Kappadókia – egy hely Törökországban, amit látni kell

Fordító: Hajdu Balázs

Overlanding sorozatunk legújabb részében a törökországbeli Kappadókia vidékét fedezi fel két magyar. Céljuk, hogy Budapestről Szingapúrba eljussanak autóval. A sorozat korábbi cikkeit a lap alján érheted el.

Evelin és Ferenc így írt Kappadókiai kalandjaikról:

Hattusaból Kappadókia felé szűk, vidéki utakon jutottunk el. Nagyon nagy volt a forróság, viszont csak 2-3 órát kellett az úton töltenünk. Ismét az iOverlander segítségével találtunk egy kempinget, melyhez nagyon könnyen odataláltunk. Tervben volt, hogy pár éjszakát itt töltünk, végül három éj lett belőle. Mindenképpen szerettem volna kipróbálni a hőlégballonozást. Annyira sok szép képet, és lenyűgöző videót láttam róla, hogy nem hagyhattam ki. Evelin tériszonyos, így először nem nagyon hajlott a dologra, ám látva a képeket, őt is sikerült meggyőzni. Kappadókia egy egyedülálló hely, a természetes sziklás vidék adja a környék szépségét. Házakat, sőt szállodákat vájtak ki a vulkanikus kőzetből, némelyikük toronyra, vagy minaretre hasonlít. Innen az Erciyes hegység 3917 méter magas havas csúcsa is látszik. A területet völgyek és kanyonok szelik át, ezzel rengeteg lehetőséget biztosítva hegymászók, kempingezők és kalandvágyók számára.

Táborhelyünk, a Kaya Camping tökéletes választásnak bizonyult. Nem volt zsúfolt, tiszta volt, és még kilátásunk is volt a tengerre. Időben érkeztünk, tábort vertünk és főztünk.

Az egyetlen aggodalmam az volt, hogy hajnali 3 óra 30 perckor kellett felkelnünk a hőlégballonozás miatt. Ez már nem is a koránkelés kategóriája, ez még az éjszaka közepe! Végül kiderült, hogy megérte olyan keveset aludni. A Kappadókiában végrehajtott hőlégballonos utazás az egyik legjobb kaland volt életemben – biztosan benne van az első háromban.

Az élmény amúgy kimondottan „turistás”. Egy kis kosárban állsz egy ballon alatt, 20 másik emberrel, több mint egy óra hosszán át. Mindenki nagyon izgatott, és szelfibotokat nyom az arcodba. Ha ezt valahogy sikerül kizárnod, akkor élvezheted a naplementét 850 méter magasból. Egyedülálló élmény. Évente nagyjából 300 napon át napi 150 hőlégballon indul a magasba, köszönhetően a kiváló időjárási körülményeknek. Lélegzetelállító a kilátás onnan fentről. A koránkelés és az izgatott, szelfiket készítő turisták ellenére jó szívvel ajánlom a hőlégballonozást, ha erre jársz.

A kora reggeli indulásnak köszönhetően már 7.30-kor újra a kempingben voltunk. Ettünk egy fantasztikus reggelit, majd ezután kiválogattuk az előző napokban készített képeket. Napközben annyi minden történik, muszáj időt szakítani a rendszerezésre, hiszen rengeteg a képi és videós anyagunk. Legközelebb akkor hagytuk el a kempinget, amikor elmentünk egyet futni a közeli szőlővidékre. Nagyon pihentető nap volt, így úgy döntöttünk maradunk még két éjszakát.

Adott volt tehát a lehetőség, hogy az egyik utazási irodánál foglaljak egy naplemente túrát. Másnap 17 óra 45 perckor vettek fel minket. A harmadik nap nagy részét ismét a kempingben töltöttük, pihentünk és élveztük a kilátást. Napközben dolgoztunk az online projekteken és örültünk annak a puszta ténynek, hogy nem az autóban ülünk. Ez is az overlanding része. Néha kell egy pár nap pihenő is. Később, a délután folyamán megismerkedtünk két belgával, Maxime-mal és Vince-szel. Egy teljes évre indultak útnak, utazásuk első célpontja Kirgizisztán. Egy Peugeot típusú gépjárművel utaznak Belgiumtól egészen Közép-Ázsiáig, majd ezt követően hátizsákkal járják körül a világot.

Kora este csatlakoztak a naplemente túránkhoz, majd megnéztük a Belgium-Japán meccset a világbajnokságon. Belgium elképesztő fordítást produkált, és továbbjutott, aminek Maxime és Vince nagyon örültek. Sajnos a naplemente túra nem volt annyira izgalmas, mint a meccs. Egy kvaddal mentünk, én nagyon vártam ezt az off-road kalandot, ám az egész mindössze abból állt, hogy több száz turistával együtt poros utakon haladtunk. Legalább olcsó volt, az idegenvezetőnk pedig nagyon kedves. Ezzel együtt sem ajánlanám senkinek ezt a túrát, inkább önállóan érdemes felfedezni a környéket. Reggel elhagytuk a kempinget, és elkísértük újdonsült belga barátainkat egészen Törökország keleti részéig. Az az érzésem, hogy nem hoztuk ki a maximumot Kappadókiából. Nagyon pihentető három napunk volt, ám nem fedeztük fel a környéket úgy igazából, és nem sokat tudtunk meg a történelméről sem. Túrázhattunk volna a hegyekben, és jó lett volna körbesétálni a városban is. A pozitív az egészben, hogy legalább kipihentük magunkat – és maradt okunk arra, hogy egy napon visszatérjünk!

Az írás július 10-én került publikálásra. A Budapest-Szingapúr overlanding-sorozat eddigi részei:

• Minden, amit az overlanding jelenségről tudni kell!
• Budapestről Szingapúrba autóval: bemutatkozik a két magyar kalandor
• Autós kaland Szingapúrba: a tervek
• Jövünk Szingapúr!
• Úton Szingapúr felé: A Buzludzha-emlékmű
• Overlanding az esőben
• Overlanding: Alapvető felszerelés – I. rész: Biztonság
• Overlanding: Utazás Törökországon át

Forrás:

• Overlandsite