A spanyol pilóta hatalmas űrt hagy maga mögött a Száguldó Cirkuszból való távozásával.
Társszerző: Hajdu Balázs
Alonso rajongói mérgesek és frusztráltak, de leginkább megkönnyebbültek azt követően, miután mindenkiben tudatosult a tény: Fernando Alonso visszavonul.A harag és frusztráció teljesen érthető: egy ilyen képességekkel, és versenyzői agresszivitással megáldott pilóta sikeresebb pályafutást érdemelt volna, mint két világbajnoki cím és 32 futamgyőzelem. Ezzel nem a fentebb említett eredményeket szeretném alábecsülni. Alonso helye a Forma-1 történelemkönyvében stabil és megkérdőjelezhetetlen – olyan világbajnokok mellett, mint Alberto Ascari, Graham Hill, Jim Clark, Emerson Fittipaldi és Mika Häkkinen.
A Ferrarival elért három világbajnoki második hely, és a Lewis Hamiltonnal holtversenyben elért második hely a „mi lett volna ha” mondat ismételgető hangokat erősítik. A megkönnyebbülés és megnyugvás hangja egészen máshonnan érkezik. Annak szól, hogy véget ér egy méltatlan küzdelem, és új kalandok ideje jön el. Ebben a tekintetben a hispán pilóta rajongói még örülhetnek is, hogy kedvencük új területeken száll harcba a győzelemért.
Ez most számára a legfontosabb: a győzelem, vagy legalábbis harcban lenni a győzelemért. 2013 óta nincs erre esélye, enélkül az esély nélkül versenyezni a Forma-1-ben pedig egyszerűen nem vonzó többé.
Itt jön újra felszínre a düh, és a harag: a Forma-1 kevesebb, sőt, kevésbé értékes lesz Alonso távozásával. Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy ő az utolsó képviselője a régimódi Forma-1-es pilótagenerációnak: nagyon gyors, de nem sportszerűtlen, anyagias, bonyolult, heves kirohanásokra hajlamos, és egy kicsit önfejű. Bízom benne, hogy a rendkívül ígéretes Pierre Gasly sikeresen mutatkozik majd be a Red Bull Racing csapatában. Gondolj azonban bele, mennyivel érdekesebb lett volna a csata Max Verstappen és Fernando Alonso között, ha Alonso kapja meg az ülést?!
Az már a Forma-1-es csapatvezetők örök titka marad, hogy nem sikerült Alonsónak ülést találni egy komoly csapatnál. Üzennék valamit azoknak, akik azzal érveltek ellene, hogy „nehéz eset”: ki mondta, hogy a Forma-1 könnyű? Hajdanában annyira magától értetődően nehéz volt, a pilóták állandó életveszélyben voltak. Éppen ezáltal váltak a sportág hősies alakjaivá.
A mai letisztult, egyszerűsített Forma-1-ben talán nincs helye egy ilyen figurának. Talán Alonso is jobban jár, ha alternatív utat keres a siker felé. Akárhogy is legyen, 2019-ben már nem lesz a Száguldó Cirkusz egyik legnagyobb alakja a mezőny tagja. Távozik az egyik legnagyobb. Adios, Fernando. Hiányozni fogsz!
