Olvasónk kemény fába vágná a fejszéjét, így megpróbálunk segíteni neki.
„Kedves Alapjárat!
Japán közép/felső-középkategóriás autót szeretnék venni a ’80-as évek végéről, a ’90-es évek elejéről. Az alábbi járművek jöhetnek szóba:
- Honda Accord (1989-1993)
- Audi 100 C3 (1982-1990)
- Audi 100 C4 (1990-1994)
- Nissan Maxima (1988-1994)
Melyiket ajánlanátok ezek közül? Mire kell odafigyelni ilyen öreg autóknál és mire kell számítani?
Tartósság, megbízhatóság, rozsdavédelem, kényelem, vezethetőség szempontjából milyenek, ill. melyik lenne a legjobb? Melyik motor hány lóerővel a legjobb? Csak a benzines, automata változatok érdekelnek. Ezek közül melyikhez lehet találni még alkatrészt és szerelőt? Hogyan alakulnak a fenntartási költségek ennél a három járműnél (üzemanyag, gépjárműadó, alkatrész- szervizdíj, biztosítás, egyéb)?Előre is köszönöm szépen a választ.
Tisztelettel:
Péter"
Kedves Olvasó!
A megálmodott paraméterek alapján a felsoroltak fele korai halált halt a listán, mert 100-as Audi aligha férne bele a japán termékek sorába. Alapvetően kiváló lenne a múlt század végének guruló kiegyensúlyozottságának felidézésére, de én most a felkelő nap országának kiválóságait próbálom inkább kiemelni. Ugyanakkor a Nissan Maxima korai generációja nem éppen gyakran előforduló darab a használtpiacon, így muszáj elengednem ezt is a felsoroltak közül.
Az én preferenciáimban négy lehetőség közül a Honda Accord, a Toyota Camry, a Mitsubishi Galant 6. generációja vagy egy első generációs Subaru Legacy lenne, mindegyikből a 2.0 literes benzines motorral. Ezek 100-150 lóerő közötti teljesítményt tudtak fénykorukban, jól karbantartva manapság is elfogadható dinamikával mozgatják a kasztnit és a fogyasztásuk is elfogadható néhány kilométernyi élményautózáshoz hétvégente.
A Honda Accord negyedik generációja még a hazai használtautó-piacon is kínál némi választási lehetőséget, de mint a legtöbb korabeli japán típust, az Accordot is érintheti a rozsdásodás, aminek egyik jellemző oka egy-egy sérülés kimaradt vagy nem megfelelő javítása. A Camry sem kevésbé jó választás, hiszen ékes példája annak, amiért legendák születtek a Toyota műszaki stabilitásáról.
Bár kicsit többet kell kutatni eladó példányért, teljeskörű megbízhatóságát nem a gyártói hiányosságok, hanem az előélete befolyásolja. A Mitsubishi Galanttal kapcsolatban egykori kollégánk, Márk autójáról megjelent anyagokban részletesen tájékozódhatsz, alaposan körül járta a témát és néhány gyenge ponttól eltekintve örömét lelte az autóban.
A Subaru Legacyból is bele lehet futni jó állapotban lévő példányokba, de saját tapasztalataim alapján ennél a típusnál borzalmas előéletű autók kerülnek elő hátsó kertekből. Nem mai technika, de hajtáslánc és motor tekintetében megbízható konstrukció, főleg azok számára, akik gyakran kényszerülnek kihasználni az összkerékhajtás előnyeit. Azonban sok olyan Legacy élte túl az elmúlt évtizedek megpróbáltatásait, amik nem kapták meg a megfelelő karbantartást, így a karosszéria egy része porrá lett.
Általánosságban elmondható, hogy az ilyen korú autók vásárlása folyamatos elfoglaltságot generál arra az időre, amíg használni szeretné az ember. Ha túl is lépünk azon, hogy sikerült találni egy alapos átvizsgálás után minimálisan, vagy javítható mértékben rozsdás példányt, aminek műszakilag elfogadható állapotban van motorja és hajtáslánca, számolni kell a rengeteg elöregedett alkatrésszel.
Ilyenek például a különféle gumikéderek vagy műanyagból készült betétek, patentok, tömítések, amik olykor úgy okoznak problémát, hogy fel sem tűnik. Példának okáért egy tetőablak vagy tetősín évek során deformálódott tömítése fokozatosan beázást okozhat akár az utastérben, de az is előfordulhat, hogy a lemezek között beszivárgó víz rozsdásodást okoz. Az ilyen hibákat nagyon nehéz időben észrevenni és tetemes költséget jelenthet a lakatosnál.
Visszautalva az előző bekezdésre, ha a 30 éves autók birtoklása a cél, érdemes elméleti szinten specializálódni azokból a típusokból, amik érdekesek lehetnek, mert a vásárlás után hamar gyakorlati síkon is alkalmazni kell a megszerzett tudást. Új alkatrészellátás szempontjából ilyen idős autóknál már egyre szűkebb kínálatból lehet szemezgetni, de régi autók kedvelői nem hátrálhatnak meg a bontott alkatrészektől sem, amit a típus egy-egy szakosodott bontójából még meg lehet kapni.
A szerviztámogatás szempontjából elég hektikusan változnak a lehetőségek, mert akik céltudatosan egy-egy típussal foglalkoznak, ők általában leterheltek, egyes esetekben akár több hónap, mire időpontot kapunk. Cserébe olyan problémák megelőzésében is tudnak segíteni, amit alapos típusismeret nélkül nem lehet előre jelezni.
A költségek pontos meghatározása elég nehéz, hiszen sok egyéni szempont szerint mérik az összeget a biztosító társaságok és az üzemanyag-fogyasztás is egyéni vezetési stílus függvénye.
Üdv,
Kozma Ádám
