2017. szeptember 11. | 13:07

Kicsi kocsi filmek – a Volkswagen legnagyobb marketingfogása?

Lehetett volna, de ilyen cím pont nem szerepelt a hat részes Herbie sorozatban. Talán azért, mert a főszerep mindig a gyorsaságé és nem a távolságé volt. Lehet, hogy a fiatalabbaknak el kell áruljam, hogy a Disney által 1969-ben megalkotott Volkswagen Bogár - keresztnevén Herbie - hihetetlen sztorijáról lesz szó.

Herbie, az érzésekkel és emberi tulajdonságokkal bíró kisautó az első a különleges tulajdonságokkal felruházott autók történetében. Jóval megelőzte a beszélő KITT-et, Stephen King gyilkos érzelmű Christine-jét, a mai gyerekek kedvencéről, a Verdákról nem is beszélve. Az első rész a A kicsi kocsi kalandjai még 1968-ban készült el, és talán még a vártnál is nagyobb sikert aratott. A Disney által megalkotott produkció az év legnagyobb durranását hozta, és a Mary Poppins után máig a legtöbb bevételt termelte a vállalatnak. Igen, még az Oroszlánkirályt is lekörözte, holott az a mozi talán neked is ismerősebben cseng, mint a Herbie-filmek.

A híres, kacsázós jelenetet azóta se tudják pontosan a kívülállók, hogy vették fel a kor technikájával

 

A Kicsi kocsi volt az első valódi szereplős Disney-mozi, de ugyanazokkal az alapmotívumokkal építkezett, mint az összes többi alkotásuk. Itt is a jó és a rossz küzdelmének lehetsz a tanúja, természetesen a jó győzelmével és a rossz bukásával, ami ezúttal a versenypályán történik meg. Ha esetleg nem láttad, ma is érdemes megnézni, kezdd az első résszel, melynek az alapsztorija dióhéjban a következő:

Jim Douglas, a lecsúszott és egyre sikertelenebb autóversenyző egy autókereskedésben találkozik a kis Volkswagen Bogárhátúval, Herbievel. Az emberi érzelmekkel bíró kocsi rögtön gazdájának választja, aminek Jim kezdetben nem igazán örül, miután azonban kiderülnek Herbie különleges képességei, no meg, hogy milyen gyors is valójában, rögtön viszonzott lesz a szerelem. A versenypályán sorra nyerik a futamokat, végül pedig a gonosz autókereskedőn, Thorndyke-n is sikerül győzedelmeskedniük, aki mindenáron vissza akarja szerezni magának a csodaautót.

Filmelemzés helyett nézzünk azonban most a kulisszák mögé: túl azon, hogy valóban szerethető karaktereket visz vászonra a Disney, mi is lehetett Herbie hatalmas sikerének a titka?

Volkswagen Bogár

Először is maga az autómárka. Míg Európában nagy népszerűségnek örvendett a 60-as évek elején a kocsi, addig Amerikában azt se tudták, mi fán terem az ilyen kicsi, púpos hátú gépjármű. A film Gordon Buford 1961-es Car, Boy, Girl című középkategóriás könyve alapján készült, melyben eredetileg is egy Volkswagen Bogár szerepel, de a film producere, Bill Walsh először korántsem üdvözölte, hogy a vásznon is ez a modell száguldozzon. Számos másik európai autómárka lehetősége is felvetődött, és nem kevés ideig tartott a válogatás, végül a stáb pont azért szavazott a kis „bogárra”, mert az amerikaiak számára ismeretlen volt. A döntés tökéletes választásnak bizonyult, mivel a mozizók szívét meghódította, hogy egy ilyen kicsike autó kenterbe tudja verni a robusztus és ismert amerikai márkákat.

