2018. március 13. | 12:23

Az Infiniti 1989 óta hódítja az amerikai piacot, 2018-ra pedig a legnépszerűbb modellje egyöntetűen a Q50-es lett. Dom pedig egy 400 lóerős verziót vett kezelésbe!

Társszező: Bolgár Krisztián

A japán autógyártás a ’80-as évek végéig nem igazán foglalkozott a világ egyik legnagyobb gazdaságával rendelkező országával, az Egyesült Államokkal. Már ami az autóexportálást illeti, hiszen a 2. világháború lezárása óta az USA-Japán kapcsolat 180°-ot vett és szorosabb a kapcsolatuk, mint valaha, mind gazdasági, társadalmi illetve turisztikai szempontból. Jelen esetben viszont ismét az autógyártás érinti a témámat, pontosabban a japán márkák amerikai piacra történő betörése. A Toyota, Honda és a Nissan szinte egyszerre „fedezték fel” azt a potenciált, ami az USA-ban várta őket. A három márka közül a Nissan lépte meg legkésőbb az amerikai piacra szánt leányvállalat, az Infiniti megalapítását. A tavalyi eladási számok viszont már a 2. helyre repítették az Infinitit, a Lexus mögött és az Acura előtt „beérkezve”. Az Infiniti 2013-ban debütált Q50-es szedánja pedig Amerika legeladottabb Inifinitije lett, így nem csoda, hogy a Dominic Hallhoz hasonló tunerek miért is választják ezt a közkedvelt típust alapul.

Az Infiniti 29 éves múltja

A japán autógyártás legnagyobb sógunáról már olvashattál a Toyota történelmi beszámolómból, ahol azt is megtudhattad, hogy a Toyota miért is döntött úgy, hogy kiterjeszti piacát Észak-Amerikában. 1989-ben debütált a Lexus és vele együtt az első LS400-as modell. A legelső japán luxusautó gyártó azonban a Honda volt, amely 1986-ban alapította meg az Acurát.
Az első Infiniti, amely a Q45-ös típuskódot kapta. Karakteres és stílusos szedán volt, amely sok amerikait magával ragadott

A Honda már 1986-ban rádöbbent, hogy a japán kormány által megszabott exportálási szabályozásoknak köszönhetően a nagyobb értékű autók értékesítése még több profitot termelhetne a vállalatnak, arról nem is beszélve, hogy a szintén japán törvénykezésnek köszönhető megszabott karosszériaméretezést is ki tudják így küszöbölni. A Nissan 1989-ben „cselezte ki” a Maximával a törvénykezést, majd szintén abban az évben döntött úgy, hogy beszáll a Lexus és az Acura közötti versengésbe. A hongkongi székhelyű Infiniti megalapult, első modelljei a Q45-ös, valamint az M30-as volt. Az amerikai méreteket öltő nagyméretű szedánok illetve kupék után, az Infiniti a Lexus GS és az új Acura Legend debütálása után döntött úgy, hogy a luxusautók gyártásával fogja kiemelni az Infiniti profilját, de nem csak Észak-Amerikában.
Fegyverbe, vagy inkább fegyverszürkébe – Dom hibátlan árnyalatot választott az egyedi Q50-e számára

Az Infiniti sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint a modellfrissítésük tendenciája, valamint az eladási adatainak exponenciális növekedése. 1989-ben mindössze 1759 db Infiniti került amerikai tulajdonoshoz, a 2017-es évet viszont már 153,415 eladott Infinitivel zárta a márka, ezzel besorolva magát a Lexus és az Acura közé.

Nagyteljesítményű japán luxus szedán, avagy a Q50-es

Az Infiniti fő profilja ugyan változatlanul a luxus szedánok, a mai trendeknek megfelelően rengeteg kis- és nagyméretű SUV-ot, valamint crossovereket terveztek már a japán mérnökök. A Q50-es 2013-ban váltotta a G-platformos Infinitiket, köztük a legendás Infiniti G35/G37 típusokat, amik a japán belpiacon Nissan Skyline-ként futottak. Az amerikai megjelenés után természetesen Európában is bevezetésre került az első Q50-es, FM platformos szedán, 2,0 literes sornégyessel. Az USA már a VQ-szériás V6-os blokkokat kapta, 2,2 literes dízel, 3,5 literes hibrid, valamint 3,7 literes benzines kivitelekben. A 2016-os modellfrissítés során kapta meg a ráncfelvarrt Q50-es az exkluzív Red Sport felszereltséget, amely még vadabb optikát, tuningolt fékrendszert, második generációs DAS elektromos szervót, Digital Dynamic Suspension futóművet, bőr sportüléseket, alumínium beltér elemeket, 19”-os alufelniket, valamint titánium kipufogóvégeket tartalmazott.
A Prada háttér tökéletesen illik a Q50-es sportos eleganciájának kisugárzásához

Utóbbi módosítás a 400 lóerős VR30DDTT 3,0 literes Nissan V6-os erőforrás miatt volt elengedhetetlen megoldás (lángköpésre alkalmas szerkezet…). A Red Sport modellek összkerékhajtással is elérhetőek voltak, Dominic pontosan ezért szeretett bele ebbe a típusba, a potenciális lehetőségekről nem is beszélve.

Tuning mint lehetőség? Egy Q50-nél gond nélkül

Dominic tuning vonzatú előélete eléggé hosszúra nyúlik vissza. Eddig hét autót épített át, többségük mind japán szedán volt, 2013-ban viszont elhatározta, hogy 8. szedánja überelni fogja az összes eddigi alkotását. A Red Sport debütálása után Dom alátámasztotta régóta fontolgató döntését, miszerint a Q50-es mellett fog lepártolni. A 400 lóerős ikerturbós V6-os, az autó felszereltsége, formája és persze ára teljesen lenyűgözte a tunert, így 2016-ban megvásárolta a Red Sport 400-as Q50-ét. A külső egy Blitz Aero Speed bodykittel, Ulterior Motives szélesítésekkel, karbonszálas első toldattal, szoknyákkal, tükrökkel és egyedi csomagtérajtóval bővült, egy Strasse Sport fegyverszürke árnyalattal. Az Airlift airride, SPL lengőkarok illetve a Megan Racing toronycsapágyak megalkották azt a futómű geometriát, ami a Flush-kategóriába sorolható.
Óriási fékek, még nagyobb felnik – a Rolloface fékrendszer és a Rotiform felnik hibátlan összhatást alkotnak

Nem mellesleg a Rotiform KPS 3-részes felnikészlete is tökéletesen passzol a módosított futóművel a szélesített sárvédőkhöz, még 19x10,5” és 19x11,5” méretekben is. Az óriási Rolloface 6- valamint 4-dugattyús fékrendszere pedig még biztosabb fékezést biztosítanak a 400 lóerős luxusszörnyeteg számára. Dominic véleménye szerint elérte célját és méltó tuningautót alkotott meg a 8. befutóként. Ugyan a külsőt még további beavatkozások alá fogja vetni illetve a teljesítmény hangolása is hátra van, de egyelőre tökéletesen kielégíti igényeit a Q50-es jelenlegi állapota. Vajon mi lesz a 9. gépezet? Az már biztos, hogy japán gyártók közül fog kikerülni az is.   Forrás: