Az elmúlt egy hét egyik legnagyobb port kavart eseménye volt az volt a sport világában, amikor Európa 12 leggazdagabb futballcsapata úgy döntött, megalapítja az úgynevezett Szuperligát. A bajnoki pontverseny rendszeren alapuló sorozatot 20 csapattal tervezték elindítani. Az irányítás teljes mértékben az alapítók kezében lett volna, miközben a résztvevő klubok továbbra is részt kívántak venni hazájuk bajnokságában. Az UEFA súlyos szankciókkal fenyegette meg a „szakadárokat”, a szurkolók a stadionok előtt tüntettek a kezdeményezés ellen. Ennek hatására előbb az angol klubok, majd szépen lassan a többi résztvevő is kihátrált.

A Forma-1-ben 2009-ben egy egészen hasonló válság zajlott le. Akkoriban 8 csapat fontolgatta, hogy kilép az F1 égisze alól, és elindítja saját, önálló versenysorozatát. Az érintettek pontosan addig jutottak el, mint a labdarúgásban – egy hivatalos bejelentésig. Készült egy előzetes versenynaptár is, amellyel azt akarták üzenni, hogy a terv szilárd lábakon áll, a csapatok pedig nem szándékoznak visszatérni a Forma-1-be. Mégis hogyan jutottak el idáig a felek?

Red Bullok mögött két Brawn GP 2009-ben

Nos, a kiinduló alapot az FIA és a FOTA, azaz a szabályalkotásért felelős Nemzetközi Automobil Szövetség és az F1-es csapatok érdekképviseleti egyesületének konfliktusa adta. Max Mosley, az FIA akkori elnöke úgy döntött, költségvetési plafont vezetnek be a királykategóriában, hogy segítsék a 2008 gazdasági válság utáni talpra állást. Mosley tudta, hogy ezt nehéz lesz elfogadtatni a csapatokkal, akik élvezték a korlátok nélküli pénzszórást. A szabályváltozások a tervek szerint 2010-től léptek volna életbe, opcionális jelleggel. Jogosan merül fel a kérdés: ha a költségcsökkentés nem kötelező, ki az az ostoba csapatfőnök, aki emellett dönt?! Nos, az FIA a technikai és tervezési szabadság bónuszával kívánta motiválni az istállókat. A történelmi hűség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a költségvetési plafon akkoriban 30 millió dollárról szólt, míg a mai csapatok 145 millió dollárból gazdálkodhatnak,

A FOTA természetesen nem volt megelégedve a feltételekkel. A Ferrari, a BMW-Sauber, a Toyota, a Renault, a Brawn GP, a Red Bull és a Toro Rosso a nyilvánosság előtt kijelentette távozási szándékát. Ha ez megvalósult volna, akkor 6 autó maradt volna a Forma-1-es rajtrácson, azt a jelenetet pedig elég volt egyszer átélni a 2005-es Amerikai Nagydíjon.

Hamilton a McLaren színeiben 2009-ben

Az F1-ben szereplő 10 csapat képviselői a 2009-es Monacói Nagydíj előtt válságértekezletet tartottak az üggyel kapcsolatban. A megbeszélés végén az istálló képviselői egyhangúlag megszavazták a kilépést, amennyiben az FIA nem változtat a szabályokon. 3 nappal később azonban a Williams és a Force India meghátrált, mondván a Száguldó Cirkusz nélkül értelmetlennek tartják működésüket. Válaszul a többi csapat kizárta az említett istállókat a FOTA tagjai közül. A nyilvános nyilatkozatot tevő csapatokon kívül a McLaren-Mercedes is csatlakozott ahhoz az állásponthoz, mely szerint ők nyolcan csak akkor maradnak a Forma-1-ben, ha 2010-től nem változtatnak az autókra vonatkozó szabályokon, valamint elvetik a költségvetési plafon ötletét.

Hamilton a McLaren színeiben 2009-ben

Az FIA határozottan visszautasította a kezdeményezést, a csapatok ezért a Brit Nagydíj előtt bejelentették a saját, külön bajnokság elindítását, melynek szabályozási és pénzügyi irányítása kizárólag a FOTA tagok felelőssége lett volna.

„Csalódottan látjuk, de nem lep meg bennünket, hogy a FOTA képtelen kompromisszumot kötni a sportág érdekeit szem előtt tartva” – nyilatkozta a Nemzetközi Automobil Szövetség a „szakadár” bajnokság ötletére reagálva.

Az elszakadni kívánó istállókat nem hatotta meg az FIA bírósági üggyel való fenyegetése sem. Szépen körvonalazódtak a 2010-es bajnokság tervei, még egy előzetes versenynaptár is kiszivárgott a kulisszák mögül. A lázadóknak sikerült elnyerniük néhány klasszikus F1-es helyszín – és ami talán még fontosabb, a szurkolók – támogatását, így a szövetség kénytelen volt komolyan venni a távozásról szóló fenyegetést. Hogyan sikerült ezek után megoldást találni a helyzetre?

Pár héttel később az Autósport Világtanács soros ülésén találkozott egymással Max Mosley, az FIA első embere, valamint Luca di Montezemolo, a FOTA elnöke. A feleknek sikerült megállapodniuk egymással, a csapatok azonban csak úgy voltak hajlandóak maradni a Forma-1-ben, ha Mosley nem indul az FIA elnöki székéért kiírt választáson. Az F1-es elköteleződésről szóló nyilatkozatot a Magyar Nagydíj előtt írták alá a Hungaroringen. Sikerült megállapodni néhány költségcsökkentő intézkedésről. Betiltották a tesztelést szezon közben, a gyáraknak be kellett zárniuk a nyári szünet idejére, ám ezek a szabályok meg sem közelítették az FIA eredeti elképzeléseit.

A történet ismeretében egyre nagyobb jelentőséget kap, hogy a mostani Forma-1-es csapatok meg tudtak állapodni a költségvetési plafonról és a 2022-től életbe lépő szabályváltozásokról.