Megfordult már a fejedben valaha, hogy mi lenne, ha egy olyan platós kisteherautót gyártanának, amire azt lehetne mondani, hogy menő? Miles Isuzu-ja bizony megválaszolta a még el sem hangzott kérdést.
Társszerző: Bolgár Krisztián
Épp hogy belefogtam a tuning cikkek írásába, már most látom, hogy sosem lehet unalmas témába fogni. A világ, és ennek köszönhetően az internet tele van őrült, elvont és fanatikus emberekkel, akik a negatív jelzőket képesek pozitívvá alakítani. Olyan tunerekre/cégekre értem ezt főként, akik az elvárttól és a normálistól a lehető legmesszebb igyekeznek jutni, és valami olyat alkotni, amire még egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben volt példa. Miles amikor belefogott egy Isuzu Elf átalakításába, annak érdekében, hogy drift autókat szállítson, megtette a kezdőlépést, az említett őrület ösvényén.
Nagymenő fuvarozó
Azaz „baller hauler”. Miles ezekkel a szavakkal jellemezné leginkább alkotását, ami valljuk be, teljes mértékben igaz. A kisteher autó tuning-ra kitérve pedig el kell mondani, hogy nem Miles találta ki a témát. Az USA-ba, Ausztráliában és Japánban is vannak követői az elvont műfajnak, annak ellenére, hogy egy „lehetetlen” kategória. És hogy miért lehetetlen?
Vegyük csak a tényeket. Egy kisteherautó már csak méreteiből adódóan sokkal bonyolultabb és költségesebb rendszerekkel van ellátva, legyen szó bármilyen évjáratról. Egy kistehert pedig mindenre szánnak, csak arra nem, hogy egyedileg alakítgassák. Ezáltal a bevizsgált, minőségi tuning alkatrészek nem tolonganak a tunerek ajtaja előtt, hogy Ők azt boldogan beszerelhesse. Tehát mindent az utolsó csavarig magának kell megterveznie, legyártania, ahhoz, hogy az eredmény az legyen, amit megálmodott. Ennek ellenére számos példát látni egyedi teherautókra, legnagyobb számban persze az USA-ban, de a japán „dekorata” vonal is okozhat meghökkentő meglepetéseket számunkra (beszámoló hamarosan). Összesítve Miles komoly fába vágta azt a bizonyos fejszét, de elnézve a kifejlettet, sikerült elérnie azt ami a fejében összeállt.
Neoncső, egyedi plató, 22”-os felnik
Miles Transformers-e nem csak első látásra meghökkentő, hanem másodikra is. A 4.generációs Isuzu Elf 350-es az Isuzu N-szériás kisteherautóinak a legnagyobb verziója. Arról pedig, hogy Miles-nak honnan pattant ki a fejéből, hogy egyedi szállító eszközt farag belőle, azt inkább hagyjuk (mert nem is tudjuk). De legyen elég annyi, hogy a funkcionalitás teljes megtartása mellett sikerült kivitelezni a „kis” Elf-et, sőt.
Mindennek a kulcsa az egyedi plató volt, amiből Miles nem sajnálta a kreativitást. Mint közismert tény, a drift autók igencsak alacsony gépek, így egy hidraulikus platóra nem a legegyszerűbb feltornázni őket. Ezért a teljesen egyedi platóhoz két db alumínium segédlemezt is szerelt, amely a plató hátulján könnyedén kihúzható, ezáltal kis szögbe, bármilyen alacsony autó képes felkúszni a japán kisteherre. A plató végére már csak egy új csörlőre volt szükség, no meg egy konzolra, ahol például egy szett felnit vagy abroncsot, vagy akár mindkettőt egyszerre lehessen tárolni.
A következő mozzanat a teherautó egyedi karosszéria készletének elkészítése volt. A csővázas acél kiegészítők Miles egy jó barátja, Bob Grant kezei által készültek. Az óriási acélelemek az első lökhárító helyéről indulnak, egészen az ajtók alatt folytatódva (ahol 12” magasságban ki lettek szélesítve az ajtók is) és a plató teljes vonalában befejeződve. Az eredmény, hogy az óriási krómfelniken ülő teherautó optikailag a földön van, egyszóval a külseje abszolút menő stílust sugároz.
Még mindig egy kisteherről beszélgetünk?! Az első „lökhárítóba” egy Isuzu hűtőrács lett belefaragva, az OEM (gyári) hatás megtartása érdekében, már amennyire gyári tud maradni egy fényezetlen acélköpeny a kaszni körül. Mindehhez jött még a neoncsövezés is, ami végig követi az elf kabinját egészen a plató végéig. Az egyedi levegős futómű kivitelezése is egy elengedhetetlen lépés volt. Az Isuzu légrugói helyére erősített, de csökkentett térfogatú légrugók épültek, amik az Airlift 3H rendszervezérlésének köszönhetően képesek maximális stabilitás mellett mégis a lehető legalacsonyabb pontra vinni a karosszériát, Miles legnagyobb örömére.
8.4 literes dízel, vagy 6.0 literes V8?
Az USA piacos Isuzu-k legnagyobb verziója elérhető volt 8.4 literes dízel verzióval is. A tartóssággal és a fogyasztással támasztott követelményeket abszolút lefedő dízel erőforrást Miles mégis egy izgalmas Vortec LQ4-es V8-as „small block”-ra cserélte. A benzin üzemű 6.0 literes GM blokk 300 lóerőt teljesítményre képes, amelyet egyedi hosszú leömlőkkel egészített ki Miles, elektronikus kipufogó-pillangószelepekkel, annak érdekében, hogy ha szükséges, tudjon szolid hangerővel is közlekedni. Tekintettel arra, hogy az teherautó nyomtávja 20”-al szélesedett, ezért szükség volt új hajtásra is. Egyedi NPR féltengely, valamint egyedi panhard merev híd került a kisteher alá, amik elé egyedi kormányösszekötő rudak csatlakoztak.
A beltér sem maradt meg a maga szintjén. A teljesen lecsupaszított, acél műszerfal szarvasbőr fedést kapott, de a nemes anyagból az ajtók belsejére is jutott. Emellett Miles gondolt a hosszadalmas fuvarokra is, ezért egy sztereó rendszert és egy HVAC légkondit is beszerelt a kabinba.
Mindent összevetve Miles egy iszonyatosan menő teherautót alkotott. Nem egyszerű módon, de sikerült kiviteleznie elmebeteg szállítási fétiseit. A történet persze itt még nem fejeződik be, hiszen egy 24”-os egyedi felnikészlet már készül a monstrum alá, illetve Miles tesz róla, hogy alkotása még szerepeljen a médiában.
Forrás:
