A PDF/FAP részecskeszűrővel ellátott autók menet közben képesek néha igazán furcsa dolgokat produkálni. Természetesen nem arról van szó, hogy az autó lefullad vagy éppen nem reagál a vezető mozdulataira, hanem ennél apróbb, de mégis nagyon zavaró dolgokról.
Fura jelenségek okai
Az egyik leggyakoribb érdekes mutatványa a PDF/FAP részecskeszűrőkkel ellátott autóknak az az, hogy hajlamosak berángatni és veszíteni a teljesítményükből tartós haladásnál, folyamatos és változatlan terhelésnél, valamint apróbb gyorsításoknál is. Ez sok fejfájást tud okozni, főleg, ha az autó jó állapotú, nincs szerkezeti és alkatrészproblémája sem.
Azonban nincs ok az aggodalomra, pánikba esni meg végképp nem szükséges, hiszen ezek az apró berángások azért történnek, mert a PDF részecskeszűrő éppen regenerál, tisztítja magát.
A regenerálódás hatása a teljesítményre
A DPF részecskeszűrő regenerálódása többféleképpen történhet, legjellemzőbb módszer, hogy megváltoztatják a motor paramétereit, aminek köszönhetően felmelegszik a kipufogó. A fura jelenségeket, elsősorban a berángásokat az okozza, hogy a paraméterek megváltoztatása miatt a motor teljesítménye is megváltozik.
Szinkronizálható fékpadon történő méréssel jól ki lehet mutatni, hogy ez a regenerálási ciklus milyen változásokat okoz, például egy Ford Transit Custom 2.2TDCI 125 Le változat esetében a regenerálási ciklus alatt az alsóbb fordulatszámokon mért nyomaték közel 30 Nm-rel is alacsonyabb lehet, mint normál üzemmódban.
Ezek az autók is optimalizálhatóak
Akinek PDF/FAP részecskeszűrővel ellátott autója van, és motoroptimalizáláson vagy chiptuningon gondolkodik, annak sem kell aggódnia, hiszen ezeket az autókat ugyanúgy lehet optimalizálni/chiptuningolni, mint a többi változatot. Jó példa erre a korábban is említett Ford Transit Custom 2.2TDCI 125 Le változat, ami gyári adatok szerint 125 lóerőre és 350 Nm nyomatékra képes.
Amennyiben te is szeretnéd megtudni, milyen teljesítményt lehet kihozni az autódból, akkor érdemes megnézned egy chiptuning kalkulátort.
Az optimalizálás hatása
Sok esetben számolni kell azzal, hogy a gyári adatok eltérnek a lemért adatoktól, aminek számos oka lehet. A lényeg, hogy a példaként felhozott autó tényleges teljesítménye, azaz az a teljesítmény, amit fékpadon mértek, az eltért ettől, hiszen a mért adatok alapján csupán 122 lóerőre és 319 Nm nyomatékra volt képes.
Optimalizálás után az autó teljesítménye és nyomatéka jelentősen megnőtt, de nem csak a mért adatokhoz, hanem a gyáriakhoz képest is, hiszen 181 lóerőre és 404 Nm nyomatékra emelkedtek az adatok.
Ez azt jelenti, hogy a gyári adatoknál 56, a ténylegesen mért adatoknál pedig 59 lóerővel többre lett képes. Nyomaték esetében sem volt kevés a növekedés, hiszen a gyári adatoknál 54-gyel, a ténylegesen mértnél pedig 85 Nm nyomatéknál többet mértek az optimalizálás után.
