2018. január 11. | 12:25

Mindig is jobban kedvelted az egyszerűbb tuningot, a letisztult, gyárias hatást? Akkor az OEM-stílust neked találták ki, és James E36-ján be is mutatom neked!

Társszerző: Bolgár Krisztián

A mai tuningtrendek azt diktálják, hogy ha ki akarsz tűnni a már (szerencsére) népes tuning körökből, akkor vagy valami ritka alapot kell választanod, vagy pedig extrém stílust kell bevállalnod. Ez persze nem csak a tuning atmoszférájára igaz, egyre több mindent talál ki az ember és a túlzsúfolt, túlgondolt megoldásokkal teli világban pontosan az egyszerűség fog újra teret nyerni, mondhatni reneszánszát élni. A tuningstílusok egyik legegyszerűbb és legemészthetőbb irányzata az OEM, illetve OEM+.
Szinte észrevehetetlen az M3 külső beavatkozásai, de éppen ez a lényege ennek a stílusnak

A két stílus között alig van különbség, a lényeg, hogy az adott típus egyéb testvérmárkai (pl. Toyotának a Lexus) alkatrészeit, legtöbb esetben nagyobb méretű, jobb minőségű vagy teljesítményű részeit helyezzék fel az „alacsonyabb” besorolású alapautóra. Egyszóval egy alternatív gyári tuningról van szó, itt-ott némi egyedi „csalással” persze. James is ebben az agyonhajszolt műfajban (ami természetes jelenség amúgy) az egyszerű, letisztult formákat akarta megőrizni, és eszerint építette E36 M3-át.

Járkálósnak jó lesz egy OEM+ M3 BMW

Hacsak nem a legjobb. Persze itt is közbeszól a különböző ízlés és látásmód, de abban egyetértesz te is, hogy egy munkába járósnak hibátlan lenne egy E36 M3. Relatíve olcsó fenntarthatóság (persze van nála olcsóbb), nem is olyan nehéz egy ép állapotút beszerezni, cserébe mégis egy különleges autót vezethetsz. James is abszolút ezen a véleményen volt, mikor elkezdte megépíteni E36-ját, ami az első ránézés után máris, jobban elmélyülve benne máris komolyabb megoldásokra ad bizonyítékot. James filozófiája szerint nem kell másoknak megfelelni, ha autót építesz, csak egyedül magadnak. Sokan vallják ezt, de sokan pusztán megjátsszák, hogy ezt vallják.
A BBS Turbofan készlet egy dísztárcsa szettnek fogható fel, amit azért nem lehet a nagy Tescoba megvenni, hanem az interneten kell „csatázni” érte (ha csak nincs meg a megfelelő kapcsolat).

Ettől függetlenül a tuning sose fejlődött volna igazán, ha mindig mindenki csak a saját ízlésére hallgatott volna, hiszen el kell fogadni, hogy vannak, akiknek jobb szemük van egy autó átépítéséhez, vagy ha nem is az, de mégiscsak más szemszöget vetítenek autónkra, ami a legtöbb esetben építő jellegű. James is hallgatott a külső véleményekre, és azokat ötvözte saját elképzelésével, ennek lett gyümölcse a képeken látható „Diamond Schwartz” árnyalatú M3-as.

Sok kis apróság, mégis nagy változás a BMW-n

James eldöntötte, hogy a visszafogott és egyszerűbb műfajt fogja választani autója tökéletesítéséhez. Az OEM+-ba tökéletesen beleillő karosszéria megoldások, mint például a Ma Shaw LTW hátsóspoiler, a Mateo Motorsport diffúzor, illetve a Harrison Motorsport első splitter (első lökhárító alatti légterelő), amelyek összességében egy nem túl bonyolult formát adnak, de éppen elegendő változást egy szakavatott szem számára. Persze itt még nem ért véget a kaszni átmunkálása, hiszen a nagyobb méretű felniket és kerékdőlést figyelembe véve a tunernek ki kellett valami visszafogott megoldást találnia a hátsó sárvédők szélesítésére. Utólagos widebody készletről vagy bármi őrült megoldásról szó sem lehetett, ezért szellemesen egy E46-os BMW első sárvédőjének íveit vágta le James és hegesztette fel a hátsó sárvédőkre, ezzel „gyáriasan” kiszélesítve azokat.
A kicsit gyengébb S50-es blokk pontosan elegendő szeretgetést kapott a szükséges és már érezhető teljesítménynövelés érdekében

Az említett felnik kapcsán James nem is választhatott volna jobban, hiszen a Motorsport témát már így is elég jól belőtte az autó eddigi módosításaival. Egy BBS RS-készlet került fel az autóra, 17x9” és 17x10” méretekkel 215 széles gumikkal elöl és 245 széles gumikkal hátul. Amiket a felnik közepén láthatsz azok nem mások, mint a „turbofanok”, másik nevükön fékhűtők. A különböző DTM, Group 1-2-3 autóknál voltak használatosak, amelyekre az egyik legnagyobb motorsport felnicég, a BBS is alaposan specializálódott. A futómű is pontosan elegendő sportosítást kapott a KW ST állítható futóműjével, a Turner Motorsport hátsó toronycsapágyaival, a Revshift első-alsó lengőkarjával és a Sparco első toronymerevítőjével.

„Tetszene az S54-es motor ereje”

James az egyik legnagyobb amerikai tuning portálról, a Stanceworksről - amelyről én is sűrűn írok - szerzett rengeteg inspirációt, illetve annak tulajától és annak E36 M3-tól. Az EU piacos M3 S54 sorhatos motor 40 lóerővel többet tud, mint az USA piacos S50-es, ezért a Stanceworks tulaj meglépte a motorcserét. James egy kicsit egyszerűbb módon akarta ezt lebonyolítani, ezért a Turner Motorsporthoz fordult ismét, akik egyedi leömlőt, Active Autowerkes kipufogórendszert, Bavarian Motorsport gyújtást és egy könnyített lendkereket szereltek be, ezzel ellensúlyozva a 40 lóerős különbséget, ami végül persze több is lett.
Ami kötelező: Recaro ülések és Momo sportkormány

A kabin sem maradhatott ki a listából, ezért fix Recaro kagylóülések, CAE shortshifter, Momo sportkormány, és a hátsó ülés helyére egy négypontos bukóketrec került, mert mégis ki akar a hátsó ülésen utazni? James lényegében az egyik legegyszerűbb, de legszerethetőbb tuningstílust választotta, némi sportos beütéssel és rengeteg szenvedéllyel. Senki sem bánná szerintem, ha minden szériaautó már gyárilag rendelhető lenne ilyen megoldásokkal, de ez a világ még kicsit távoli. Forrás: