfőnöke növényeit dézsmálta. A nyertes csigát kiválasztó hölgy elmondta, megfenyegette a puhatestűt a verseny napja előtt, hogy nem lesz hosszú életű, ha nem nyeri meg a viadalt. Hosta szerencsére jól teljesített, így egy kínai kelre helyezve egy ezüstkehelyben került vissza gazdájához.
Ha kíváncsi vagy arra, milyen a csiga világbajnokság hangulata, és milyen volt a befutó, akkor az alábbi videóból kaphatsz egy ízelítőt.
