Olvasónkat úgy kötelezték helyszíni bírság megfizetésére, hogy ott sem volt az autójánál. Szabályos eljárás ez?
Furcsa cetli várta olvasónkat az autójához érve, amely nem hasonlít a parkolási társaságok által használt mikuláscsomagra. Először nem értette, hogy ez most egy kandikamerás vicc, vagy pedig egy jogszerű eljárás. Igyekeztünk megkeresni a válaszokat a felmerülő kérdésre.
A 2012. évi II. törvény rendelkezése szerint a törvényben meghatározott esetekben szabálysértés észlelésekor helyszíni bírságot szabhat ki a közterület-felügyelő. A jogi háttér tehát adott, ugyanakkor a törvény XIV. fejezetének 99. §-a azt is kimondja, hogy „Helyszíni intézkedés során a szabálysértés elkövetését elismerő személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának van helye.”
Ez alapján könnyen arra következtethet az ember, hogy helyszíni bírság kiszabása csak abban az esetben lehetséges, ha a szerv konkrét személy ellen intézkedik, tehát a szabálysértő a helyszínen tartózkodik és egyúttal el is ismeri a szabálysértés tényét. Olvasónk szabálytalan helyen várakozott (parkolt), intézte ügyes-bajos dolgait, távollétében megbírságolták, mire visszaért az autójához, ez a cetli várta:
A büntetést természetesen nem vitatja, a legjobbakkal is megesik, hogy szabályt sért és közben fülön csípik, ám a fentiek ismeretében igencsak meglepődött, hogy az intézkedő közterület-felügyelő helyszíni bírság kiszabását rendelte el vele szemben. Ráadásul a cetli mellé semmilyen egyéb információt nem kapott arra vonatkozóan, hogy mekkora büntetésre számíthat, azt miként és hol fizetheti be.
Mindez csupán egy „polgárösszezavaró” cetli volna?
Olvasónk ha akarja se tudja befizetni a helyszíni bírságot, hiszen a cetli mellé semmilyen további információt nem kapott. Kinek fizessen és mennyit? De aztán gondolataiba beköltözött a kisördög: az eljáró közterület-felügyelő helyszíni bírságot karikázott a cetlin, biztos tudja, mit csinál, ő pedig ha semmit nem fizet, akkor idővel a büntetőkamatokat is behajtják rajta.
Senki nem szereti az ilyen elvarratlan szálakat és a bizonytalanságot, ezért inkább házon belül utánajártunk a lehetséges következményeknek, mihamarabb tisztázni szerettük volna a helyzetet. A megoldásért dr. Vágány Tamáshoz, a D.A.S. Legal irodavezető ügyvédjéhez fordultunk, hogy segítsen és foglaljon állást az eset jogosságát illetően.
Válaszában arról téjákoztatott, hogy ez a folyamatban lévő eljárás teljesen jogszerű, ugyanis a 2012. évi II. törvény 100. paragrafusa lehetővé teszi, hogy a gépjárművel elkövetett szabálysértés esetén helyszíni bírságot a gépjárművezető távollétében is ki lehet szabni. Ekkor - forgalmi rendszám alapján - a gépjármű üzemben tartója kapja a büntetést, az ő címére küldik meg a kiszabott büntetés összegét tartalmazó csekkszelvényt.
Mennyi lesz a büntetés és hogyan kell befizetni?
A büntetést tehát teljesen jogszerűen szabták ki, az intézkedő közterület-felügyelő a törvény szerint járt el. Következik a kérdés, hogy mekkora büntetésre számíthat olvasónk és hogyan tudja azt rendezni. A 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet szabályozza a kötelező mértékű helyszíni bírsággal sújtandó közlekedési szabálysértések körét, a fizetendő büntetést onnan lehet kiolvasni.
A tilosban parkolás a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősül, a járdán történő várakozás pedig - amennyiben azt útburkolati jel vagy jelzőtábla nem engedi meg - a KRESZ 40. § 8. bekezdés a.) pontjának megsértése. A szabály kimondja, hogy a helyszíni bírság mértéke kötelezően 10 000 forint, az intézkedő (büntetést kiszabó) személynek pedig mérlegelési jogköre nincs. Tehát gyakorlatilag nem dönthet úgy, hogy elengedi a büntetést és a fizetendő összeget sem állapíthatja meg saját hatáskörben.
A büntetés mégis elkerülhető
Alapvetően tehát nincs menekvés, a büntetés jogszerű, mégis meg lehet úszni a befizetését. Amennyiben valaki így tesz és nem fizeti be a közterület-felügyelet által kiszabott összeget, az ügye átkerül az illetékes rendőrkapitányság hatáskörébe, akik küldenek számára egy nyilatkozattételi felhívást arra vonatkozóan, hogy nevezze meg, ki vezette az autót, ki követte el a szabálytalanságot.
Ilyen esetben az üzembentartónak jogában áll élni azon törvényes jogával, amit az említett törvény 60.§-a biztosít számára. A cikkely szerint a törvényben meghatározott esetben megtagadható a nyilatkozattétel a járművezető személyére vonatkozóan, azaz az erre irányuló kérdésre vonatkozó válaszadás nem kötelező.
A paragrafus értelmében a tanúvallomást megtagadhatja az, aki az eljárás alá vont személy hozzátartozója, vagy magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ezzel kapcsolatos kérdés(ek)ben. Tehát az üzembentartó saját magára vagy közeli hozztartozójára terhelő vallómást tenni nem köteles, ily módon elkerülheti a bírság befizetését, mert az elkövető kiléte ismeretének hiányában az eljárás megszüntetésre kerül.
Így úszható meg a parkolási bírság befizetése, de ennek ellenére senkit nem szeretnénk a szabálytalanság okán jogosan kiszabott büntetések szabotálására buzdítani, helyette inkább arra hívnánk fel a figyelmet, hogy mindenki törekedjen a jogkövető és példamutató magatartásra az utakon is.
