A képviselők között heves vita alakult ki, a döntésüknek köszönhetően jelentősen lelassulhatnak az Unió zöld törekvései.
Szerdán egy kiemelten fontos környezetvédelmi csomagról szavaztak az Európai Parlamentben. Az orosz-ukrán háború miatt immár nem csak az európai károsanyag-kibocsátás csökkentése volt terítéken, hanem az energiaválság megoldásáról is dönteni kellett. A parlamentben heves vita alakult ki a képviselők között, hatalmas meglepetésre a csomag lényeges elemei elutasításra kerültek.
Az alapvető cél, hogy az EU 2050-re elérje a teljes karbonsemlegesség állapotát, ennek beteljesítéséhez 2030-ig 55%-kal kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Az Ukrajnában zajló háború azonban rávilágított, Európának minél hamarabb függetlenítenie kell magát az Oroszországból érkező fosszilis energiahordozóktól.
A parlament döntése értelmében elhalasztották a szavazást két kapcsolódó klímavédelmi intézkedéssel kapcsolatban. Egyrészt, az Unió egy importra vonatkozó CO2-adót vezetne be, melynek értelmében a piaci szereplőknek tonnánként nagyjából 100 eurót kellene fizetniük. Az intézkedés célja az lenne, hogy nagy karbonlábnyommal rendelkező nyersanyagok behozatala ne hátráltassa az európai környezetvédelmi törekvéseket.
A javaslatok között szerepel az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) átalakítása is. Az Európai Bizottság javaslata alapján a 2005-ös állapothoz képest 2030-ra 61 százalékkal csökkentenék a kibocsátást az érintett szektorokban – az ENVI ennél is ambiciózusabb vállalást szeretett volna. Az egyik legfontosabb és egyben legkomplexebb újítás az úgynevezett importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM), ennek ütemezése körül komoly vita alakult ki.
Mohammed Chahim, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének holland politikusa és az ENVI tagja szerint a CBAM legfontosabb részlete, hogy a karbonadót az EU-n kívüli vállalatokra és térségekre is kiterjesztenék. Korábban egyetlen régió sem tudta hasonló módon érvényesíteni saját kibocsátási árait.
Az Európai Unió törvényhozói szerdán mindenesetre megszavazták az új belső égésű motoros autók betiltását 2035-től. Iparági csoportok és konzervatív politikusok megpróbáltak enyhítést elérni azáltal, hogy az előterjesztésben szereplő 100 százalék helyett 90 százalékra csökkentették volna a károsanyag-kibocsátás mértékét. Ezt a kezdeményezést végül nem sikerült átvinni.
A törvény azonban egyelőre még nem jogerős. A szerdai szavazást követően hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az uniós tagországokkal a jogszabály végleges formáját illetően.
Nyitókép: Unsplash