Kicsi kocsi siker oda-vissza

A Kicsi kocsi története valahol tényleg mesébe illő sztori, mert, ahogy a Volkswagen sikerre vitte a filmet, úgy vitte sikerre a film a Volkswagent. Ráadásul a legjobb az egészben, hogy az autógyárral semmiféle szerződést nem kötött a Disney, ezért nem is szerepel benne a márkanév és a márka logója sem tűnik fel a filmvásznon. Mindenesetre a film sikere után lett a Volkswagen Bogár kultuszautó, az eladások az égbe szöktek, 2002 júniusáig 21,5 millió darabot értékesítettek belőle, amivel a Bogár a világ addig legnagyobb példányszámban eladott autómodellje lett. Ha van „bogarad”, biztosan tudod, a mai napig a világ minden pontján vannak Volkswagen Bogár és Herbie találkozók, köztük Magyarországon, több is. Az egyik legismertebb például a Nemzetközi Volkswagen "BOGÁR" Találkozó és Busz Party, amit idén augusztusban rendeztek meg 21. alkalommal.

Mindegy volt a történetben, mit kell legyőzni, Herbienek sikerült! Persze úgy könnyű, ha Porsche motort építenek belé.

Hogyan győzött Herbie

Az addig rendben van, hogy a Volkswagen Bogár lett a főszereplő, de digitális technika nélkül hogyan tudta legyőzni a többi autót, köztük a szélsebes Jaguárt? A forgatásra több tucat bogarat gyártottak le, volt azonban köztük egy, amibe Porsche motor került, így Herbie valóban tudott száguldani és nem kellett, legalábbis nem túlságosan, felgyorsítani a jelenetet, ami hiteltelenné tette volna a filmet. A digitális technika hiányában iszonyú munka volt megcsinálni a mozit, máig vitatott, hogyan vették fel azt a jelenetet, amin a kocsi a gyorsaságtól egy tavon átkacsázik és nem süllyed el. Mindenesetre az ilyen jelenetek 1969-ben csodaszámba mentek, ami szintén nagyban hozzájárult a sikerhez.

Mi lett a Kicsi kocsival?

A filmsorozatnak volt egy állandó motívuma, miszerint Herbie választotta ki a gazdáját. Az eredeti 1963-ban gyártott Volkswagen Bogár összesen két részben szerepelt, a siker pedig annyira elsöprő volt, hogy ő a mai napig az egyetlen autó, aminek saját lábnyoma, azaz keréknyoma van Hollywoodban. Visszavonulása után évtizedekig pihent egy raktárban a híres 53-as, majd 2015-ben értékesítették, nem kevesebb mint 86 250 dollárért, vagyis körülbelül 22 millió forintért. Hogy az új gazdáját is ő választotta-e vagy fordítva történt az eset, arról sajnos nem szól fáma.

A Kicsi kocsi sorozat:

A kicsi kocsi kalandjai (1968)

A kicsi kocsi újra száguld (1974)

Herbie Monte Carlóba megy (1977)

A kicsi kocsi újra a régi (1997)

A kicsi kocsi legújabb kalandjai (1998)

Kicsi kocsi - Tele a tank (2005)

A Volkswagen Bogár magyar vonatkozása

Barényi Béla

 

Bár a filmnek nem, de a Volkswagen Bogárnak természetesen van magyar vonatkozása is. A „bogár” története egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza, és az akkori német gazdaságpolitikának köszönhető a megszületése. Az volt a koncepció, hogy alkossanak egy autót, ami a kevésbé tehetős emberek számára is elérhető. Hivatalosan a Bogár megteremtőjének Ferdinand Porschét tartják, ő játszotta a fejlesztésekben a főszerepet. Igen ám, de itt van nekünk a magyar mérnök és feltaláló Barényi Béla, aki már 1925-ben részleteiben papírra vetette a Bogár autó tervét. Később nevének mellőzése miatt be is perelte a Porsche családot, akik minden érdemet Ferdinand Porschénak akartak tulajdonítani. A dolog érdekessége, hogy 1955-ben meg is nyerte a pert, azonban kárpótlásul jelképesen, csupán 1 márkát kért. Hát, ez is egy jó sztori.